Ugrás a tartalomhoz

Barcsay László (főispán)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barcsay László
Barcsay László főispán és felesége, Bruckenthal Antónia bárónő (Fénykép, Kolozsvár, 1870 körül)
Barcsay László főispán és felesége, Bruckenthal Antónia bárónő (Fénykép, Kolozsvár, 1870 körül)
Született1802. május 15.
Piski
Elhunyt1880. december 13. (78 évesen)
Déva
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiBarcsay Kálmán
SzüleiBarcsay László
Foglalkozásafőispán, országgyűlési követ, főrendiházi tag
Tisztsége
  • az erdélyi országgyűlés tagja (1834. május – 1835. február)
  • főispán (1868. január 20. – , Hunyad vármegye)
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcsay László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagybarcsai Barcsay László (Piski, 1802. május 15.Déva, 1880. december 13.) főispán, országgyűlési követ, majd főrendiházi tag.

Élete

[szerkesztés]

Barcsay László fia volt. Középiskoláit a szászvárosi református iskolában kezdte s Kolozsvárott a református kollegiumban végezte; ezután a nagyszebeni szász iskolában (az úgynevezett periodolica classisban) német nyelvet tanult. Onnan 1816-ban Nagyenyedre költözött, ahol bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott, majd 1821-ben kadétként belépett a 2. számú József császári és királyi főherceg huszárezredbe.

1830-ban hadnagyi rangjának megtartása mellett a katonai szolgálatból kilépett és nemesi kis birtokán, Marossolymoson telepedett le. Rövidesen Hunyad vármegye főbírájának választották. Az 1834-es erdélyi országgyűlésen a megye egyik követe volt. 1848-ban István nádor nemzetőr főparancsnokká nevezte ki. 1849-ben, pere idején Nagyszebenben tartották fogva. Ezután visszatérhetett a dévai tartományi bizottság élére (a posztra még 1840-ben V. Ferdinánd király nevezte ki). Később Hunyad vármegye főispánja lett.

Munkái

[szerkesztés]

Barcsai Ákos erdélyi fejedelem életrajzát kutatta a Vita Achatii Barcsai című latin munka nyomán; fő célja azon állítások cáfolata volt, melyek szerint Barcsai cselédsorból emelkedett volna a fejedelmi székbe. Művei 1848-ban fosztogatások nyomán elpusztultak. A szabadságharc után a költészetben keresett vigaszt. Művei Vida Károly Kolozsvári Futárjában, többnyire mások révén jelentek meg.

Családja

[szerkesztés]

Feleségül vette Bruckenthal Antónia bárónőt (1816–1887), aki hat gyermeket szült neki:

  • Árpád (1837–?)
  • Béla (1838–?), felesége: kénosi Sándor Mária
  • Kálmán (1839–1903), felesége: nagybarcsai Barcsay Mária
  • Imre
  • Vilma
  • Domonkos (1848–?), felesége: Korbuly Ida

Források

[szerkesztés]