Amoebidae
Amoebidae | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
| ||||||||||||
Nemzetségek | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Amoebidae témájú kategóriát. |
Az Amoebidae az Amoebozoa egyik – a Tubulinea többi kládjához hasonlóan – több, szemcsés endoplazmájú, alálláb nélküli, változó hosszú hengeres állábat alkotó csupasz amőbákból álló kládja,[1] Mozgása során egy álláb domináns, a többi a sejttest átáramlásával eltűnik. Egyes fajai „sétáló” mozgást végeznek, ahol végtagokként működnek viszonylag állandó állábai.
Legismertebb nemzetségei az Amoeba és a Chaos, melyeket a többi nemzetségtől longitudinális kiemelkedései különböztetnek meg. Legismertebb faja az Amoeba proteus, melyet gyakran használnak az amőboid mozgás bemutatására.
Történet
[szerkesztés]Az Amoeba proteusról rajzokat először 1755-ben közölt August Johann Rösel von Rosenhof, aki azt „kis Próteusznak” nevezte. Ennek és más amőbáknak későbbi szerzők több eltérő nevet adtak: Carl von Linné 1758-ban Chaos protheusnak, Otto Friedrich Müller Proteus diffluensnek nevezte 1786-ban, az Amoeba proteus nevet Joseph Leidy 1878-ban hozta létre.[2]
Bory de Saint-Vincent 1822-ben hozta létre az Amiba nemzetséget,[3][4] 1830-ban Christian Gottfried Ehrenberg e nemzetséget a kis élőlények besorolására átvette, de írásmódját Amoeba alakra módosította.[5]
Az Amoebidae kládot először Ehrenberg írta le 1838-ban, majd Page módosította leírását 1987-ben ultraszerkezeti összehasonlítások alapján.[6]
Korábban több más nemzetséget (például Acanthamoeba, Entamoeba) is ide soroltak.[7][8]
Thomas Cavalier-Smith 2004-ben kládként írta le,[9] ezt 18S rDNS és aktin alapján Lahr et al. erősítették meg, akik formacsoportként írták le, és a Tubulinida (az Amoebidae és a Hartmannellidae alkotta csoport) monofíliáját is igazolták.[10]
Morfológia
[szerkesztés]Egyes fajai szabadon lebeghetnek sugárzó állábakkal.[11] Héj nélküli amőbaklád csőszerű, hengeres állábakkal, mozgóállapot-váltakozás, adhéziós farokszerkezet nélkül.[12] Szmirnov és Brown 2004-ben az Amoebidae sejtburkát fonalas glikokalixként írták le.[6]
Ökológia
[szerkesztés]A Pseudoalteromonas peptidysin Y-törzse és a Pseudoalteromonas carrageenovora egyaránt álláb-visszahúzódását okozzák, melyekből végül helyreáll, azonban feltehetően e fajokat eszik egyes fajai.[11]
Életmód
[szerkesztés]A Malpighamoeba sáskák, méhek Malpighi-csöveit fertőzi, gátolva folyadékszekréciós és glikoprotein-ártalmatlanító funkciójukat.[13][14] Az Amoeba és a Chaos nemzetségek szabadon élő citotróf fajokból állnak.[12]
Élőhely
[szerkesztés]Édesvizekben él, ahová feltehetően a Hartmannellidae és Vannellidae kládoktól függetlenül került.[15]
Életciklus
[szerkesztés]Csak trofozoitaként ismert.[6] Nem szaporodik ivarosan, azonban például az Amoeba proteusnál 500 kromoszómát figyeltek meg Parfrey et al., ennek oka feltehetően poliploiditás, de a pontos kromoszómaszám és a ploiditás szintje nem ismert. Ismert azonban, hogy a kromoszómaszáma mitózis nélküli depoliploidizációval történik. A sejtciklus interfázisa során akár 2,9-szeres különbség is lehet a DNS-tartalomban.[16]
Tenyészthetőség
[szerkesztés]Csak vízmentes fűmag-agar keveréken tenyészthető.[17]
Genetika
[szerkesztés]Az Amoebidae tartalmazza a legnagyobb feltételezett genomú eukariótát, az Amoeba dubiát, melynek genomját Friz 1968-ban 670 Gbp-ként írta le, és az A. proteushoz hasonló módszerrel állíthat elő sok DNS-t.[18]
Jelentőség
[szerkesztés]Mivel az Arcellinida ivaros szaporodásra képes, míg az Amoebidae ivartalan, Lahr et al. 2011-ben a kládot az ivarosság/ivartalanság jelei kereséséhez ideális csoportként írták le.[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nikolaev S, Mitchell EAD, Petrov N, Berney C, Fahrni J, Pawlowski J (2005). „The testate lobose amoebae (order Arcellinida Kent, 1880) finally find their home within Amoebozoa”. Protist 156 (2), 191–202. o. DOI:10.1016/j.protis.2005.03.002. PMID 16171186.
