Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma

Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma az egyes államok által delegált polgárokból álló 538 fős csoport, amely a delegáló államok képviseletében formálisan megválasztja az Amerikai Egyesült Államok elnökét.

Az amerikai alkotmány előírása szerint az ország elnökét – delegáltjaikon keresztül – az államok választják meg. Az alkotmány az állami törvényhozó testületek döntésére bízza az elektorok kiválasztásának módját. Ennek megfelelően az elektorokat a különböző államok különböző szabályok szerint választják ki. A 2024 októberében hatályos szabályok szerint minden államban népszavazás útján választják meg az elektorokat és erre a népszavazásra egységesen minden néggyel osztható számú évben, a november első hétfőjét követő kedden (tehát legkorábban november 2-án, legkésőbb pedig november 8-án) kerül sor. Hagyományosan ezeknek az egy napon tartott népszavazásoknak az összességét nevezik elnökválasztásnak, hiszen általában ezen a napon dől el, hogy ki lesz az elnök. A formális elnökválasztásra (amikor az elektorok szavaznak arról, hogy ki legyen az elnök) decemberben kerül sor, az elektori szavazatokat pedig január elején számolják össze.

Mivel az államok lakossága széles határok között változik, az alkotmány a népesebb államoknak több elektori szavazatot juttat, mint a gyérebben lakottaknak. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az egyes államok által delegált elektorok száma megegyezik a kongresszusba delegált képviselők és szenátorok számának összegével. A képviselők és szenátorok összlétszáma 1959 óta 535. Az 1961-ben elfogadott huszonharmadik alkotmánymódosítás alapján a törvényhozási képviselettel nem rendelkező főváros, Washington is delegál három elektort (szintén népszavazás útján), így az 1964-es választás óta az elektori kollégium 538 fős.

Az 538 elektor testületileg soha nem ül össze. Szavazataikat államonként külön-külön adják le, és ezután további szerepük nincs. Ennek megfelelően az elektori kollégiumnak nincs székhelye, épülete, hivatala, személyzete vagy költségvetése.

Működése

A közvetett választás és „a győztes mindent visz”-elv miatt a nép körében kevésbé népszerű elnökjelölt is gyűjthet többséget az elektorok között. Az ábra ezt illusztrálja egy példával: az egyes sorok a különböző lélekszámú tagállamokat szimbolizálják. A szavazók között a kék jelölt támogatottsága nagyobb 129:118 arányban, de a megválasztott elektorok körében már a piros vezet 27:26 arányban.
Szavazók összetétele

Elektorok összetétele
Ez a helyzet állt fönn Donald Trump és George W. Bush első megválasztásakor.

Az elnököt és alelnököt a választópolgárok a négyévente novemberben megrendezett választásokon valójában nem közvetlen szavazással választják meg. Bár a szavazólapokon általában az elnökjelöltek neve szerepel, a szavazók az elnökválasztáskor tulajdonképpen elektorokat választanak. Hivatalosan az elektorok választják meg az elnököt és az alelnököt.

Két állam, Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és Washington, D.C.-ben is „a győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát. Ez azt jelenti, hogy az elektorok számát figyelembe véve a jelölteknek érdemesebb a nagyobb lakosságú államok szavazatait megszereznie.

Egy-egy állam elektorai államuk székhelyén gyűlnek össze decemberben, a hónap második szerdáját követő első hétfőn. Így tehát az elektori kollégium mint testület valójában sohasem ülésezik együtt. Az elektori szavazatokat lepecsételve elküldik a szenátus elnökének (a mindenkori alelnöknek), aki a kongresszus januári üléséig megőrzi azokat.

