Edinburgh-i Egyetem
Edinburgh-i Egyetem (University of Edinburgh–Universitas Academica Edinburgensis) | |
Alapítva | 1583 |
Hely | Egyesült Királyság, Edinburgh |
Típus | állami egyetem |
Oktatók száma | 7400 (2005) |
Tanulólétszám | 26 138 |
Hallgatói létszám | 23 900 (2004) |
Rektor | Mark Ballard MSP |
Tagság | Russell Group, Coimbra Group, LERU, Universitas 21 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 55° 56′ 51″, ny. h. 3° 11′ 14″55.947389°N 3.187194°WKoordináták: é. sz. 55° 56′ 51″, ny. h. 3° 11′ 14″55.947389°N 3.187194°W | |
Az Edinburgh-i Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Edinburgh-i Egyetem témájú médiaállományokat. |
A skót Edinburgh-i Egyetem, melyet 1583-ban alapították, híres oktatási és kutatási központ Edinburgh-ban. Ez az egyik legrégibb, legpatinásabb és legnagyobb egyetem az Egyesült Királyságban.
Történet
[szerkesztés]Az egyetem alapítása Robert Reid püspök nevéhez fűződik, aki végrendeletében elég pénzt hagyott az egyetem alapításához. IV. Jakab 1582-ben királyi rendeletben biztosította egy egyetem alapítását. Abban a korban ez rendkívüli lépés volt, hiszen az egyetemek építésére pápai bullák adtak engedélyt. És ami az Edinburgh-i Egyetemet még ennél is különlegesebbé teszi, az az, hogy az ezt követő évben a városi tanács is engedélyezte az építkezést és ezzel ez lett az ország legelső polgári egyeteme. Skóciában ez már a negyedik egyetem volt, míg a sokkal népesebb és gazdagabb Angliában még csak kettő létezett. A 18. századra Edinburgh az európai felvilágosodás központjává vált, egyeteme pedig az egyik legfontosabb volt a sorban.
Mielőtt a Robert Adam tervezésű „Régi Egyetemet” (Old College) a napóleoni háborúk után átépítették volna, William Henry Playfair építész tervei alapján, az Edinburgh-i Egyetemnek nem volt egységes kampusza, az épületek zagyva összevisszaságban álltak, egymástól függetlenül. Az egyetem legelőször anatómia- és sebészoktatásáról volt nevezetes, amit később kibővítettek sok más területtel. Egy közeli ház alagsorából indult az anatómia tanszék amelyet egy, az egyetem alatt húzódó, alagút folyosó kötött össze a boncteremmel. Ebből az alagútból került elő William Burke holtteste is akasztása után.
A 19. század vége felé, mikor a Régi Egyetem épülete már túl szűkössé vált, megbízták Robert Rowand Anderson építészt egy új, orvosi iskola tervezésével. Az orvosi iskola, tehát, az ő tervei alapján készült el, amihez csak az 1880-as években építették hozzá a McEwan aulát.
Az egyetemnek köszönhető számos történelmi és modern épület a város különböző részein, köztük Skócia legrégibb koncertterme (második legrégebbi Nagy-Britanniában) a Teviot Row-i ház, és a szépen felújított 17. századi „Mylne's Court” kollégium, amely az edinburgh-i királyi mérföld (Royal Mile) utcájának tetején található.
Az egyetemi könyvtárat három évvel az egyetem előtt alapították, 1580-ban. Több, mint 2milliós gyűjteményével ez Skócia legnagyobb egyetemi könyvtára, sőt Európában is igen jelentősnek számít. Két, legidősebb iskolája – Jog és Vallástudomány – igen nagyrabecsült, ennek megfelelően a jogi kar a Régi Egyetem épületében, míg a vallástudományok kara az Új egyetem épületében (a Skót Parlamenttel szemben) kapott helyet.
Az egyetemnek van saját egyetemi újsága is, amelyet Robert Louis Stevenson alapított 1887-ben.
2002-ben átszervezték az egyetem kilenc egyetemi karát három főiskolává. Bár technikai értelemben véve nem főiskola, a szétválasztott egyetemi részeket ma Bölcsésztudományi és Társadalomtudományi (Humanities and Social Sciences (HSS)), Műszaki (SCE) és Orvostudományi főiskolának nevezik (MVM). Ezeken a „főiskolákon” belül vannak iskolák, amik hozzávetőleg az egyetemi karoknak felelnek meg (Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy az egyes iskolák meglehetős anyagi és szervezési autonómiát élveznek).
