Isla Mujeres (sziget)
| Isla Mujeres | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Mexikó |
| Állam | Quintana Roo |
| Község | Isla Mujeres |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 174 fő (2020) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Karib-tenger |
| Terület | 4,218 km² |
| Hosszúság | 8 km |
| Szélesség | 0,5–1 km |
| Tengerszint feletti magasság |
|
| Időzóna | EST (UTC-5) |
| Elhelyezkedése | |
 Isla Mujeres
Pozíció Quintana Roo térképén
| |
 é. sz. 21° 14′ 03″, ny. h. 86° 44′ 02″21.234167°N 86.733889°WKoordináták: é. sz. 21° 14′ 03″, ny. h. 86° 44′ 02″21.234167°N 86.733889°W | |
| Isla Mujeres weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Isla Mujeres témájú médiaállományokat. | |
Az Isla Mujeres (spanyol nevének jelentése: nők szigete) egy sziget a Karib-tengerben, jelentős turisztikai célpont.
Földrajz
[szerkesztés]A 8 km hosszan elnyúló, ám kevesebb mint 1 km széles sziget Mexikó délkeleti, Quintana Roo szövetségi állam északkeleti részén található a Karib-tengerben, Cancún városától mindössze néhány kilométerre. Közigazgatásilag Isla Mujeres községhez tartozik (viszont ez a község a szigeten kívül szárazföldi részeket is tartalmaz). Nagy része beépített terület, a lakóházak mellett számos szálloda és vendéglő is található itt, főként a központi út, az Avenida Hidalgo mentén.[1] Középpontjától kissé északra egy repülőtér (Isla Mujeres Nemzeti Repülőtér) is található. Tengerpartjai bizonyos részein sziklásak, máshol fehéres színű homokkal borított lapos partok a jellemzők. A partok mentén többhelyütt korallzátonyok is találhatók.
Éghajlat
[szerkesztés]A sziget éghajlata igen meleg, nyáron és ősz elején a legcsapadékosabb. Minden hónapban mértek már legalább 32 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 27,9 és az augusztusi 32,6 fok között váltakoznak, rendkívül ritka, hogy 10 °C alá csökkenne a hőmérséklet. Az évi átlagosan 1075 mm csapadék időbeli eloszlása viszonylag egyenetlen: a júniustól októberig tartó 5 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 60%-a. A hurrikánszezon június közepén kezdődik, a három legintenzívebb hónapja szeptember, október és november.[2]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 32,5 | 33,0 | 34,0 | 35,5 | 36,8 | 35,4 | 35,5 | 38,9 | 39,0 | 38,5 | 36,5 | 38,0 | 39,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 27,9 | 28,4 | 29,6 | 30,7 | 31,6 | 32,2 | 32,2 | 32,6 | 32,3 | 30,7 | 29,3 | 28,3 | 30,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 25,1 | 25,4 | 26,5 | 27,5 | 28,4 | 28,9 | 29,1 | 29,2 | 28,9 | 27,6 | 26,5 | 25,5 | 27,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 22,4 | 22,4 | 23,4 | 24,4 | 25,1 | 25,6 | 25,9 | 25,9 | 25,5 | 24,6 | 23,7 | 22,6 | 24,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 16,0 | 15,3 | 15,5 | 18,0 | 20,5 | 20,0 | 22,0 | 22,0 | 22,0 | 20,0 | 18,0 | 9,0 | 9,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 86 | 50 | 27 | 38 | 77 | 152 | 54 | 55 | 148 | 232 | 69 | 89 | 1075 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]A spanyolok megérkezése előtt a szigeten maják éltek, akik számára a sziget Ixchel, a szerelem, a termékenység és a Hold istennőjének kultuszhelye volt. Amikor 1517-ben az első spanyol partra szállt a szigeten, akkor ez a vidék az Ecab nevű maja területhez tartozott. A hódítók számos kicsi, női alakokat ábrázoló agyagfigurát találtak a szigeten (még a tengerpartokon is), ezért nevezték el Isla Mujeresnek, azaz nők szigetének. A hely ezután évszázadokig szinte érintetlen maradt, mindössze kis számú népesség telepedett le itt, akik főként halászatból éltek, viszont később jelentős, nagy forgalmú turisztikai célponttá vált.[1]
Turizmus
[szerkesztés]A szigetet meleg éghajlata és homokos, pálmafás tengerpartjai miatt sokan keresik fel. Az északi végén található Playa Norte nevű partot 2013-ban a TripAdvisor’s Traveler’s Choice beválasztotta a világ 25 legjobb tengerparti strandja közé. A déli részen található Garrafón park magaslatairól kiváló kilátás nyílik a szigetre és a tengerre, és ugyanitt lehetőség van kajakozásra, búvárkodásra, valamint gyalogos és kerékpáros túrázásra is. Közelében, a sziget déli végén levő Punta Sur térségében egy modern szoborparkot alakítottak ki, ahol külföldi alkotók mellett többek között a mexikói Sebastián és José Luis Cuevas művei is megtekinthetők. Ebben a parkban egy régi maja Ixchel-templom maradványai is állnak.[1]
Érdekes történelmi emlékek a Mundaca-hacienda romjai: a legenda szerint a baszk származású Fermín Mundaca kalóz egy bűntény elkövetése után a szigeten telepedett le, ahol beleszeretett egy La Trigueña („kreol bőrszínű”) néven ismert helyi nőbe, akinek úgy próbált meg udvarolni, hogy egy igen szép haciendát épített a szigeten. A nő azonban visszautasította Mundaca udvarlását, és máshoz ment férjhez, így az hacienda azóta is pusztul.[1]
Az állatkedvelő turisták számára a Tortugranja nevű létesítmény is kedvelt célpont: ez egy olyan központ, ahol tengeri teknősöket tartanak, nem csak turisztikai, hanem tudományos megfigyelés céljából is. Van a szigeten egy delfinárium is, ahol akár a delfinekkel való úszásra is lehetőség van.[1]
A helyi vendéglők amellett, hogy a nemzetközi konyha (például olasz, ázsiai és német) ízeit kínálják, sok helyi specialitást is felszolgálnak.[1]
Képek
[szerkesztés]-
A sziget a távolból -
Légi felvétel a sziget északi részéről -
Sziklás part -
Teknősök medencéje -
Utcakép
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Isla Mujeres (spanyol nyelven). GeoEnciclopedia, 2018. szeptember 13. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
- ↑ Isla Mujeres, Q. Roo (spanyol nyelven) (PDF). SEMAR. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
- ↑ SMN-adatbázis (spanyol nyelven). [2019. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 4.)