A legtöbb elektori szavazatot megszerző jelölt lesz az Egyesült Államok új elnöke, illetve alelnöke. Amennyiben egyik jelölt sem szerez abszolút többséget az elektori szavazatok alapján, a Képviselőháznak azonnali ülésen kell szavaznia az elnök személyéről. Ezen a szavazáson a három legtöbb elektori szavazatot megszerző elnökjelölt személye közül kell a Képviselőháznak választania. Ilyenkor minden állam voksa egy szavazatot ér, és azt, hogy egy állam melyik jelöltre szavaz, az adott állam képviselői döntik el többségi alapon. Amennyiben egyik jelölt sem szerez többséget egy állam képviselőitől, akkor az azt jelenti, hogy az adott állam tartózkodik a szavazástól. Ezt a szavazást ha szükséges addig ismétlik, míg egy jelölt meg nem szerzi az államok több mint felének, jelenleg 26 állam szavazatát. A Képviselőház kétszer kényszerült elnököt választani, 1801-ben, illetve 1825-ben.

Hasonló az eljárás akkor ha egyik alelnökjelölt sem tudta megszerezni az alelnöki poszthoz szükséges elektori szavazatok abszolút többségét. A különbség annyi, hogy ilyenkor a Szenátus szavaz és nem államonként, hanem szenátoronként.

Amennyiben a Képviselőház nem tud az elnök személyéről dönteni az elnök beiktatásának kitűzött idejére (január 20. délig), akkor az alkotmány szerint az újonnan megválasztott alelnök lesz az ügyvezető elnök, amíg a Képviselőház nem dönt az elnök személyéről. Amennyiben az alelnök személyéről sem tudtak megegyezni, a Képviselőház elnöke tölti be az ügyvezető elnöki posztot.

Elektori szavazatok

A 2024-es amerikai elnökválasztás elektori kollégiumának összetétele tagállamok szerint

Az elektori szavazatok számát a tízévenként megrendezett népszámlálási adatok alapján határozzák meg. A szavazatok eloszlása a 2024-es amerikai elnökválasztáson a következő:^[1]

Kalifornia – 54
Texas – 40
Florida – 30
New York – 28
Pennsylvania – 19
Illinois – 19
Ohio – 17
Észak-Karolina – 16
Georgia – 16
Michigan – 15
New Jersey – 14
Virginia – 13
Washington – 12
Massachusetts – 11
Indiana – 11
Tennessee – 11
Arizona – 11
Missouri – 10
Maryland – 10
Minnesota – 10
Wisconsin – 10
Colorado – 10
Alabama – 9
Dél-Karolina – 9
Louisiana – 8
Kentucky – 8
Oregon – 8
Connecticut – 7
Oklahoma – 7
Iowa – 6
Arkansas – 6
Kansas – 6
Mississippi – 6
Nevada – 6
Utah – 6
Nebraska – 5
Új-Mexikó – 5
Nyugat-Virginia – 4
Hawaii – 4
Idaho – 4
Maine – 4
Montana – 4
New Hampshire – 4
Rhode Island – 4
Alaszka – 3
Delaware – 3
Washington D.C. – 3
Észak-Dakota – 3
Dél-Dakota – 3
Vermont – 3
Wyoming – 3

