Fridrich Sándor
| Fridrich Sándor | |
 | |
| Fridrich Sándor a Petőfi Gyógyszertár pultjánál | |
| Született | 1881. március 1. Rózsahegy |
| Elhunyt | 1949. november 20. (68 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gyógyszerész |
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fridrich Sándor (Rózsahegy, 1881. március 1. – Pécs, 1949. november 20.) pécsi gyógyszerész, a pécsi Petőfi Gyógyszertár alapítója és tulajdonosa[1]
Életútja
[szerkesztés]Fridrich Sándor Frigyes Lajos 1881. március 1-én született a Liptó megyei Rózsahegyen. Özvegy édesanyjával és testvéreivel Pécsett éltek, ahol az Inczédy Dénes igazgatásával működő ciszterci főgimnázium magántanulójaként 1900-ban tett érettségi vizsgát. Gyógyszerészi oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen szerezte 1904. június 23-án.[2]
Pályafutását gyakornokként a pécsi Remény Gyógyszertárban (1901. szeptember 1. - 1901. november 1.), majd a mohácsi Angyal patikában (1901. november 1. - 1902. szeptember 1.) kezdte. Egyetemi tanulmányainak befejezése után segédként került a pécsi Magyar Korona Gyógyszertárba (1904. július 1. - 1905. szeptember 20.), majd a kassai 20. számú helyőrség kórházában helyezkedett el (1905. december 1. - 1906. szeptember 30.). Pécsre visszatérve előbb ismét a Magyar Koronában szolgált (1906. október 1. - 1913. október 31.), majd gondnoki minőségben az Arany Sas gyógyszertárba került (1913. november 1. - 1914. augusztus 3.).[3]
1914. augusztus 4-én Volhiniába (Volinyi terület, Észak-Ukrajna) a Harctéri Egészségügyi Intézetbe vezényelték, ahol 44 hónapig harctéri szolgálatot teljesített. 1918. november 1-én tért vissza gondnoki állásába az Arany Sas patikába.[2]
1922. január 14-én házasságot kötött Kovács Etelka Máriával (1895 - Pécs, 1928. július 9.), de felesége korán meghalt. Házasságából egy gyermeke született (Fridrich Ágnes, 1924. január 13. - 1924. január 15.), de lánya csak két napot élt.
1923-ban megnyitotta a Petőfi Gyógyszertárat.[4][5][6]
Ismert lakcímei: Perczel Miklós utca 11. (1925–1928), Dischka Győző utca 8. (1930–1937), Rákóczi út 11. (1942–1949).
1949. november 20-án az Irgalmasok pécsi kórházában hunyt el. A pécsi köztemetőben a Fridrich család P-XVII parcellában található sírboltjában temették el.[2]
Fridrich Sándor tagja volt a Mecsek Egyesület Állat- és Növényvédő Osztályának.[2]
Kitüntetései
[szerkesztés]- Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes tiszti jelvénye[7]
- Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján[7]
Emlékezete
[szerkesztés]Baranyai Aurél pécsi gyógyszerész, tudomány- és helytörténész így vélekedett Fridrich Sándorról:[2]
A gyógyszertárak élén nagy gyógyszerész egyéniségek emelkedtek ki. Ezek egyik rendkívüli alakja Fridrich Sándor. Bohém, pazarló, csupaszív ember, a klasszikus patikusság talán utolsó magyar Galénusa… Szívesen adták hozzá gyermekeiket gyakornokul a gyógyszerészet jövőjében bizakodó szülők, mert úgy érezték, hogy ennek a misztikus, finom és tiszta mesterségnek termékeny humusza és tudományos temploma a Petőfi-patika. Olyan praxik nevelődtek itt, akik nélkül a mai magyar gyógyszerészet jóval szegényebb lenne.
A Gazda volt a szakmai szellem forrása. Menet közben, szinte mellékesen. Hogyan csinálta, nem tudom, de megmozdította tanítványaiban azt, ami csak élő példára mozdul: a Pálya szeretetét. Országosan ismert és tisztelt gyakornokai közül Neubert Edinát, Horváth Dezsőt és Kerese Istvánt kell megemlíteni. Jellemzésére még elmondom, hogy több fiatal gyógyszerészt segített az önállósodás útján. Ilyen volt Vondra Antal, a Zólyom utca sarkán megnyílt „Szent Mór” patika tulajdonosa is. Hasonlóan segítette Tróber Mártát, amikor az akkor Petrezselyem, a mai Aradi vértanúk útján megnyitotta gyógyszertárát, a „Szent Teréz” patikát.
Fridrich Sándor úgy élt, mint a harmincéves háború markotányosai: kulaccsal, szalonnával, puskával és kötözőszerekkel, s mindig másokat gyámolítva, tanítva és lelkesítve. A gyógyszerész keze harapófogó hogyha kell, de simogató, lágy lesz, ha mint a csónak orra, felfelé ívelő ujjhegyeivel a pilulát gömbölygeti annyi gyengédséggel, ahogyan a kisgyermek haját simogatjuk.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 247. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b c d e Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei pp. 63-66. Pécsi Tudományegyetem, 2014. [2016. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 6.) ISBN 978-963-642-594-4
- ↑ Trebbin Ágost: Pécsi színek és hangulatok III. pp. 239. Házmester '98 Kft., 2012. [2018. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISBN 205-000-005-290-3
- ↑ Baranyai Aurél: A pécsi Petőfi patika pp. 6. Dunántúli Napló, 1973. április 8. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
- ↑ Trebbin Ágost: Pécsi színek és hangulatok II. pp. 123. Házmester '98 Kft., 2007. [2018. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISBN 978-963-874-201-8
- ↑ Baranyai Aurél: Adatok a pécsi gyógyszerészet államosításának időszakából. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1978. pp. 265. Janus Pannonius Múzeum, 1977. október 27. (Hozzáférés: 2017. május 6.) ISSN 0553-4429
- ↑ a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! pp. 5. Pécsi Napló, 1916. december 24.
