Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné

	Alburquerquei Eleonóra
	Alburquerquei Eleonóra Urraca
Ragadványneve	la Ricahembra
	Aragóniai Királyság királynéja
	Uralkodási ideje
	1412. június 28. – 1416. április 22.
Koronázása	Zaragoza; 1414. február 10.
Elődje	Prades Margit
Utódja	Kasztíliai Mária
	Szicíliai Királyság királynéja
	Uralkodási ideje
	1412. június 28. – 1416. április 22.
Elődje	Prades Margit
Utódja	Kasztíliai Mária
	Szardínia királynéja
	Uralkodási ideje
	1412. június 28. – 1416. április 22.
Elődje	Prades Margit
Utódja	Kasztíliai Mária
	Alburquerquei Grófság grófnője
	Uralkodási ideje
	1385. augusztus 14. – 1418. május 18.
Elődje	I. (Kasztíliai) Ferdinánd
Utódja	I. (Aragóniai) Henrik
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Burgund-Ivreai-ház
Született	1374. szeptember; Burgos, Kasztília
Elhunyt	1435. december 16. (61 évesen); Medina del Campo, Kasztília
Nyughelye	Poblet-kolostor;
Édesapja	Kasztíliai Sancho, Alburquerque grófja (1342–1374)
Édesanyja	Beatrix portugál királyi hercegnő (infánsnő) (1347–1381)
Testvére(i)	Leonor Sánchez de Castilla
Házastársa	I. Ferdinánd aragóniai király (1380–1416)
Gyermekei	1. Alfonz (1394/96–1458); 2. Mária (1396 körül–1445); 3. János (1398–1479); 4. Henrik (1400–1445); 5. Eleonóra (1402/05–1445); 6. Péter (1406 körül–1438); 7. Sancho (1410 körül–1416/17)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alburquerquei Eleonóra témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Alburquerquei Eleonóra (Burgos,^[1] Kasztília, 1374. szeptember – Medina del Campo, Kasztília, 1435. december 16.), ragadványneve: la Ricahembra,^[2] spanyolul: Leonor Urraca de Castilla, katalánul: Elionor d'Alburquerque, olaszul: Eleonora d'Alburquerque, portugálul: Leonor Urraca de Castela. A kasztíliai Alburquerque grófnője a születése jogán. Aragónia, Valencia, Szicília és Szardínia királynéja 1412-től. A Burgund-Ivreai-ház tagja. I. Beatrix portugál királynő elsőfokú unokatestvére.

Élete

Apja Kasztíliai Sancho (1342–1374) alburquerquei gróf, XI. Alfonz kasztíliai király természetes fia és I. Péter és II. Henrik kasztíliai királyok öccse. Édesanyja Beatrix portugál infánsnő, I. Péter portugál királynak és Inês de Castro posztumusz portugál királynénak a lánya.

Apja halála után jött a világra. Bátyja, Ferdinánd (1373–1385) halála után örökölte meg az Alburquerque grófnője címet. 1393-ban feleségül ment elsőfokú unokatestvérének, I. János kasztíliai királynak a fiához, Ferdinánd kasztíliai infánshoz, aki a bátyjának, III. Henrik kasztíliai királynak a halála (1406) után a kiskorú unokaöccse, II. János kasztíliai király nevében annak anyjával, Lancastari Katalin királynéval együtt Kasztília régense lett.

