Augustus De Morgan

Augustus De Morgan
Született	1806. június 27. Maduráj
Elhunyt	1871. március 18. (64 évesen) London
Állampolgársága	brit
Házastársa	Sophia Elizabeth De Morgan
Gyermekei	George De Morgan William De Morgan Mary De Morgan
Foglalkozása	matematikus filozófus egyetemi oktató jogász logikatudós
Iskolái	Trinity College Cambridge-i Egyetem
Augustus De Morgan aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Augustus De Morgan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Augustus De Morgan (Maduráj, 1806. június 27. – London, 1871. március 18.) angol matematikus. Bevezette a teljes indukció használatát és a De Morgan-azonosságnak nevezett szabályokat.

Augustus De Morgan Indiában született, családja ötödik gyermekeként. Nem sokkal születése után elvesztette egyik szeme világát. Amikor 7 hónapos volt, visszatértek Angliába. Az iskolában Augustus nem remekelt, és egészségi állapota miatt nem vett részt a közös játékokban, így hamar a gúnyolódások és gonoszkodások könnyű céltáblájává vált. 1823-ban, 16 évesen a cambridge-i Trinity College diákja lett, ahol többek között George Peacock is tanította.

A BA diploma után

Megszerezte a BA diplomát, azonban egy teológiai teszt kellett az MA diplomával kapcsolatos tanulmányok elkezdéséhez, amit – bár az Anglikán Egyház tagja volt – erősen ellenzett. Ebből kifolyólag Cambridge-ben nem tudta folytatni a tanulmányait.

1826-ban visszatért londoni otthonába, és felvételt nyert a Lincoln's Inn-be, hogy jogot tanuljon. 1827-ben az újjáalapított londoni University College-ben megpályázott egy állást a Matematika tanszéken, s annak ellenére, hogy addig nem jelent meg matematikai publikációja, meg is kapta az állást.

Pályafutása

1828-ban a University College első matematikaprofesszora lett. 1831-ben lemondott a posztjáról egy elvi vita miatt, azonban 1836-ban újra megkapta ugyanazt a tisztséget, amelyet aztán 1866-ig meg is tartott, amikor egy újabb elvi vita miatt ismét lemondott.

Művei és munkássága

Az aritmetika elemei című könyve 1830-ban érte meg a második kiadást, amelyet még számos további követett az idők folyamán. 1838-ban definiálta és bevezette az úgynevezett matematikai indukciót, ez a kifejezés először Induction (Mathematics) című művében jelenik meg, amit a Penny Cyclopediába írt. Az évek során további 712 cikket írt ebbe az Enciklopédiába, melyet a Society for the Diffusion of Useful Knowledge jelentetett meg: ugyanaz a társaság, amely a későbbiek folyamán a London Universityt alapította, s amely De Morgan másik híres művét, A differenciál- és integrálszámítást is kiadta. 1849-ben publikált még egy művet a komplex számok geometriai értelmezéséről, majd bevezette a ma De Morgan-azonosságként ismert szabályokat, melyekkel nagyban hozzájárult a matematikai logika megreformálásához.

Levelezések és egy híres tanítvány

De Morgan levelezett Charles Babbage-dzsel, és oktatta Ada Lovelace-t. De Morgan Sir William Rowan Hamiltonnal is levelezett, és hozzá hasonlóan kísérletezett a kétdimenziós algebra három dimenzióra való kiterjesztésével.

Tagságok és kitüntetések

1866-ban a London Mathematical Society alapító tagja és első elnöke lett, majd ugyanebben az évben a Royal Astronomical Society tagjává választották. De Morgan sosem volt tagja a Royal Society-nek, mert nem engedte, hogy előterjesszék a tagságra. Egy tiszteletbeli diplomát is visszautasított, melyet az Edinburgh-i Egyetem ajánlott fel neki.

Érdekesség

De Morgant mindig érdekelték a furcsa számtani tények, és 1864-es írásában megjegyezte, hogy éppen $x$ éves volt az $x^{2}$-edik évben, ugyanis 43 éves volt 1849-ben (43² = 1849).

Források

• John J. O’Connor és Edmund F. Robertson De Morgan-életrajza [1] Archiválva 2007. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben a MacTutor History of Mathematics archívumban (angol)