- ↑ Lorch IJ. Some historical aspects of Amoeba studies, The biology of Amoeba, 1–36. o.. DOI: 10.1016/B978-0-12-384850-5.50007-5 (1973. december 18.). ISBN 978-0-12-384850-5
- ↑ Bory de Saint-Vincent JBGM. Essai d'une classification des animaux microscopiques. Paris: Agasse, 28. o. (1826)
- ↑ szerk.: McGrath K, Blachford S: Gale Encyclopedia of Science, 2nd, Gale Group (2001). ISBN 978-0-7876-4370-6. OCLC 46337140
- ↑ Ehrenberg CG. Organisation, Systematik und geographisches Verhältniss der Infusionsthierchen: Zwei Vorträge, in der Akademie der Wissenschaften zu Berlin gehalten in den Jahren 1828 und 1830. Druckerei der Königlichen Akademie der Wissenschaften, 59. o. (1832)
- ↑ a b c Smirnov AV, Brown S (2004). „Guide to the methods of study and identification of soil gymnamoebae”. Protistology 3 (3), 148–190. o.
- ↑ Theegarten D, Anhenn O, Müller KD (2011. február 9.). „Infektionen bei Organtransplantationen” (német nyelven). Pathologe 32 (2), 159–164. o. DOI:10.1007/s00292-010-1404-0. PMID 21301850. PMC 7080147.
- ↑ Sateriale A, Vaithilingam A, Donnelly L, Miller P, Huston CD (2012. október 8.). „Feed-forward regulation of phagocytosis by Entamoeba histolytica”. Infect Immun 80 (12), 4456–4462. o. DOI:10.1128/IAI.00671-12. PMID 23045476. PMC 3497417.
- ↑ Cavalier-Smith T (2004. június 22.). „Only six kingdoms of life”. Proc Biol Sci 271 (1545), 1251–1262. o. DOI:10.1098/rspb.2004.2705. PMID 15306349. PMC 1691724.
- ↑ Lahr DJ, Grant J, Nguyen T, Lin JH, Katz LA (2011. július 28.). „Comprehensive phylogenetic reconstruction of amoebozoa based on concatenated analyses of SSU-rDNA and actin genes”. PLoS One 6 (7). DOI:10.1371/journal.pone.0022780. PMID 21829512. PMC 3145751.
- ↑ a b Lovejoy C, Bowman JP, Hallegraeff GM (1998. augusztus 1.). „Algicidal effects of a novel marine Pseudoalteromonas isolate (class Proteobacteria, gamma subdivision) on harmful algal bloom species of the genera Chattonella, Gymnodinium, and Heterosigma”. Appl Environ Microbiol 64 (8), 2806–2813. o. DOI:10.1128/AEM.64.8.2806-2813.1998. PMID 9687434. PMC 106776.
- ↑ a b Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ Rossi M, Ott SR, Niven JE (2020. szeptember 29.). „Malpighamoeba infection compromises fluid secretion and P-glycoprotein detoxification in Malpighian tubules”. Sci Rep 10. DOI:10.1038/s41598-020-72598-z. PMID 32994425. PMC 7525526.
- ↑ Amöbenruhr, Malpighamoebiose (német nyelven). Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH, Institut für Saat und Pflanzgut, Pflanzenschutzdienst und Bienen Abteilung Bienenkunde und Bienenschutz, 2014. november 1. (Hozzáférés: 2018. december 17.)
- ↑ Fiz-Palacios O, Romeralo M, Ahmadzadeh A, Weststrand S, Ahlberg PE, Baldauf S (2013. szeptember 11.). „Did terrestrial diversification of amoebas (Amoebozoa) occur in synchrony with land plants?”. PLoS One 8 (9). DOI:10.1371/journal.pone.0074374. PMID 24040233. PMC 3770592.
- ↑ Lukhtanov VA (2015. október 7.). „The blue butterfly Polyommatus (Plebicula) atlanticus (Lepidoptera, Lycaenidae) holds the record of the highest number of chromosomes in the non-polyploid eukaryotic organisms”. Comp Cytogenet 9 (4), 683–690. o. DOI:10.3897/CompCytogen.v9i4.5760. PMID 26753083. PMC 4698580.
- ↑ Mrva M, Garajová M (2018. március 8.). „The efficiency of cultivation media in recovering naked lobose amoebae from freshwater environments”. Zool Stud 57. DOI:10.6620/2018.ZS.57-09. PMID 31966249. PMC 6517778.
- ↑ Parfrey LW, Lahr DJG, Katz LA (2008. február 6.). „The dynamic nature of eukaryotic genomes”. Mol Biol Evol 25 (4), 787–794. o. DOI:10.1093/molbev/msn032. PMID 18258610. PMC 2933061.
- ↑ Lahr DJG, Parfrey LW, Mitchell EAD, Katz LA, Lara E (2011. július 22.). „The chastity of amoebae: re-evaluating evidence for sex in amoeboid organisms”. Proc Biol Sci 278 (1715), 2081–2090. o. DOI:10.1098/rspb.2011.0289. PMID 21429931. PMC 3107637.