Trimeszterek helyett ma szemeszterekre osztják a tanévet, egységesen mindegyik iskolában, alkalmazkodva ezzel a többi neves egyetemhez. (leginkább az USA-ban, de az Egyesült Királyságban is)
Hírnév
[szerkesztés]Az Edinburgh-i Egyetem besorolása 2005-ben a világ egyetemei között (Times Higher Education Supplement [THES]):
- 16. Bio-orvostudomány
- 14. Felvételiztetők szerint
- 27. Bölcsésztudomány
- 38. Műszaki tudományok
- 30. Összesítésben
Az Edinburgh-i Egyetem akadémiai besorolása 2005-ben (Academic Ranking of World Universities [ARWU]):
- 5. az Egyesült Királyságban
- 9. Európában
- 47. a Világon
A The Times magazin 2006-os egyetemi rangsorában az Edinburgh-i Egyetem az 5. helyet kapta összesítésben, és a 4. helyet a tanári állományára.
2005-ben, Skóciában az év egyeteme díjat elnyerte.
Földrajzi fekvés
[szerkesztés]Híres tanítványai
[szerkesztés]Politikusok
[szerkesztés]- Gordon Brown, pénzügyminiszter
- Robin Cook, korábbi külügyminiszter
- Tessa Jowell, miniszter
- Henry Dundas, 1st Viscount Melville, államférfi
- Robert Finlay, 1st Viscount Finlay, Nagy-Britannia lordkancellárja
- Jennie Lee, az „Open University” alapítója, miniszter
- James Mackay, Baron Mackay of Clashfern, lordkancellár
- David McLetchie, A „Skót Konzervatív Párt” korábbi vezetője
- Henry Petty-FitzMaurice, 3rd Marquess of Lansdowne, pénzügyminiszter
- Malcolm Rifkind, külügyminiszter
- John Russell, 1st Earl Russell, miniszterelnök
- Charles Tupper, Kanada miniszterelnöke
- John Witherspoon, az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata aláírója
- Benjamin Rush, az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata aláírója
- Julius Nyerere, Tanzánia első miniszterelnöke
- Yun Po Sun, Dél-Korea államfője
- Hastings Banda, Malawi államfője
Tudósok
[szerkesztés]- Sir Michael Francis Atiyah, matematikus
- Charles Glover Barkla, Nobel-díjas fizikus
- Alexander Graham Bell, A telefon feltalálója
- Joseph Bell, orvos
- Joseph Black, fizikus és kémikus
- Robert Brown, botanikus
- Anneila Sargent, űrhajós
- Max Born, Nobel-díjas fizikus
- David Brewster, tudós
- J. W. S. Cassels, matematikus
- Ian Clarke, számítástechnikus
- Charles Darwin természettudós, "A fajok eredete" szerzője
- James Dewar, fizikus és kémikus
- Peter C. Doherty, Nobel-díjas orvos
- Klaus Fuchs, pszichológus
- Archibald Geikie, geológus
- James Hector, geológus
- Peter Higgs, fizikus
- Robin Hochstrasser, kémikus
- Archie Howie, fizikus
- James Africanus Beale Horton, orvos
- Charles Hutton, matematikus
- James Hutton, A modern geológia atyja
- Robert Jameson, Ásványkutató
- George Kelly, pszichológus
- Sir John Leslie, matematikus és fizikus
- Joseph Lister, a fertőzésgátló szerek bevezetője a sebészetbe
- Colin Maclaurin, matematikus
- David MacRitchie, régész
- James Clerk Maxwell, fizikus, az elektromágnesség atyja
- Roger Mercer, régész
- Robin Milner, számítástechnikus
- Augustus De Morgan, matematikus
- Richard Owen, biológus, paleontológus
- John Playfair, matematikus
- Peter Guthrie Tait, fizikus
- Igor Tamm, Nobel-díjas fizikus
- Edmund Whittaker, matematikus
- William Withering, fizikus
- David Adger, nyelvész
Művészek
[szerkesztés]- Robert Adam, építész
- J. M. Barrie, A Peter Pan szerzője
- Elizabeth Blackadder, művész
- Thomas Brown, filozófus
- Thomas Carlyle, történész, író
- Sir Arthur Conan Doyle, A Sherlock Holmes szerzője
- Adam Ferguson, Filozófus, történész
- Robert Garioch, költő, fordító
- Oliver Goldsmith, író, fizikus
- David Hume, Filozófus, történész
- James MacMillan, zeneszerző
- James Mill, történész
- Sir Walter Scott, költő
- Alexander McCall Smith, az orvosi jog doktora
- Dugald Stewart, filozófus
Egyéb híres emberek
[szerkesztés]- John Aikin, fizikus, író
- John Brown, fizikus, író
- Benjamin Constant, politikus, író
- Daisy Donovan, színész
- Reginald Johnston, Az utolsó kínai császár, Pu Yi tanítója
- Philippa "Pippa" Matthews, Katalin Cambridge-i hercegné húga
További információk
[szerkesztés]- az egyetem hivatalos oldala
- University of Edinburgh Registry
- Coimbra Group európai egyetemek hálózata
- Edinburgh University Students' Association diákszövetség oldala
- Edinburgh University Sports Union egyetemisták sport uniója
- egyetemi újság Archiválva 2020. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Edinburgh University historical tour az egyetem története angolul
- Student radio diák rádió