Ugrás a tartalomhoz

Bánki Zsuzsa (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánki Zsuzsa
1959-ben (Szalay Zoltán fotója)
1959-ben (Szalay Zoltán fotója)
Született1921. július 31.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1998. január 5. (76 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1939–1998
Híres szerepeiÉva
Valahol Európában
Szöllősiné Zsuzsa
Szomszédok
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1953, 1954
Kiváló művész-díj
1983
Érdemes művész-díj
1965
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk színésznőről szól. Hasonló címmel lásd még: Bánki Zsuzsa (egyértelműsítő lap).

Bánki Zsuzsa (egyes forrásokban: Bánky Zsuzsa) (Budapest, 1921. július 31. – Budapest, 1998. január 5.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Újhelyi Szilárd (1948–), majd Barlay Gusztáv felesége.

Életpályája

[szerkesztés]

Apja fogorvos, anyja kozmetikus volt. Iskoláit magánúton végezte. Már négyévesen megtanult olvasni, és az otthoni könyvtár gazdag irodalmi anyagának nagy részét az elemi iskolai évek alatt elsajátította. Rendszerint ő szavalt az ünnepélyeken, és 15 évesen, 1936-ban tette le az érettségit a Veres Pálné Gimnáziumban. 18 éves korára (1939) szerezte meg diplomáját a fővárosi Színművészeti Akadémián. Zsidó származása miatt nem jutott álláshoz egészen 1945-ig. Édesanyja 1944-ben a holokauszt áldozata lett, apja pedig súlyosan megbetegedett (ideg-összeroppanás), és csak néhány évvel élte túl. 1939–45 között a színésznő nem kapott állást színházi társulatban, alkalmi esteken szavalt csupán.

A háború utolsó évében lett a Nemzeti Színház tagja. 1949–51 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt, majd két évre leszerződött a Madách Színházhoz (1951–53). Innen a Petőfi Színházba ment át, ahol 1962-ig maradt. Ekkor véglegesen a Vígszínház társulatának tagja lett. Közben 1976-tól az Újvidéki Akadémia magyar színpadi beszéd, 1980-tól pedig az Állami Balett Intézet színészmesterség tanáraként is működött.[4]

1987-től haláláig a Szomszédok c. sorozatban Szöllősiné Zsuzsa szemész főorvos szerepét alakította az 1. fejezettől a 282.-ig.

Első férje Újhelyi Szilárd, a Nagy Imre-köréhez tartozó politikus volt, akitől az 1950-es években elvált.[5] Második házastársa Barlay Gusztáv rendező volt, gyermekük nem született.[6]

Színpadi szerepek

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 108; ugyanitt százhuszonkét színházi felvételen is látható.[7]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]

Hangjáték, rádió

[szerkesztés]
  • Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
  • Farquhard, George: A két szerencsevadász (1949)
  • Nagy Ignác: Tisztújítás (1950)
  • Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
  • Baróti Géza: Forró föld (1952)
  • Július tizennegyedike (1952)
  • Fischer, Ernst: Megtalált ifjúság (1952)
  • Lontai László: Johanna újra itt van (1952)
  • Harald Hauser: A weddingi per (1953)
  • Kristóf Károly: Szép juhászné (1954)
  • G.B.Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (1958)
  • Gál Zsuzsa: Kincses Velence (1958)
  • Illés Endre: Hazugok (1959)
  • Illés Endre: A zsaroló (1959)
  • Zola, Emile: Tisztes úriház (1959)
  • Balzac, Honoré de: Elveszett illúziók(1961)
  • Euripidész: Alkésztisz (1961)
  • Jókai Mór: A mosolygó nagy mesemondó (1961)
  • Kodolányi János: Vidéki történet (1961)
  • Manzari, Nicola: A holtak nem fizetnek adót (1961)
  • Antonov, Szergej: Aljonka (1962)
  • Flesarowa-Muskat, Stanislawa: Menekülés (1962)
  • Hauptmann: A bunda (1962)
  • Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
  • Móricz Zsigmond: Rokonok (1962)
  • Opitz: A bomba (1962)
  • Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
  • Schiller, Friedrich: Ármány és szerelem (1963)
  • Wlodzimierz Odojewski: Táncóra (1964)
  • Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
  • Az emberség gyönyöre - Az ötvenéves Benjámin László köszöntése (1965)
  • Günther Eich: A viterbói lányok (1965)
  • Gáspár Margit: Az égbolt nem felel (1966)
  • Lóránd Lajos: Várlak a Diadalív alatt (1966)
  • A partok mellett (1968)
  • Gergely Sándor: Vitézek és hősök (1968)
  • Reymont, Wladislaw: Parasztok (1968)
  • Stehlik, Miloslav: A bizalom vonala (1968)
  • Jurandot, Jerzy: A kilencedik igaz (1969)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Agatha Christie: Doktor Christow halála (1971)
  • Agatha Christie: Alibi (1972)
  • Móricz Zsigmond: Árvácska (1973)
  • Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (1977)
  • Déry Tibor: A félfülű (1978)
  • Csongor Rózsa: Banduka éhes (1979)

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 14.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Freebase-adatdump. Google
  4. ↑ Dr. Szöllösyné: Bánki Zsuzsa. Film Színház Muzsika, XXXI. évf. 51. sz. (1987. december 19.) 22. o.
  5. ↑ Bánki Zsuzsa. Premier, 51. sz. (2006. április) 81. o.
  6. ↑ Színészkönyvtár Archiválva 2009. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. július 29.)
  7. ↑ 2011. szeptember 23-i lekérdezés
  8. ↑ Archivált másolat. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  9. ↑ https://filmarchiv.hu/hu/filmmaraton/korabbiak/2017/filmek/valahol-europaban-1
  10. ↑ https://www.nevpont.hu/palyakep/banki-zsuzsa-3323f

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bánki_Zsuzsa_(színművész)&oldid=27528877”