Baranyai Aurél
| Baranyai Aurél | |
| Született | 1903. január 8. Eszék |
| Elhunyt | 1983. március 23. (80 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gyógyszerész, gyógynövénykutató |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baranyai Aurél, 1913-ig Wotroba[1] (Eszék, 1903. január 8. – Pécs, 1983. március 23.[2]) gyógyszerész, gyógynövénykutató, tudomány- és helytörténész.
Életútja
[szerkesztés]Baranyai Aurél 1903. január 8-án született Eszéken, vallása római katolikus.[3] Apai nagyapja neves katonazenészként került Csehországból Pécsre. Édesapja Votroba (Wotruba) József gyógyszerész volt (később felvette a Baranyai vezetéknevet), aki a baranyai Ormánságba, Magyarmecskére került gyógyszerésznek. 1925-ben költöztek Pécsre.
Baranyai Aurél tanulmányait Pécsett a Szepesy utcai népiskolában, majd A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumban kezdte, érettségijét 1921-ben a dombóvári gimnáziumban szerezte meg. Gyógyszerészi oklevelet 1925-ben Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett. Egyetemi évei alatt színházi statisztaként keresett zsebpénzt, fellépett amatőr színjátszóként, kitűnően szavalt, irodalmárkodott, nagyszerű karikatúrákat rajzolt.
Magyargencsen és Győrben volt gyakornok,[4] gyógyszerész pályáját 1925-ben Kunmadarason kezdte, majd 1926-tól 1944-ig Pécsett a Fridrich Sándor féle Petőfi patikában (ahol Kerese István is dolgozott) folytatta.[4] 1944-1945-ben 4 hónapig Veszprémben volt gyógyszertár tulajdonos.
1946-tól 1950-ig a Geiger-féle Mecseki Itóka pécsi likőrüzemének gyártásvezető italvegyésze a Mecseki Itóka és Dékány Brandy Gyárban.[4] 1950-től a pécsi Arany Sas patika alkalmazottja, államosítása után vezetője. Később néhány évig a Keresztény gyógyszertár vezetője, majd 1958-tól nyugdíjba vonulásáig (1977-ig) a Széchenyi téri nagy gyógyszertárban beosztott gyógyszerész.
Fő kutatási területei a gyógynövények felhasználása Baranya megye és környéke népi gyógyászatában, gyógynövényminták gyűjtése a Mecsekről fitokémikusoknak, gyógynövények (pl. homoktövis, római kamilla, spanyol pozdor, kis télizöld meténg) termesztésbe vonása, a híresebb Baranya megyei és pécsi patikák történetének feldolgozása.
Etnobotanikai, népi orvoslási ismereteket jegyzett le, különösen az Ormánság területéről. Magyarországon elsőként kezdeményezte a római kamilla és a homoktövis kultúrába vonását.
Több mint 50 szakcikk illetve ismeretterjesztő cikk írója, számos kisebb írás szerzője.
Természetjáróként évtizedeken át kutatta a Mecsek gyógynövényflóráját, és gyógyszerészet-történettel foglalkozott. Írásait a Dunántúli Napló, a Jelenkor, az Új Tükör és a Gyógyszerészet című lap is közölte. Kiváló amatőr színjátszó, versíró, portrérajzoló volt. Sportszervezőként a Pécsi Atlétikai Club (PAC) főtitkára volt, atletizált és teniszezett is.
1983. március 23-án hunyt el Pécsett. Haláláról beszámolt a Magyar Nemzet.[5]
Kitüntetései
[szerkesztés]Emlékezete
[szerkesztés]Baranyai Aurél volt a gyógyszerészi hivatás mintaképe. Kitűnően értett a nép nyelvén, ezért is tudott meg tőlük annyi izgalmas és értékes népi tapasztalatot. Kirándulásai alkalmával gombát és gyógynövényt, sőt mohát is gyűjtött, ezeket kiállította a gyógyszertárban, hogy mindenki okulhasson, művelődhessen. Megszállott volt, a szó legnemesebb értelmében. Minden tettét mélységes humanizmus hatotta át. Szerénysége, bölcs humora jó kedéllyel párosult.[6]
| „ | Hivatássziget a patika, félig gyóntatószék. Akkor vagyok jó patikus, ha a kérelmezőben saját anyámat látom, gyermekemet, vagy unokámat. | ” |
– Baranyai Aurél | ||
Baranyai Aurél nevét a Szuadó-tető (Mecsek) alatti Négybarát-forrás (1964, Csokonay Sándor),[7] a Vörös-hegyen (Nyugat-Mecsek) a Cinke tanya emlékkő (2004, Mecsek Egyesület),[8] és a Széchenyi téren emléktábla őrzi.
A Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei című, 2014-ben megjelent enciklopédikus kötetben bemutatják életét és munkásságát.[9]
Az Egymásért vagyunk című, 2020-ban megjelent tudománytörténeti összeállításban munkásságára történő visszatekintés jelenik meg.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A m. kir. Belügyminisztérium 1913. december 12-én kelt 208927/1913-VI-a. sz. rendelet alapján. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 110. oldal 13. sor
- ↑ PIM.
- ↑ Népi (gyógy)növényismeret magyar kutatói. Kaleidoscope. 6. évf. 13. sz. 471. p.
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 78. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Nekrológ. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- ↑ Köztérkép. [2016. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ↑ Baranya Megyei Természetbarát Szövetség
- ↑ Mecsek Egyesület
- ↑ Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 21-34. Pécsi Tudományegyetem, 2014. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 19.) ISBN 978-963-642-594-4
- ↑ Dr. Szabó László Gyula: Egymásért vagyunk. Pécsi Tudományegyetem, 2020. (Hozzáférés: 2020. június 26.) ISBN 9786150081724
Források
[szerkesztés]- Dr. Szabó László Gy.: Pécs tudós gyógyszerészei[halott link] (Pécsi Szemle III. évfolyam 3. szám, 2000. ősz 62-65. oldal)
- Baranyi Aurél. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. [Bp.], Dictum Kiadó, 2003.
