Ugrás a tartalomhoz

Astor-udvar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Astor-udvar
Ország Amerikai Egyesült Államok
TelepülésManhattan
NévadóBrooke Astor
Elhelyezkedése
Astor-udvar (New York)
Astor-udvar
Astor-udvar
Pozíció New York térképén
é. sz. 40° 46′ 44″, ny. h. 73° 57′ 47″40.779000°N 73.963000°WKoordináták: é. sz. 40° 46′ 44″, ny. h. 73° 57′ 47″40.779000°N 73.963000°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Astor-udvar témájú médiaállományokat.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Az Astor-udvar felé vezető holdkapu
Oszlopsor

Az Astor-udvar a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum állandó kiállítása, ahol kínai kertművészetet mutatják be egy Ming-dinasztia korabeli szucsoui kert rekonstrukciójával 1980 óta. A bemutatóhely létrehozására a kínai-amerikai kapcsolatoknak az 1970-es években, a Henry Kissinger nevéhez fűződő geopolitikai fordulat idején, a pingpong-diplomácia keretében megindult rohamos fejlődés jegyében került sor. Ez volt az első állandó jellegű kulturális kapcsolat a Kínai Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között.[1]

A projekt ötlete a Metropolitan múzeum nagy támogatójától, Brooke Astortól (1902-2007) származott, és gyorsan politikai támogatást is kapott a háttérben mindkét fél részéről.[2] A kert elemeit kínai, Szucsouból érkezett szakemberek készítették el a helyszínen, New Yorkban, kézi munkával, eredeti anyagokat és eszközöket használva.[3]

A minta

[szerkesztés]

A Metropolitan kínai kertjének terve a szucsoui Hálók mesterének kertje egy részletére, a nagy kerten belüli kisebb udvarra alapul.[4]

Brooke Astor gyermekkorának egy részét Kínában töltötte, mivel édesapja, John H. Russell, Jr. a haditengerészet tisztjeként – és az amerikai hírszerzés munkatársaként – 1910 és 1913 között a pekingi amerikai követségen szolgált. Ifjúkori emlékeit felidézve úgy vélte, hogy egy ilyen udvar nagyszerű keretet adhatna a múzeumban a keleti művészet más kincseinek bemutatásához is.A múzeum már 1976-ban megvásárolta a Ming-kori bútorok egy kisebb gyűjteményét a Vincent Astor Foundation anyagi eszközeivel. A tervezett kínai udvarhoz építészetileg csatlakozó terem nagyon alkalmas hely lehetett ennek bemutatására is.[5]

1977-ben Wen Fong, a Metropolitan múzeum távol-keleti szakértője és a Princetoni Egyetem professzora Kínába látogatott, hogy felkeresse a szucsoui kerteket. Kínai partnere Csen Cung-csou, a sanghaji Tuncsi egyetem professzora volt.[1] Úgy döntöttek, hogy a projekt céljaira a Hálók mesterének kertje egy részlete, az úgynevezett Késő tavasz udvar lesz a legalkalmasabb, méretei és viszonylag eredeti állapota, egyszerűsége és harmóniája miatt.[6] A látogatás során készített vázlatok alapján Ming Cho Lee New York-i díszlettervező elkészítette a múzeumi udvar látványtervét, azt egyeztették a szucsoui kertek igazgatóságával, akik észrevételeket fűztek a tervhez, valamint fényképeket küldtek az általuk a kerthez felajánlott taj-tavi sziklákról. Mindennek alapján 1978 végére megállapodást írtak alá a projektről.[1]

A munka Kínában kezdődött egy prototípus létrehozásával, ami aztán Szucsouban is maradt. Kínai részről különleges engedélyt adtak arra, hogy a projekt keretében néhány nanmu-fát kivágjanak. Ez a kitűnő építészeti tulajdonságokkal rendelkező kínai cédrusféle a túlzott kitermelés következtében ugyanis a Csing-dinasztia idején már a kihalás szélére került, és csak rendkívüli esetekben – mint például Mao Ce-tung mauzóleumának építése – adtak engedélyt ilyen fák kivágására. A fa- és kerámia-elemeket Kínában készítették hagyományos módszerekkel. Az összeállítás 1980 januárjában kezdődött meg New Yorkban.[7]

A helyszíni munka

[szerkesztés]

A múzeumban huszonhét Szucsouból érkezett szakember dolgozott, ehhez még az amerikai szakszervezetek engedélyét is meg kellett szerezni.[8] A kínai szakemberekkel egy szucsoui szakács is érkezett, hogy a hazai konyha főztjével enyhítse a dolgozók honvágyát. New Yorkban a kínai-amerikai enyhülés kezdete után a kommunista országból érkezett csapat – a politikai szándékoknak is megfelelően – nagy feltűnést keltett, munkájukról később díjat nyert dokumentumfilm is készült. A filmben a projekt résztvevői emberi közelségbe hozzák az áttörés-szerű geopolitikai változásokat, rácsodálkoznak egymás kultúrájára.[9]

