Babapuszta
Babapuszta (Алекса Шантић / Aleksa Šantić) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Nyugat-bácskai |
Község | Zombor |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1923. |
Polgármester | Miloš Blagojević |
Jegyző | Milan Tomić |
Irányítószám | 25212 |
Körzethívószám | +381 25 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1770 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 36 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 120 m |
Terület | 49,6 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 19° 19′ 47″45.930800°N 19.329700°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 51″, k. h. 19° 19′ 47″45.930800°N 19.329700°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Babapuszta témájú médiaállományokat. |
Babapuszta[2] vagy Sári (szerbül: Алекса Шантић / Aleksa Šantić) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben, a magyar határtól 7 km-re.
A település a hivatalos szerb nevét a boszniai szerb költőről, Aleksa Šantićról kapta.
A települést először 1468-ban Sáripuszta néven említették meg. A mai magyar nevét a 20. század elején kezdték használni a mai alakjában. A mai falu 1923-1926. között alakult, amikor az első világháborúban szolgáló szerb önkéntesek letelepedtek. Mai szerb nevét 1924-ben kapta. Az 1941-ben itt letelepedett bukovinai székelyek Hadikkisfalu néven jegyezték. A második világháború idején Fernbach-nak hívták a települést, majd a háború után ismét visszakapta a ma is hivatalos szerb nevét.
Története
[szerkesztés]A terület eredetileg a rasztinai Rédl családhoz tartozott, Hammerstein báró birtokaként volt ismert.
1906-1907. között Fernbach Károly, Zombor főispánja kastélyt és angolparkot építtet ezen a területen. A kommunizmus ideje alatt a kastély és a park majdnem teljesen elpusztult, az épületeket a helyi állami kombinát kapta tulajdonba, így nem nagyon foglalkoztak az állagmegóvással.
1923-ban kezd el épülni a mai falu, első világháborús szerb önkéntesek alapításával. 1924-ben kapja meg a mai szerb nevét.
1941-ben székely családokat költöztettek ide, de csak 1944-ig maradtak, a partizánok elől menekülve hátrahagyták otthonaikat, amit még ma is „magyar falu”-nak neveznek.
2019-ben a falu feltűnt a Drága örökösök című sorozatban.
A faluban működő egyesületek
[szerkesztés]- Zec (Nyúl) Vadászegyesület
- Neven Művelődési Egyesület
- I. Péter király Lovasklub
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1020 | 1446 | 1751 | 2064 | 2259 | 2267 | 2172[3] | 1770[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 1630 | 75,04 |
Horvátok | 129 | 5,93 |
Magyarok | 124 | 5,70 |
Bunyevácok | 78 | 3,59 |
Jugoszlávok | 65 | 2,99 |
Németek | 15 | 0,69 |
Románok | 14 | 0,64 |
Macedónok | 9 | 0,41 |
Montenegróiak | 7 | 0,32 |
Muzulmánok | 6 | 0,27 |
Szlovének | 3 | 0,13 |
Cigányok | 2 | 0,09 |
Ruszinok | 1 | 0,04 |
Bolgárok | 1 | 0,04 |
Albánok | 1 | 0,04 |
Egyéb/Ismeretlen[4] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ A magyar neve a Vajdaság enciklopédiája alapján ma Babapuszta
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
További információk
[szerkesztés]- Babapuszta története Archiválva 2012. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben