Széchenyi István Gimnázium (Pécs)
| Széchenyi István Gimnázium | |
 | |
| A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola bejárata a Király utcában | |
| Alapítva | 1857 |
| Névadó | Széchenyi István |
| Hely | Magyarország, Pécs |
| Korábbi nevei | Reáliskola |
| Típus | gimnázium |
| Igazgató | Kutas József[1] |
| OM-azonosító | 027417 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 7621 Pécs, Király utca 44. |
| Elhelyezkedése | |
 Széchenyi István Gimnázium
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 18° 14′ 03″46.077097°N 18.234229°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 18° 14′ 03″46.077097°N 18.234229°E | |
 | |
| A Széchenyi István Gimnázium weboldala | |
A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Pécs egyik neves gimnáziuma. A több, mint 150 éves intézménynek olyan ismert diákjai voltak, mint Dr. Sólyom László köztársasági elnök illetve Kodolányi János író.
Története
[szerkesztés]Első korszak
[szerkesztés]1857-ben kezdődött meg a tanítás német nyelven, 50 diákkal, 5 fős tanári karral a Mátyás király utca 15-ben Reáliskola néven. A magyar nyelvű oktatásra mindössze két évvel később kapta meg az engedélyt Pécs város tanácsától. Az 1912-14 között a Rákóczi úton felépült új épületbe az első világháború miatt csak 1915-ben költözhetett be az iskola. Az 1917-1918-as tanévben már 799 diákja volt az iskolának, ezzel az ország legnépesebb középiskolája lett. A háború miatt sok diákot, tanárt hívtak be katonának, illetve jelentkeztek önként. A hősi halott diákok emléktáblája a mai épületben található.
A szerbek 1918-1921-es pécsi megszállása alatt teljesen kifosztották az iskolát. Megsemmisültek a könyvtárak és a szertárak. A megszállás éveiben a tanítás a ciszterci gimnáziumban és a városi polgári fiúiskolában folyt. A megszállás után adományokból került helyreállításra az iskola. 1922-ben át kellett adni az épületet a Pozsonyból Pécsre költöztetett Erzsébet Tudományegyetem céljaira.
Ekkor vette fel az intézmény gróf Széchenyi István nevét 1925-ben. Ebben az évben Dr. Horváth Viktor igazgatót XI. Piusz pápa a Szent Szilveszter rend lovagjává avatta. Egy évvel később az Erzsébet Tudományegyetem gyakorló iskolájává avatták az intézetet. A tanításba kiváló tudós tanárok kapcsolódtak be, emelve a képzés színvonalát, tovább növelve az iskola hírnevét.
1940-től megszűnt a reáliskolai képzés, helyét gimnáziumi képzés vette át. 1944-ben az iskolának el kellett hagyni a Király utcai épületet a püspökséggel kötött lejárt a bérleti szerződés miatt. Az épületben hadikórházat hoztak létre. 1948-ban, többszöri költöztetés után a Széchenyi István Gimnáziumot beolvasztották a Nagy Lajos Gimnáziumba. Ezzel lezárult az iskola első korszaka.
Második korszak
[szerkesztés]1954-ben indult újra régi nevén a gimnázium a Király utcai épületben. 1956-ban humán tagozatos osztály indult, majd 1958-tól vezették be a „politechnikai modell”, melyből később kialakult a szakközépiskola. 1966-ban beindult a matematika–fizika tagozat, később csak matematika tagozat, mely 1982-ig működött, kiváló eredménnyel. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Pécs egyik kiemelkedő középiskolája lett, a tanulmányi eredmények alapján is mindig ott volt az első öt középiskola között a városban. Az 1971-ben beindult esti tagozaton a felnőttoktatás. Húsz éven át autószerelőket és híradás-technikusokat képeztek.
1992-ben beindult az egyedi tantervű fizikaoktatás (fizika tagozat), majd a következő évben a humán tantárgyblokkos rendszerű tanítás (humán tagozat). 1993-ban új tornacsarnokot avattak az intézményben. Még ebben az évben készült el az autóelektrotechnikai laboratórium, mellyel lehetővé vált autóelektronikai műszerészek képzése. 1998-tól folyik informatika tagozatos képzés. 2000-ben, a Magyar kultúra napján került felavatásra a Millenniumi Galéria. A millennium tiszteletére a Pécsi Tanítóképzősök Emlékező és Baráti Köre 56 műalkotást, zömmel festményeket, ajándékozott az iskolának. 2005 januárban emléktáblát avattak, annak alkalmából, hogy az iskola 80 éve vette fel Széchenyi István nevét.
Neves diákok
[szerkesztés]- Breuer Marcell - építész
- ifj. Dischka Győző - gépészmérnök
- Fejér Lipót - matematikus
- Forbát Alfréd - építész
- Futó László - festőművész
- Galsai Pongrác - író
- Gebauer Ernő - festőművész
- Gyarmathy Tihamér - festőművész
- Kodolányi János - író
- Kováts Kolos - operaénekes
- Kurnik Ernő – agrármérnök, növénynemesítő, az MTA tagja
- Lauber Dezső - sportoló, építész
- Ranga László - autóversenyző
- B. Révész László - dokumentumfilm-rendező
- Róbert László - publicista
- Sasvári Kálmán - fizikus
- Schóber Tamás[2] - zeneszerző, karnagy, zenepedagógus
- Dr. Sólyom László - jogász, volt köztársasági elnök
- Vikár Béla - etnográfus, műfordító
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Három igazgatót neveztek ki
- ↑ Schóber Tamás életrajza. Schtudioton.com
