Ugrás a tartalomhoz

Benszultáp

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benszultáp
IUPAC-név S,S'-[2-(dimetilamino)-1,3-propándiil]-dibenzolszulfonotioát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 17606-31-4
PubChem 87176
ChemSpider 78640
ChEBI 39188
SMILES
CN(C)C(CSS(=O)(=O)C1=CC=CC=C1)CSS(=O)(=O)C2=CC=CC=C2
InChI
1S/C17H21NO4S4/c1-18(2)15(13-23-25(19,20)16-9-5-3-6-10-16)
14-24-26(21,22)17-11-7-4-8-12-17/
h3-12,15H,13-14H2,1-2H3
Beilstein 2228033
UN-szám 2902
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C17H21NO4S4
Moláris tömeg 431,61 g/mol
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 1,353 g/cm³
Olvadáspont 83,5 °C
Forráspont 590,8 °C
Oldhatóság (vízben) 0,75 mg/l[1]
Oldhatóság (diklórmetán) >1000 g/l
Oldhatóság (etil-acetát) 149 g/l (20 °C-on)
Oldhatóság (toluol) 83,3 g/l (20 °C-on)
Oldhatóság (metanol) 10,48 g/l (20 °C-on)
Oldhatóság (hexán) 0,319 g/l (20 °C-on)
Törésmutató (nD) 1,62
Gőznyomás 1,58•10−6 mmHg
kH 1,20•10−6 atm•m³/mol
Megoszlási hányados 3,36 (oktanol/víz)
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas anyag Xn Környezetre veszélyes N
R mondatok R22 R50/53
S mondatok (S2) S60 S61
Lobbanáspont 311,1 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benszultáp a mezőgazdaságban korábban használt rovarölő szer burgonyabogár, máktokormányos, máktokszúnyog, szamóca bimbólikasztó, üvegszárnyú ribiszkelepke, lisztes répabarkó, aknázólegyek, gabonafutrinka lárvák, vetésfehérítő bogár lárvája ellen.

A kijuttatási mennyiség növénykultúrától függően 0,5–1,3 kg/ha. A szer évi 1–2 alkalommal volt használható.

Magyarország EU-csatlakozásakor a benszultáp az EU-ban már nem volt engedélyezett. Magyarország néhány új tagállammal együtt 2007 végéig kapott haladékot a benszultáp felhasználásának beszüntetésére.[2]

Hatásmód

[szerkesztés]

A nikotinos acetilkolin-receptorokon(en) fejt ki moduláló, elsősorban gátló hatást.

A rovarok központi idegrendszerében az acetil-kolin a legfontosabb serkentő neurotranszmitter. Kétféle receptortípusa van: a muszkarinos(en) és a már említett nikotinos. A nikotinos receptortípus rovarokban nagyobb mennyiségben fordul elő, mint az emlősökben. Az emlősök agyában a nikotinos jelátvitelnek inkább moduláló szerepe van, egyéb (főként serkentő) transzmitterek felszabadulását serkenti, ezáltal – a rovarokkal ellentétben – az általános ingerlékenységet növeli.[3]

Veszélyek

[szerkesztés]
LD50-értékek[4] (mg/tskg)
Faj Szájon át Hasüregbe Bőr alá Bőrön át
egér 415 343 1202 -
csirke 103 - - -
fürj 60 - - -
nyúl - - - >2000
patkány 1105 438 1160 -

LC50-értéke patkány esetén belélegezve >700 mg/m³

A mérgezés tünetei: depresszió, hiperaktivitás, remegés, vizelet elszíneződés, híg széklet, piros elszíneződés az orron és/vagy a szemen, rángógörcs. Az l-cisztein és a glutation hasznos lehet, mint közömbösítő ellenanyag.

A kísérletek során nem találtak sem rákkeltő, sem a szaporodási képességet gátló, sem a magzatnak ártó (teratogén vagy mutagén) hatást.

A vízi élőlényekre veszélyes.

Készítmények

[szerkesztés]
  • Bancol 50 WP

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fizikai/kémiai tulajdonságok:

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]