Bukóc (Sztropkói járás)
| Bukóc | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Sztropkói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Jaroslav Palička | ||
| Irányítószám | 090 22 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 522 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 239 m | ||
| Terület | 11,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 15′ 58″, k. h. 21° 42′ 40″49.266000°N 21.711000°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 58″, k. h. 21° 42′ 40″49.266000°N 21.711000°E | |||
| Bukóc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bukóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bukóc (szlovákul: Bukovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 9 km-re északkeletre, a Hocsai-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Az uradalmat 1364-ben kapta Czudar Péter I. Lajos királytól. A település kiterjedt erdeiről kapta a nevét. 1379-ben „Bokoch” néven említik először a szorocsányi uradalom részeként, a Cudar család birtoka volt. Nevét a szláv buk (= bükk) főnévből kapta. 1414-ben „Bwkolch” néven említi oklevél. A 16. század közepén a kipusztult lakosság pótlására ruszinokat telepítettek ide. Ekkor jelenik meg Kisbukóc külön faluként, míg a korábbi települést nem sokkal később Nagybukócként említik.
1920 előtt mindkét település Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Kis- és Nagybukócot 1964-ben egyesítették Bukóc néven.
Népessége
[szerkesztés]2001-ben 590 lakosából 542 szlovák és 35 ruszin volt.
2011-ben 524 lakosából 441 szlovák és 50 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Demeter tiszteletére szentelt temploma 1891-ben épült neobarokk stílusban.
- A Bukova-domb (Buková Hőrka) nevű magaslaton áll a 18. században épített templom és kolostor, ahol nagy vallási ünnepségeket tartanak. A hozzá vezető régi zarándokút a Jozefova cesta. A kolostor a szlovák és lengyel zarándokok kedvelt búcsújáróhelye.
- A falu környéke kedvelt kirándulóhely, ahol nyáron a természetjárók, télen a sielők találnak nagyszerű terepeket.
További információk
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
Sztropkó (Stropkov) |  | |
Alsóolsva (Nižná Olšava) · Bányavölgy (Duplín) · Bodzás (Bžany) · Boksabánya (Baňa) · Borosnya (Brusnica) · Bukóc (Bukovce) · Dér (Mrázovce) · Érfalu (Potôčky) · Felsőkrucsó (Kručov) · Felsőolsva (Vyšná Olšava) · Felsőtokaj (Tokajík) · Havaj · Hegyesbisztra (Bystrá) · Hocsa (Chotča) · Jakabvölgye (Jakušovce) · Kisberezsnye (Breznička) · Kisgombás (Gribov) · Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) · Kisolysó (Oľšavka) · Kispolány (Malá Poľana) · Kisvajszló (Vislava) · Kisvölgy (Krišlovce) · Körmös (Kožuchovce) · Körösény (Krušinec) · Köves (Kolbovce) · Lomna (Lomné) · Mákos (Makovce) · Mikó (Miková) · Minyevágása (Miňovce) · Nagyberezsnye (Breznica) · Pataki (Potoky) · Pusztaháza (Korunková) · Sandal (Šandal) · Szálnok (Soľník) · Sztaskóc (Staškovce) · Tizsény (Tisinec) · Turány (Turany nad Ondavou) · Variháza (Varechovce) · Velkő (Veľkrop) · Viskó (Výškovce) · Vladicsa (Vladiča) · Vojtvágása (Vojtovce) | ||
