Szabó László Gyula
| Szabó László Gyula | |
 | |
| Szabó László Gyula 2017-ben (Pécs) | |
| Született | 1942. március 28. (82 éves) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gyógyszerész |
| Iskolái | Budapesti Orvostudományi Egyetem (–1965, gyógyszerészet) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó László Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabó László Gyula (Pécs, 1942. március 28. –) professor emeritus, gyógyszerész, kutató, egyetemi tanár. Fő kutatási területei az allelopátia, csírázásélettan, fitokémia.[1]
Tanulmányai, életútja
[szerkesztés]Szülővárosában a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett, biológiatanára Horvát Adolf Olivér ciszterci paptanár az egész életpályájára meghatározó személyiség lett.[2] A Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész karán 1965-ben kapott gyógyszerészi diplomát. 1970-ben gyógyszerész doktori címet,[m 1] 1976-ban mezőgazdasági tudomány kandidátusa (PhD) címet,[m 2] 1978-ban mezőgazdaság-tudományi doktori címet szerzett.[m 3] 1989-től címzetes egyetemi docens,[m 4] 1993-tól címzetes egyetemi tanár,[m 5] 1994-től habilitált doktor biológia tudományágban.[m 6] 2000-ben megkapta az MTA doktora (DSc) tudományos címet.[m 7]
1997-től 2001-ig Széchenyi Professzori Ösztöndíjas.[m 8] 1998-tól a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja.[m 9][3]
Nős, felesége (Kőszegi Ildikó) könyvtáros. Két gyermeke van, fia (Szabó Márton) agrármérnök, lánya (Szabó Franciska) kommunikációs szakember.[4]
Szakmai pályája
[szerkesztés]1965-től a Baranya megyei Gyógyszertár Vállalatnál a sellyei gyógyszertárban dolgozik. 1965-től 72-ig az Országos Agrobotanikai Intézet tudományos munkatársa Tápiószelén, 1970-től a botanikai osztály vezetője. 1972-től 1984-ig az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi telephelyén tudományos főmunkatárs. 1984–85-ben a Gyógynövény Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, a minősítési csoport vezetője Budakalászon. 1985-től 1993-ig a Baranya megyei Gyógyszertári Központ Gyógynövény Laboratóriumának szaktanácsadó főmunkatársa, a gyógynövény-laboratórium vezetője. A laboratórium 1988-ban megkapta a „Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Oktató Laboratóriuma” címet.
1988-tól 1990-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar Növénytani Tanszékén a biológia fizikai és kémiai alapjai tantárgy előadója.[m 10] 1990-től 1994-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar Növénytani Tanszékén a növényélettan tantárgy előadója, másodállású egyetemi docens.
1994-től 2012-ig a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszékén egyetemi tanár,[m 11] 2006-ig a növényélettan tantárgyfelelőse, 1997-től 2005-ig tanszékvezető és a Botanikus Kert vezetője, 2006-ban a Növényélettani Tanszék alapító vezetője,[5] a Biológia Doktoriskola törzstagja. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Szak, Farmakognóziai Tanszék alapítója, 2003-tól 2006-ig másodállású megbízott vezetője,[5] 2006-tól 2012-ig megbízott tanszékvezető-helyettese.
2012. július 1-től a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerésztudományi Szak, Gyógyszerészeti Intézeténél professor emeritus.
Egyéb tudományos tevékenysége
[szerkesztés].jpg)
1980-tól 1992-ig 11 alkalommal Agrártudományi (korábban Keszthelyi, majd Pannon, Nyugat-Magyarországi, jelenleg Széchenyi István) Egyetem Mosonmagyaróvári Agrártudományi Kar állami vizsgáztató bizottságának tagja.
A Melius Alapítvány és Ormánság Alapítvány kuratóriumi tagja.
