Ugrás a tartalomhoz

Nyitrabajna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bojná szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk Nyitrabajnáról szól. Hasonló címmel lásd még: Bajna (egyértelműsítő lap).
Nyitrabajna (Bojná)
Nyitrabajna zászlaja
Nyitrabajna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1424
PolgármesterJozef Stankovský
Irányítószám956 01
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség1967 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület33,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 34″, k. h. 18° 03′ 24″48.576111°N 18.056667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 34″, k. h. 18° 03′ 24″48.576111°N 18.056667°E
Nyitrabajna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrabajna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitrabajna (szlovákul Bojná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 8 km-re nyugatra, a Bojnianka-patak völgyében fekszik, Kisudvar tartozik hozzá.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a falu kataszterében a szláv Nyitrai Hercegség egyik igazgatási központja állt. A Valy nevű dűlőben számos nagymorva, illetve a kereszténységgel összefüggő lelet (harang, arany plakettek) került elő.

A mai települést 1424-ben Bayna néven említik először. Temetvény várának uradalmához tartozott. A 16. században a Báthori-család birtoka. 1638-ban a galgóci uradalom része. 1711-ben két céh működött a településen, a kalaposoké és a cipészeké. 1712-ben már csizmadia céhe is volt. 1715-ben 73 adózó háztartást számláltak a faluban. 1753-ban 141 család élt itt. 1787-ben 174 házában 1118 lakos élt. 1801 és 1848 között vásártartási joggal rendelkező mezőváros. Kőművesei a nagyobb bécsi és budapesti építkezéseken dolgoztak.

Vályi András szerint "BAJNA. Népes Mező Város Nyitra Vurmegyében, földes Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik kies halmon helyheztetve Bodóktól nem külömben Tapoltsántol is egy mértföldnyire. Lakosai inkább a’ gazdáskodási munkával, mint mesterségeknek űzésével foglalatoskodnak; határjában tűzi és épűletre való fája elég, szőlő kegyei nagyok, gyümöltsös kertyei szépek, legelőjők, ’s hasznok piatzok helyben, külömbféle kézi munkával is kereshetnek, meglehetős héti, és országos vásárjok lévén, vagyonnyaikat jól eladhattyák, termő földgyeik középszerűek, de réttyeik kiváltképen jók, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bajna, (Bogna), tót m. város, Nyitra vgyében, Nyitrától északra 4 mfdnyire: 975 kath., 8 evang., 28 zsidó lak. Van itt egy kath. paroch. templom, synagóga; egy szép emeletes katonaispotály 45 beteg számára. Határa termékeny; bort termeszt; róla nevezett patakja több liszt- és egy deszka- vagy fűrészmalmot forgat. F. u. gr. Erdődy Józsefné. Ut. p. Nagy-Tapolcsány."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1663 lakosából 1507 szlovák, 90 magyar, 55 német és 11 egyéb anyanyelvű.

2001-ben 1969 lakosából 1944 szlovák volt.

2011-ben 2013 lakosából 1883 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született Harmat Artúr, 1903-ig Hubacsek, (1885-1962) katolikus egyházi zeneszerző, a Zeneakadémia tanára, karnagy.
  • Kisudvaron született 1823-ban Mennyey József pedagógiai író.
  • Itt szolgált Jantausch Pál (1870-1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó.
  • Itt szolgált Némethy Lajos (1840-1917) római katolikus plébános, könyvtáros, egyházi író.
  • Ásatott itt többek között Karol Pieta

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Miriam Jakubčinová 2022: Nálezy výstroja jazdca, koňa a militárií z hradiska Valy v Bojnej a jeho blízkeho okolia (od vrcholného stredoveku do raného novoveku). Študijné zvesti 69/1
  • Miriam Jakubčinová 2016: Keramická fajka z hradiska Valy v Bojnej. Študijné zvesti 59.
  • Zbigniew Robak 2016: A comparative analysis of three fittings decorated with the Carolingian plant style coming from Mikulčice, Bojná and Zalavár. In: T. Csécs – M. Takács – Sz. Merva (eds.): Beatus homo qui invenit sapientiam: Ünnepi kötet Tomka Péter 75. születésnapjára. 617-623.
  • Mechthild Schulze-Dörrlamm 2016: Zur Interpretation der vergoldeten Kupferblechreliefs aus dem grossmährischen Burgwall Bojná I (Slowakei). In: Bollók Ádám – Csiky Gergely – Vida Tivadar (Hrsg.): Zwischen Byzanz und der Steppe – Archäologische und historische Studien. Festschrift für Csanád Bálint zum 70. Geburtstag. Budapest, 519-536.
  • Pieta, K. 2015: Včasnostredoveké mocenské centrum Bojná – výskumy v rokoch 2007-2013. In: K. Pieta – Z. Robak (ed.): Bojná 2 – Nové výsledky výskumov včasnostredovekých hradísk. Nitra
  • Pavol Žigo 2014: Neznámy text na plakete z Bojnej. Historický časopis 62/1, 3-17.
  • Illáš, Martin 2012: Zvon z Bojnej – poznanie jeho pôvodu a datovania. Múzeum 2/2012, 43-44.
  • Jánošík, J. 2011: Bojniansky zázrak. Bratislava. ISBN 978-80-970042-4-8
  • Krajčík. J – Lukačka. J. 1990: Bojná. Partizánske
  • Pieta, K. 2007: Bojná – Nové nálezy k počiatkom slovenských dejín. Nitra
  • Pieta, K. – Ruttkay, A. – Ruttkay, M. 2007: Bojná – Hospodárske a politické centrum Nitrianskeho kniežatstva. Nitra
  • Vladimír Turčan 2003: Nálezy z doby sťahovania národov z Bojnej. Zborník Slovenského národného múzea – Archeológia 13, 143-148.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitrabajna&oldid=26714809”