Összesen: 538

Elektori szavazatok kronológiája

Elnöki elektorok száma államonként
Választás éve		1788–1800			1804–1900																		1904–2000											2004–
Választás éve		’88	’92	’96 ’00	’04 ’08	’12	’16	’20	’24 ’28	’32	’36 ’40	’44	’48	’52 ’56	’60	’64	’68	’72	’76 ’80	’84 ’88	’92	’96 ’00	’04	’08	’12 ’16 ’20 ’24 ’28	’32 ’36 ’40	’44 ’48	’52 ’56	’60	’64 ’68	’72 ’76 ’80	’84 ’88	’92 ’96 ’00	’04 ’08	’12 ’16 ’20	’24 ’28
#	Összes	81	135	138	176	218	221	235	261	288	294	275	290	296	303	234	294	366	369	401	444	447	476	483	531				537	538
	Állam
22	Alabama							3	5	7	7	9	9	9	9	0^[a]	8	10	10	10	11	11	11	11	12	11	11	11	11	10	9	9	9	9	9	9
49	Alaszka																												3	3	3	3	3	3	3	3
48	Arizona																								3	3	4	4	4	5	6	7	8	10	11	11
25	Arkansas										3	3	3	4	4	0^[a]	5	6	6	7	8	8	9	9	9	9	9	8	8	6	6	6	6	6	6	6
38	Colorado																		3	3	4	4	5	5	6	6	6	6	6	6	7	8	8	9	9	10
5	Connecticut	7	9	9	9	9	9	9	8	8	8	6	6	6	6	6	6	6	6	6	6	6	7	7	7	8	8	8	8	8	8	8	8	7	7	7
51 –	D.C.																													3	3	3	3	3	3	3
1	Delaware	3	3	3	3	4	4	4	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3
40	Dél-Dakota																				4	4	4	4	5	4	4	4	4	4	4	3	3	3	3	3
8	Dél-Karolina	7	8	8	10	11	11	11	11	11	11	9	9	8	8	0	6	7	7	9	9	9	9	9	9	8	8	8	8	8	8	8	8	8	9	9
39	Észak-Dakota																				3	3	4	4	5	4	4	4	4	4	3	3	3	3	3	3
12	Észak-Karolina		12	12	14	15	15	15	15	15	15	11	11	10	10	0	9	10	10	11	11	11	12	12	12	13	14	14	14	13	13	13	14	15	15	16
27	Florida												3	3	3	0^[a]	3	4	4	4	4	4	5	5	6	7	8	10	10	14	17	21	25	27	29	30
4	Georgia	5	4	4	6	8	8	8	9	11	11	10	10	10	10	0^[a]	9	11	11	12	13	13	13	13	14	12	12	12	12	12	12	12	13	15	16	16
50	Hawaii																												3	4	4	4	4	4	4	4
43	Idaho																				3	3	3	3	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4
21	Illinois							3	3	5	5	9	9	11	11	16	16	21	21	22	24	24	27	27	29	29	28	27	27	26	26	24	22	21	20	19
19	Indiana						3	3	5	9	9	12	12	13	13	13	13	15	15	15	15	15	15	15	15	14	13	13	13	13	13	12	12	11	11	11
29	Iowa												4	4	4	8	8	11	11	13	13	13	13	13	13	11	10	10	10	9	8	8	7	7	6	6
31	Kalifornia													4	4	5	5	6	6	8	9	9	10	10	13	22	25	32	32	40	45	47	54	55	55	54
34	Kansas															3	3	5	5	9	10	10	10	10	10	9	8	8	8	7	7	7	6	6	6	6
15	Kentucky		4	4	8	12	12	12	14	15	15	12	12	12	12	11	11	12	12	13	13	13	13	13	13	11	11	10	10	9	9	9	8	8	8	8
18	Louisiana					3	3	3	5	5	5	6	6	6	6	0^[a]	7	8	8	8	8	8	9	9	10	10	10	10	10	10	10	10	9	9	8	8
23	Maine							9	9	10	10	9	9	8	8	7	7	7	7	6	6	6	6	6	6	5	5	5	5	4	4	4	4	4	4	4
7	Maryland	8	10	10	11	11	11	11	11	10	10	8	8	8	8	7	7	8	8	8	8	8	8	8	8	8	8	9	9	10	10	10	10	10	10	10
6	Massachusetts	10	16	16	19	22	22	15	15	14	14	12	12	13	13	12	12	13	13	14	15	15	16	16	18	17	16	16	16	14	14	13	12	12	11	11
26	Michigan										3	5	5	6	6	8	8	11	11	13	14	14	14	14	15	19	19	20	20	21	21	20	18	17	16	15
32	Minnesota														4	4	4	5	5	7	9	9	11	11	12	11	11	11	11	10	10	10	10	10	10	10
