Alumínium-foszfid
| Alumínium-foszfid | |||
 Alumínium-foszfid | |||
| Más nevek | Aluminum-foszfid Alumínium(III)-foszfid Alumínium-monofoszfid Fosztoxin Fumitoxin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 20859-73-8 | ||
| PubChem | 30332 | ||
| ChemSpider | 28171 | ||
| EINECS-szám | 244-088-0 | ||
| RTECS szám | BD1400000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | PPNXXZIBFHTHDM-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | E23DR6L59S | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | AlP | ||
| Moláris tömeg | 57,9552 g/mol | ||
| Megjelenés | Sárga vagy szürke kristály | ||
| Szag | fokhagymaszerű | ||
| Sűrűség | 2,85 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 2530 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | reakcióba lép | ||
| Tiltott sáv | 2,5 eV (indirekt)[1] | ||
| Törésmutató (nD) | 2,75 (IR), ~3 (látható fény) [1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | szfalerit | ||
| Tércsoport | T2d-F43m | ||
| Koordinációs geometria |
Tetraéderes | ||
| Rácsállandó | a = 5,4635 Å | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−164,4 kJ/mol | ||
| Standard moláris entrópia S |
47,3 J/mol K | ||
| Veszélyek | |||
| NFPA 704 |  1
4
2
| ||
| Lobbanáspont | > 800 °C | ||
| LD50 | 11,5 mg/kg | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az alumínium-foszfid erősen mérgező szervetlen vegyület, képlete AlP. Gyakran használják széles tiltott sávú félvezetőként és füstölőszerként. A kereskedelemben beszerezhető anyag – a hidrolízis és oxidáció során keletkező szennyezések miatt – gyakran szürkés zöldes sárgás színű.
Tulajdonságok
[szerkesztés]Kristályai a sötétszürkékétől sötétsárgáig terjedő színűek, kristálysszerkezetük szfarelites,[2] rácsállandója 300 K-en 5,4510 Å.[3] Termodinamikailag 1000 °C-ig stabil.[4]
Vízzel vagy savakkal foszfin képződése közben reagál:[5]
- AlP + 3 H2O → Al(OH)3 + PH3
- AlP + 3 H+ → Al3+ + PH3
Előállítása
[szerkesztés]Elemeiből szintetizálható:[4][6]
- 4Al + P4 → 4AlP
Ügyelni kell, hogy az AlP-t semmilyen nedvesség ne érje, mert akkor mérgező foszfin jön létre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Berger, L. I.. Semiconductor Materials. CRC Press, 125. o. (1996). ISBN 0-8493-8912-7
- ↑ Bravais Lattices; Zincblende Lattice. University of Colorado, 1997. [2015. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ Lattice Constants. SiliconFarEast.com, 2004. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
- ↑ a b (1953) „Aluminum Phosphide”. Inorganic Syntheses 4, 23–25. o. DOI:10.1002/9780470132357.ch7.
- ↑ Holleman, Arnold Frederik & Wiberg, Egon (2001), Wiberg, Nils, ed., Inorganic Chemistry, San Diego/Berlin: Academic Press/De Gruyter, ISBN 0-12-352651-5
- ↑ (1944) „Aluminum Phosphide – Preparation and Composition”. Journal of the American Chemical Society 66 (10), 1666. o. DOI:10.1021/ja01238a018.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Aluminium phosphide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.