Bölzse

	Bölzse (Belža)
	; Bölzse zászlaja
	; Bölzse zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Polgármester	Ondrej Pravda
Irányítószám	044 58 (pošta Seňa)
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	411 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	69 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	182 m
Terület	5,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 21° 16′ 22″48.579444°N 21.272778°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 46″, k. h. 21° 16′ 22″48.579444°N 21.272778°E
	Bölzse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bölzse témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bölzse (1899-ig Három-Bölzse, szlovákul: Belža) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 15 km-re, délre fekszik.

Története

1232-ben „Belsa” néven említik először. 1319-ben „Belsey”, 1317-ben „Belsepatak” néven szerepel oklevelekben. A mai település három korábbi falu: „Kápolnabölzse”, „Sándorbölzse” és „Szigetbölzse” egyesüléséből keletkezett a 19. században, emiatt ekkortájt „Hárombölzse” néven találjuk.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BÖLSE. Kápolna Bölse, Sándor Bölse, Sziget Bölse. Három egy más körűl lévő faluk Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűltek, fekszenek a’ Kassai járásban, határjaik egy máshoz majd hasonlítók, tulajdonságaik középszerűek, fájok szűken, réttyeik jók, eladásra is meglehetős alkalmatosságok lévén, első Osztálybéliek.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bölzse, (Kápolna-, Sándor-, és Szigeth-), 3 orosz-tót falu, Abauj vgyében, Enyiczkéhez délre 1 órányira: 139 r. kath., 318 g. kath., 5 ref., 10 zsidó lak. Szigeth-Bölzsén van egy g. kath. anyatemplom. F. u. Kápolna-Bölzsének, b. Meskó; Sándor-Bölzsének Márczy, Maygraber, Janthó; Sziget-Bölzsének Borbély, Fáy, Kormos, b. Meskó. Ut. p. Kassa.”^[3] Hárombölzse kataszterén belül volt található a XVIII.-XIX. században a Kányabölzse nevű csárda, mely Fényes Elek szerint falu is volt egy időben: „Bölzse (Kánya), tót falu, Abauj vgyében, 50 r. kath., 12 g. kath., 1 evang., 6 zsidó lakossal. F. u. báró Meskó.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen nyugatra fekszik Bölzse, (Három-Bölzse) 46 házzal és 279 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója: Csány. Három apró községből egyesült: Sziget-, Kápolna- és Sándor-Bölzséből.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népessége

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 358 lakosából 357 szlovák volt.

2011-ben 379 lakosából 353 szlovák volt.

Nevezetességei

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1818-ban épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 29.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[:0-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 29.)

[1]

[2]

[3]

[4]