Az ácsmunka bonyolult, a 4. századból eredő technikákat alkalmazott.[10][11] A kőműves és a burkolómunka is hagyományos eszközökkel, kézzel folyt. Az egész helyszíni munka 5 hónapon belül befejeződött, és az Astor-udvar 1980 júniusában megnyílhatott.[2]

Építészeti elemek

[szerkesztés]

A múzeum épületéből egy „holdkapu”, azaz kerek ajtónyílás vezet ki az Aston-udvarba. A kapu egy cikkcakkos fedett úthoz csatlakozik, ami egy rácsos ablakokkal áttört fal mellett halad. A cikkcakkos utacskák és hidak a kínai kertépítészet jellegzetes kellékei, amelyek nem a valahová eljutás megkönnyítését, hanem éppen ellenkezőleg, a lassú, szemlélődő haladás céljait szolgálják. Az ablakdíszek egy 1634-es szakkönyvből származnak; rajzolatuk optikailag kitágítja a mögöttük lévő teret. A díszítő elemek a jin-jang váltakozásának elvét követik: az azonos elemek, mint a falak, sziklák vagy faszerkezetek soha nem kerülnek szembe egymással.[12]

A kert kompozíciója számos olyan rejtett elemet tartalmaz, amelyek csak a szakértők, a kínai kultúra avatott ismerői számára érthető üzenetet hordoznak. A tetőcserepeket, amik lágy fekete tónusukat úgy kapták, hogy rizspelyvával együtt égették ki és még melegen vízbe merítették azokat, többek között a denevér jelével díszítették, ami viszont úgy hangzik, mint a boldogságot, jó szerencsét jelentő szó, és ezért állandó eleme volt a Ming-kori kertépítészetnek.[13]

Az Astor-udvarban különleges sziklakompozíciók is vannak, a Taj-tóból származó kövekkel. Az egyik nagy szikladarab a szucsoui Tigris-hegy közelében lévő elhagyott régi kertből érkezett, alakja hasonlatos a világörökségi védettségű Oroszlánliget híres köveihez, és rendelkezik a kínai díszkövek egyik magasra értékelt tulajdonságával, az alapja keskenyebb, mint a csúcsa. Egy másik példány hasonlóan fontos tulajdonságot reprezentál, azaz lyukacsos, és a könnyedség illúzióját kelti.[14] Az ilyen kövekhez a kínai kultúrában sokféle értelmezés fűződik.[15]

Az Astor-udvar a kultúrában

[szerkesztés]

Jonathan Lethem amerikai író a Chronic City (2009) című könyvében kétszer is említi a múzeumnak ezt az udvarát.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Shepard, Richard (January 17, 1979). "Metropolitan To Get Chinese Garden Court and Ming Room". The New York Times.
  2. ↑ a b The Metropolitan Celebrates New Chinese Additions, The New York Times. Accessed July 20, 2010.
  3. ↑ http://select.nytimes.com/mem/archive/pdf?res=F40A16F7385C12728DDDAB0A94DD405B8084F1D3
  4. ↑ Murck, Alfreda; Fong, Wen, A Chinese Garden Court: The Astor Court at The Metropolitan Museum of Art Reprinted from The Metropolitan Museum of Art Bulletin, Winter 1980/81. p. 10.
  5. ↑ Murck 54. oldal
  6. ↑ Murck 55. oldal
  7. ↑ Murck 61. oldal
  8. ↑ Geniesse, Jane (January 27, 1980). "At the Met, 27 Chinese Build Ming Garden and Good Will". The New York Times.
  9. ↑ Cine Golden Eagle 1984: http://www.cine.org/directories/1984-CINE-Winner-Directory.pdf Archiválva 2008. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  10. ↑ Murck 48. oldal
  11. ↑ Ming Garden (videorecording, 1983) Produced by The Metropolitan Museum of Art/Department of Public Education and Equinox Films; Executive Producer Thomas Newman, Director Gene Searchinger, writer Alfreda Murck. Distributed by Home Vision, Chicago IL
  12. ↑ Murck 41. oldal
  13. ↑ Murck 44. oldal
  14. ↑ Murck 56. oldal
  15. ↑ Ming Garden (videorecording, 1983) Produced by The Metropolitan Museum of Art/Department of Public Education and Equinox Films; Executive Producer Thomas Newman, Director Gene Searchinger, writer Alfreda Murck. Distributed by Home Vision, Chicago IL.
  16. ↑ Alter, Alexandra (October 9, 2009). "A Brooklyn Author Tackles Manhattan — Jonathan Lethem Explores Fresh Literary Territory: New York's Upper East Side". The Wall Street Journal. Accessed July 20, 2010.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Murck: Murck, Alfreda; Fong, Wen. A Chinese Garden Court: The Astor Court at The Metropolitan Museum of Art. New York: The Metropolitan Museum of Art (1981) 

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Astor Court című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Astor-udvar&oldid=22471565”