1410-ben meghalt a férjének a nagybátyja, I. (Emberséges) Márton aragón király, és a rendezetlen aragóniai trónöröklés miatt öt jelölt is magának követelte az aragón trón, köztük Eleonóra férje, Ferdinánd kasztíliai régens is. Kétéves küzdelem után végül Ferdinánd nyerte meg az aragón örökösödési háborút, és a Caspei megegyezés értelmében az aragón, a valenciai és a katalán rendek együttesen őt választották királlyá. A megválasztásában jelentős szerepet játszott az avignoni ellenpápa, XIII. Benedek, aki végül I. Ferdinánd trónjelöltségét támogatta. Ferdinándot és Eleonórát 1414. február 10-én koronázták aragón királlyá és királynévá Zaragozában.^[3] Miután Ferdinánd a törvényes római pápával szemben az ellenpápát támogatta, ezért Zsigmond magyar király 1415-ben személyesen látogatta meg Aragóniában a már nagy beteg királyt, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.^[4] Zsigmondot a ma már Franciaországhoz tartozó Perpignanban, és betegsége miatt ágyban fogadta az aragón király, és Zsigmond 1415. szeptember 21-én szombat délután találkozott a királyi család tagjaival, köztük Eleonóra királynéval is.^[5] (a következő szöveg korabeli, XX. század eleji helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „[...] Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és Alfonso herceg feleségét látogatta meg. Beléptekor a királyi hölgyek az ajtóig mentek eléje. Zsigmond nagy tisztelettel köszöntötte őket és karját nyújtva a királynénak, helyéhez vezette. Helyet foglalva megkezdődött a társalgás. Zsigmond latinul beszélt, Alfonso herceg a tolmács szerepét vitte. A társalgás végeztével Zsigmond elbúcsúzott a hölgyektől és Alfonso kíséretében visszatért szállására.”^[6] A következő év áprilisában azonban 35 évesen meghalt Ferdinánd király. Utóda elsőszülött fia, Alfonz lett V. Alfonz néven, és bár az új királyné Alfonz király felesége, Mária lett, Eleonóra özvegy királyné tekintélye és befolyása nem csökkent az udvarban.

1435. december 16-án szülőhazájában és férje szülővárosában, Medina del Campóban halt meg. Földi maradványait az aragón királyi család temetkezési helyén, a Poblet-kolostorban helyezték örök nyugalomra.

Gyermekei

Férjétől, I. Ferdinánd (1380–1416) aragón, szicíliai, mallorcai, szardíniai és valenciai királytól, Kasztília régensétől, 7 gyermek:
- Alfonz (1394/96–1458), V. Alfonz néven aragón és nápolyi király, felesége Trastamara Mária kasztíliai királyi hercegnő (1401–1458), gyermekük nem született, 5 természetes gyermek, többek között:
  - (Giraldona Carlino úrnővel folytatott viszonyból): I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494)
- Mária (1396 körül–1445), férje II. János kasztíliai király (1405–1454), 4 gyermek, többek között:
  - IV. Henrik kasztíliai király (1425–1474)
- János (1398–1479), II. János néven navarrai és aragón király, 1. felesége I. Blanka navarrai királynő (1387–1441), 4 gyermek, 2. felesége Juana Enríquez (1425 körül–1468), 4 gyermek+8 természetes gyermek, többek között:
  - (1. házasságából): IV. Károly navarrai király (1421–1461)
  - (1. házasságából): I. Eleonóra navarrai királynő (1426–1479)
  - (2. házasságából): II. Ferdinánd aragóniai király (1452–1516)
  - (2. házasságából): Idősebb Aragóniai Johanna nápolyi királyné (1455–1417), férje I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494), l. fent, 2 gyermek
- Henrik (1400–1445), I. Henrik néven villenai herceg, alburquerquei gróf és sogorbi úr, 1. felesége Trastamarai Katalin (1403–1439) kasztíliai infánsnő, 1 fiú, 2. felesége Pimentel Beatrix benaventei grófnő (1416 körül–1490), 1 fiú, többek között:
  - (2. házasságából): II. Henrik sogorbi herceg (1445–1522)
- Eleonóra (1402/05–1445), férje Eduárd portugál király (1391–1438), 9 gyermek, többek között:
  - Portugáliai Eleonóra (1434–1467), férje III. Frigyes német-római császár (1415–1493), 5 gyermek, többek között:
    - I. Miksa német-római császár (1459–1519)
  - Portugáliai Johanna (1439–1475), férje IV. Henrik kasztíliai király (1425–1474) (l. fent), 1 leány:
    - I. Johanna kasztíliai királynő (1462–1530)
- Péter (1406 körül–1438), Noto hercege
- Sancho (1410 körül–1416/17), Calatravai és Alcántarai Rend nagymestere

Jegyzetek

↑ L. Miron (1913).
↑ A ricahembra a spanyol ricohombre nőnemű változata, és a főnemesség tagjait illették ezzel a címmel. Jelentése: úrnő.
↑ Ez volt az utolsó aragóniai királykoronázás.
↑ L. Áldásy (1927).
↑ L. Áldásy (1927: 64).
↑ L. Áldásy (1927: 64–65).