20	Mississippi							3	3	4	4	6	6	7	7	0^[a]	0^[a]	8	8	9	9	9	10	10	10	9	9	8	8	7	7	7	7	6	6	6
24	Missouri							3	3	4	4	7	7	9	9	11	11	15	15	16	17	17	18	18	18	15	15	13	13	12	12	11	11	11	10	10
41	Montana																				3	3	3	3	4	4	4	4	4	4	4	4	3	3	3	4
37	Nebraska																3	3	3	5	8	8	8	8	8	7	6	6	6	5	5	5	5	5	5	5
36	Nevada															3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	4	4	5	6	6
9	New Hampshire	5	6	6	7	8	8	8	8	7	7	6	6	5	5	5	5	5	5	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4
3	New Jersey	6	7	7	8	8	8	8	8	8	8	7	7	7	7	7	7	9	9	9	10	10	12	12	14	16	16	16	16	17	17	16	15	15	14	14
11	New York	8	12	12	19	29	29	29	36	42	42	36	36	35	35	33	33	35	35	36	36	36	39	39	45	47	47	45	45	43	41	36	33	31	29	28
35	Nyugat-Virginia															5	5	5	5	6	6	6	7	7	8	8	8	8	8	7	6	6	5	5	5	4
17	Ohio				3	8	8	8	16	21	21	23	23	23	23	21	21	22	22	23	23	23	23	23	24	26	25	25	25	26	25	23	21	20	18	17
46	Oklahoma																							7	10	11	10	8	8	8	8	8	8	7	7	7
33	Oregon														3	3	3	3	3	3	4	4	4	4	5	5	6	6	6	6	6	7	7	7	7	8
2	Pennsylvania	10	15	15	20	25	25	25	28	30	30	26	26	27	27	26	26	29	29	30	32	32	34	34	38	36	35	32	32	29	27	25	23	21	20	19
13	Rhode Island		4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	5	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4	4
16	Tennessee			3	5	8	8	8	11	15	15	13	13	12	12	0^[a]	10	12	12	12	12	12	12	12	12	11	12	11	11	11	10	11	11	11	11	11
28	Texas												4	4	4	0^[a]	0^[a]	8	8	13	15	15	18	18	20	23	23	24	24	25	26	29	32	34	38	40
45	Utah																					3	3	3	4	4	4	4	4	4	4	5	5	5	6	6
47	Új-Mexikó																								3	3	4	4	4	4	4	5	5	5	5	5
14	Vermont		4	4	6	8	8	8	7	7	7	6	6	5	5	5	5	5	5	4	4	4	4	4	4	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3
10	Virginia	12	21	21	24	25	25	25	24	23	23	17	17	15	15	0^[a]	0^[a]	11	11	12	12	12	12	12	12	11	11	12	12	12	12	12	13	13	13	13
42	Washington																				4	4	5	5	7	8	8	9	9	9	9	10	11	11	12	12
30	Wisconsin												4	5	5	8	8	10	10	11	12	12	13	13	13	12	12	12	12	12	11	11	11	10	10	10
44	Wyoming																				3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3	3
#	Összes	81	135	138	176	218	221	235	261	288	294	275	290	296	303	234	294	366	369	401	444	447	476	483	531				537	538

Jegyzetek

Megjegyzések

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Állam, amely elszakadt az uniótól a polgárháború idején, ezért nem szavazott a választáson.

Jegyzetek

↑ Tracking Which News Outlets Have Called the Presidential Race in Each State. The New York Times, 2020. november 4. (Hozzáférés: 2020. november 5.)

Irodalom

Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)

USA-portál
Politikaportál

[konf-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Állam, amely elszakadt az uniótól a polgárháború idején, ezért nem szavazott a választáson.

[1] Tracking Which News Outlets Have Called the Presidential Race in Each State. The New York Times, 2020. november 4. (Hozzáférés: 2020. november 5.)

[1]

[a]