Bled
Bled | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovénia | ||
Statisztikai régió | Gorenjska | ||
Község | Bled | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1004 | ||
Polgármester | Janez Fajfar | ||
Irányítószám | 5252 | ||
Körzethívószám | 05 | ||
Rendszám területkód | KR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4969 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 57,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 507,7 m | ||
Terület | 188,5 km² | ||
Időzóna | UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′, k. h. 14° 07′46.366667°N 14.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 22′, k. h. 14° 07′46.366667°N 14.116667°E | |||
Bled község elhelyezkedése | |||
Bled weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bled témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bled (IPA: [bleːt], németül Veldes, IPA: [ˈfeldəs]) város és az azonos nevű község központja Északnyugat-Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban. A Júliai-Alpokban található, kedvelt turistaközpont.
A község települései
[szerkesztés]Bled, Bodešče, Bohinjska Bela, Koritno, Kupljenik, Obrne, Ribno, Selo pri Bledu, Slamniki és Zasip.
Története
[szerkesztés]A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as dürnkruti csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a középkori Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír tartományokhoz tartozott. 1813-ban Ausztria visszafoglalta, 1816-tól az Illír Királyság, 1849-től a Krajnai Hercegség osztrák koronatartomány része lett 1918-ig.
Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, ő is itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda).
1938-ban itt írták alá a Bledi egyezményt Magyarország és a kisantant államai között.
Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management.[2]
Turizmus
[szerkesztés]Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccservájta Bledi-tó. Felette egy szirten pedig az emblematikus Bledi vár látható.
A 19. század második felében Arnold Rikli (1823–1906) svájci üzletember jelentősen hozzájárult a város turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat miatt Bledet már számos arisztokrata látogatta akkoriban a világ minden tájáról. Ma fontos kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), valamint hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglavi Nemzeti Parkba vezet a Vintgar-szurdok felé.
A tó közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem- és termékenységistennő szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.
Érdekességek
[szerkesztés]- Bled Szlovénia-szerte ismert Bledi krémes nevű vaníliakrémeséről (kremna rezina vagy kremšnita – a név eredete a német Cremeschnitte, azaz „krémes szelet” szóra vezethető vissza).
- A sziget templomához 99 lépcső vezet. Esküvőkkor a hagyomány szerint a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia.
- Itt írták alá 1938-ban a bledi egyezményt és 1954-ben a Balkán-paktum politikai együttműködésről szóló részét.
- 2002-ben itt volt a 35. Sakkolimpia.
Híres emberek
[szerkesztés]- Blaž Kumerdej, szlovén filológus és tanár, Bled egyik magaslati részén született 1738-ban.
- Slavko Avsenik, zenész és zeneszerző, Begunjében született Bled közelében, 1929. november 26-án.
- Tomaz Bernik (1967–) érsebész és főorvos
- Špela Pretnar, síelő, olimpiai sportoló, született Bledben 1973. március 5-én
- Sara Isakovič, szabad stílusú úszó, született Bledben 1988. június 9-én
- Julius von Payer, sarkkutató, született Šanovban, 1841. szeptember 2-án, meghalt 1915. augusztus 19-én Bledben
- Itt hunyt el balesetben Odörfer Kristóf (1858-1901) főreáliskolai tanár.
Képek
[szerkesztés]-
Bled: a tó, a kastély és a plébániatemplom
-
Panorámakép a bledi tóról
-
Panorámakép a bledi tóról
-
A bledi kastély
-
A bledi sziget
-
Bled ősszel a várból
Testvérvárosok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ IEDC.si
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (szlovénul, angolul, németül és olaszul)
- A bledi sziget hivatalos honlapja (szlovénul és angolul)
- A bledi vár hivatalos honlapja (szlovénul, angolul, és németül)
- Bled a Szlovén turizmus honlapján (szlovénul, angolul, németül, olaszul, franciául, oroszul és spanyolul)