Tudományos bizottsági tagságai[4]
[szerkesztés]- MTA Pécsi Regionális Bizottságán (PAB) belül szakbizottsági (Környezetvédelmi és Urbanisztikai, Biológiai, Agrártudományi, Orvostudományi) és munkabizottsági (Botanikai, Gyógyszerészeti) tag (1974-től)
- MTA Kultúrflóra Szerkesztőbizottság tagja (1974-től)
- MTA Botanikai Bizottság tagja (1992-2011)
- MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság tagja (2011-től)
- Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának vezetőségi tagja (1986-tól)
- Magyar Biológiai Társaság Pécsi Csoportjának alapító titkára (1979), vezetőségi tagja
Társasági, egyesületi tagságai[4]
[szerkesztés]- Mecsek Egyesület
- Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület (Marton István elnöksége alatt a Környezetvédelmi Bizottság vezetője)
- Magyar Biológiai Társaság (Botanikai Szakosztály, Pécsi Csoport)
- Magyar Kémikusok Egyesülete (2014-ig)
- Magyar Mikológiai Társaság (korábban Pécsi Csoportjának alapító tagja)
- Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály
- Magyar Néprajzi Társaság (2012-ig)
- Magyar Természettudományi Társaság
- Magyar Orvostörténelmi Társaság Népi Orvoslási Szakosztálya
Kitüntetései[4]
[szerkesztés]- A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (MÉM miniszterhelyettes, 7379/1971)
- Augustin Béla-emlékérem (Magyar Gyógyszerészeti Társaság, 1991)
- Jánossy Andor-emlékérem (agrobotanikai kutatás elismeréséért, Tápiószele, Budapest, 2000)
- Természetbúvár Egyesület elismerő oklevél („Szépítsük meg Magyarországot” mozgalom, Budapest, 2000)
- Kitaibel Pál Bronzplakett (tanulmányi verseny elősegítéséért, Mosonmagyaróvár, 2001)
- Óvár Emlékérem I. fokozat – Felsőoktatási Tevékenység elismeréséért (Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, dékán 2001, ikt. sz.: HO-187/2001)
- Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kitüntető oklevele, ezüst fokozat 1998, arany fokozat 2001 és 2003
- PAB Tudományszervezési Díj (Az MTA Pécsi Területi Bizottságának elnöke, 2004. november 5.)
- Huzella Tivadar-emlékérem (Magyar Biológiai Társaság, 2008)
- Szebellédy László-emlékérem (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 2010)
Művei
[szerkesztés]Nevéhez számos szakkönyv és tudományos illetve tudománytörténeti közlemény kötődik: közel 50 könyv és több mint 500 publikáció szerzője, több mint 100 könyv társszerzője.[4][6]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Semmelweis Orvostudományi Egyetem, 1970. szeptember 9., főtárgy növénytan, melléktárgyak: szerves kémia, politikai gazdaságtan, készült ELTE Alkalmazott Növénytani és Szövetfejlődéstani Tanszék, témavezető: Sárkány Sándor és Dános Béla, címe: „A balzsamjáratok kialakulása és a cserzőanyag lokalizációjának kérdése a Cotinus coggygria Scop. néhány szervénél”
- ↑ MTA, tudományág: növénynemesítés, címe: „Takarmánynövények csírázásélettani vizsgálata, különös tekintettel a hőmérséklet hatására”, Iregszemcse, 1975
- ↑ Keszthely-Mosonmagyaróvár, kandidátusi fokozat alapján)
- ↑ MÉM miniszterhelyettes, Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Kar Növénytani-Növényélettani Tanszék
- ↑ keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytani-Növényélettani Tanszék
- ↑ 1994. június 21-től, JPTE, előadás: Pécs, 1994. február 28. Fitokémiai analógiák ökológiai vonatkozásai – Special plant metabolites as allelochemicals
- ↑ 2000. május 9., értekezés: Allelopátia mesterséges és természetes körülmények között, az allelopátia értelmezése
- ↑ 1997. márciustól
- ↑ 2016. május 2., a székfoglaló előadás témája: Fitokémiai karakter és allelopátiás potenciál
- ↑ 1988. július 1-től másodállású egyetemi docens, Művelődési Minisztérium 33.810/1988.XI.
- ↑ 1994. július 1-jétől, Magyar Köztársaság Elnöke 174/1994
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az MTA köztestületének tagjai. Magyar Tudományos Akadémia. [2015. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
- ↑ Kellermayer Miklós: Dr. Szabó László Gyula laudációja (pdf). Szent István Tudományos Akadémia, 2016. május 2. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
- ↑ Meghívó a székfoglaló előadásra (.pdf). Szent István Tudományos Akadémia, 2016. május 2. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
- ↑ a b c d e A PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet munkatársai, önéletrajz. Pécsi Tudományegyetem. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
- ↑ a b Személyi adatlap. Országos Doktori Tanács, 2009. március 23. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
- ↑ Dr. Szabó László Gyula publikációs jegyzéke (.pdf). Pécsi Tudományegyetem. [2019. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 24.)
