Mecsek Egyesület
A Mecsek Egyesület 1891 és 1948 között működő, majd 1993-ban újjáalakított természetbarát egyesület.
Az egyesület története
[szerkesztés]A Mecsek Egyesület az 1891. április 30-án a pécsi Nemzeti Kaszinóban tartotta alakuló közgyűlését, több éves előkészítés után. Az alapszabályban megfogalmazott célja szerint: „Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal való összekötése, főképp fasorok és ültetvények előállítása, fenntartása. A város és képviselő-testületének tudtával és beleegyezésével magánjövedelmeiből fasorokat, ültetvényeket, padokat, jelzőtáblákat, s esetleg épületeket állít elő.”[1]
1927-ben 2617 taggal rendelkezett.[2] A tagok az 1930-as években Budapesten, Komáromban, Kaposváron stb. képekben mutatták be a várost a helyieknek, ezzel is felkeltve az érdeklődésüket Pécs városa iránt.
Az Egyesületet ( a többi polgári egyesülethez, szervezethez hasonlóan) az 1948. október 23-án kelt 502.146/1948. IV. BM. számú rendelet feloszlatta.[1]
Az egyesület újraalakítása
[szerkesztés]Az Egyesület újjáalakításához szükséges alapító közgyűlésre és az alapszabály elfogadására 1993. április 30-án került sor a Baranya Megyei Bíróság kis tanácstermében.[1]
A Mecsek Egyesület Évkönyvei (1892-1945)
[szerkesztés]1892 és 1945 között jelent meg az Egyesület kiadványa, amelynek a folytonosságát az első világháború éveit követő időszak (1917-1926) szakította meg. A kiadványt a következő nyomdák állították elő: Püspöki Lyceumi Nyomda (1897-1898), Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. (1900-1901, 1932), Wessely és Horváth Könyvnyomda (1903-1907, 1909-1916, 1918), Taizs József Könyvnyomdája (1927-1931), Haladás Nyomda-részvénytársaság (1933-1934, 1936, 1940), Kultúra Könyvnyomdai Műintézet (1937-38, 1945), Dunántúl (1939, 1944), Rákóczi Nyomda (1941-1943). Szerkesztette: Kiss József egyleti titkár, Páldi Géza, Dr. Szabó Pál Zoltán, Dr. Nádor Lajos.
Az évkönyvek digitalizálását a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának munkatársai végezték el.
Tevékenységük
[szerkesztés]A Mecsek Egyesület gondozza a turistautakat, forrás-kutakat, pihenőket, kilátókat, menedékházakat, emlékhelyek kiépítését és folyamatos karbantartását. A kirándulást segítő egyesületi évkönyvet, útikalauzokat, turista térképeket, képes levelezőlapokat is készítenek.
Mecseki Források Jegyzéke: https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/index.php[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Alapítása. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 499. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Pécs története (PDF). jpm.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
Források
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Baranyai Aurél
- Buzássy Ábel
- Csukás Zoltán (bádogosmester)
- Gebauer Ernő
- Gorka Sándor
- Hetyey Sámuel
- Kerese István
- Kiss József (tanár, 1858–1939)
- Reuter Camillo
- Szabó László Gyula
- Visnya Ernő
További információk
[szerkesztés]- Az Egyesület régi honlapja[halott link] 2011. április 1-től nem frissül!
- Termeszetbarat.hu
- A Mecsek Egyesület éves túraprogramja
- Éves túranaptár
- B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története, 1891–2002; Mecsek Egyesület, Pécs, 2002
- Baronek Jenő–Polgárdy Géza: Mecsek Egyesület lexikon; Mecsek Egyesület, Pécs, 2013[1]