Irodalom

Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország (Székfoglaló értekezés), Budapest, MTA, 1927.
Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

Foundation for Medieval Genealogy/Castile & Leon Kings Genealogy – 2014. május 25.
Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 25.
Euweb/Ivrea/Castile Kings Genealogy – 2014. május 25.
Euweb/Ivrea/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 25.
Miron: The Queens of Aragon – 2014. május 25.
Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Trastamara (Aragonesi) – 2014. május 25.

Előző I. (Kasztíliai) Ferdinánd	Alburquerque grófnője 1385 – 1418	Következő I. (Aragóniai) Henrik

Előző Prades Margit	Aragónia királynéja 1412 – 1416	Következő Kasztíliai Mária

Előző Prades Margit	Szicília királynéja 1412 – 1416	Következő Kasztíliai Mária

Előző Prades Margit	Valencia királynéja 1412 – 1416	Következő Kasztíliai Mária

Előző Prades Margit	Mallorca királynéja 1412 – 1416	Következő Kasztíliai Mária

Előző Prades Margit	Szardínia királynéja 1412 – 1416	Következő Kasztíliai Mária

Előző Prades Margit	Barcelona grófnéja 1412 – 1416	Következő Kasztíliai Mária

[1] L. Miron (1913).

[2] A ricahembra a spanyol ricohombre nőnemű változata, és a főnemesség tagjait illették ezzel a címmel. Jelentése: úrnő.

[3] Ez volt az utolsó aragóniai királykoronázás.

[4] L. Áldásy (1927).

[5] L. Áldásy (1927: 64).

[6] L. Áldásy (1927: 64–65).

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Alburquerquei Eleonóra
Alburquerquei Eleonóra Urraca


Ragadványneve	la Ricahembra
Aragóniai Királyság királynéja
Uralkodási ideje
1412. június 28. – 1416. április 22.
Koronázása	Zaragoza 1414. február 10.
Elődje	Prades Margit
Utódja	Kasztíliai Mária
Szicíliai Királyság királynéja
Uralkodási ideje
1412. június 28. – 1416. április 22.
Elődje	Prades Margit
Utódja	Kasztíliai Mária
Szardínia királynéja
Uralkodási ideje
1412. június 28. – 1416. április 22.
Elődje	Prades Margit
Utódja	Kasztíliai Mária
Alburquerquei Grófság grófnője
Uralkodási ideje
1385. augusztus 14. – 1418. május 18.
Elődje	I. (Kasztíliai) Ferdinánd
Utódja	I. (Aragóniai) Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Burgund-Ivreai-ház
Született	1374. szeptember Burgos, Kasztília
Elhunyt	1435. december 16. (61 évesen) Medina del Campo, Kasztília
Nyughelye	Poblet-kolostor
Édesapja	Kasztíliai Sancho, Alburquerque grófja (1342–1374)
Édesanyja	Beatrix portugál királyi hercegnő (infánsnő) (1347–1381)
Testvére(i)	Leonor Sánchez de Castilla
Házastársa	I. Ferdinánd aragóniai király (1380–1416)
Gyermekei	1. Alfonz (1394/96–1458) 2. Mária (1396 körül–1445) 3. János (1398–1479) 4. Henrik (1400–1445) 5. Eleonóra (1402/05–1445) 6. Péter (1406 körül–1438) 7. Sancho (1410 körül–1416/17)


A Wikimédia Commons tartalmaz Alburquerquei Eleonóra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség