Ammónium-tiocianát
Ammónium-tiocianát | |
IUPAC-név | Ammónium-tiocianát |
Más nevek | Ammóium-rodanid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1762-95-4 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | NH4SCN |
Moláris tömeg | 76,122 g/mol |
Megjelenés | Színtelen, kristályos |
Sűrűség | 1,3 g/cm³, 20 °C[1] |
Olvadáspont | 150 °C[1] |
Forráspont | 170 °C-on bomlik[1] |
Oldhatóság (vízben) | Kitűnően oldódik: 1600 g/l 20°C-on[1] |
Gőznyomás | < 1hPa (20 °C)[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
R mondatok | R20/21/22-R32-R52/53[1] |
S mondatok | S13-S61[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | kálium-tiocianát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ammónium-tiocianát vagy ammónium-rodanid (képlete NH4SCN) szervetlen vegyület, a tiociánsav ammóniumsója. Színtelen, prizmás kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Higroszkópossága miatt levegőn nedvességet szív és elfolyósodik. Sós ízű vegyület. Nagyon jól oldódik vízben, 20 °C-on 100 g vízben 164 g ammónium-tiocianát oldódik fel. Jól oldódik alkoholban, acetonban és cseppfolyós ammóniában is.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Enyhébb melegítés hatására tiokarbamiddá alakul, ez a reakció megfordítható.
Erősebb hevítéskor (170 °C körül[1]) elbomlik. A bomláskor ammónia, kén-hidrogén, szén-diszulfid és melamin képződik.
Előállítása
[szerkesztés]Az ammónium-tiocianát ammónia és szén-diszulfid nyomás alatt lejátszódó reakciója során képződik. A képződő só oldatát besűrítik, majd kikristályosítják a vegyületet. A kiindulási anyag ammónium-karbonát is lehet.
Felhasználása
[szerkesztés]Az ammónium-tiocianátot más vegyületek (tiokarbamid, guanidin-tiocianát) előállítására, illetve gyomirtókban alkalmazzák. Az analitikában a vas(III)-ionok kimutatására (ezekkel az ionokkal vérvörös színű csapadékot ad), illetve az ezüst és a higany térfogatos meghatározásánál alkalmazzák.
Források
[szerkesztés]Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret