Ugrás a tartalomhoz

A budapesti Stefánia út épületeinek listája

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi lista a budapesti Stefánia út épületeit mutatja be. Az üres telkek kék színnel kiemelve jelennek meg a listában.

1-10.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
1. földszintes villa 20. sz. eleje népies szecessziós
2. Papp László Budapest Sportaréna 2001–2003[1] Skardelli György, Pottyondy Péter, Közti Rt.[1] modern A Magyar Posta lóállomása működött ezen a területen, majd a gépjárművek elterjedésével raktározásra használták a felszabaduló épületek egy részét. 1977. decemberben kezdődtek meg a szanálási munkák. 1978. március elsején kezdődött az új sportcsarnok építése. 1982. február 12-én került sor a Budapest Sportcsarnok hivatalos átadására. Számos nemzetközi sportversenynek és zenei koncertnek adott otthon a sportcsarnok. Az utolsó koncert 1999. december 12-én a Generál együttesé volt. Három nap múlva, december 15-én hajnali 5 óra 7 perckor a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság hírközpontja négy gépjármű fecskendő, egy magasból mentő és a Tűzoltási Csoport riasztását rendelte el, mivel tüzet jeleztek a sportcsarnokból. Az intenzív tűzre utaló további jelzések miatt, a hírközpont a III-as fokozatnak megfelelően további hat gépjárművet riasztott, összesen mintegy ötven tűzoltóval. A tüzet a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban égve felejtett gyertya okozta. A lángokat a tűzoltók több órás küzdelemben tudták megfékezni. Az épület szerkezete a tűz során olyan sérüléseket szenvedett el, hogy az újjáépítés nem volt lehetséges.[2] A Budapest Sportcsarnok helyén 2003. március 13-án adták át akkori nevén a Budapest Sportarénát, amely 2004. május 28. óta viseli Papp László (1926–2003) háromszoros magyar olimpiai bajnok ökölvívó, edző és sportvezető nevét.[3]
3. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
4. üres telek, futópálya
5-7. üres telek
6-12. Puskás Aréna 2017–2019 Skardelli György modern 1948. július 13-án kezdődött a Puskás Ferenc Stadion stadion építése a régi lóversenypálya helyén. Az építményt 90%-ban előre gyártott elemekből tervezték, építésze Dávid Károly, statikusa Gilyén Jenő volt. A Népstadion megnyitójára 1953. augusztus 20-án került sor, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval. A tervezett százezres tribün végül sosem valósult meg. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét, s lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002. április 2-án nevezték át Puskás Ferenc Stadionra. 2016 februárjában kezdték lebontani a régi stadiont, s augusztus 24-én már csak a főépület állt.[4][5] 2019. november 15-én került sor az új Puskás Aréna átadására a Magyarország – Uruguay labdarúgó-mérkőzéssel, amely 2–1-es uruguayi győzelemmel zárult.[6]
[1] 9. háromemeletes lakóház 20. sz. modern

11-20.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
[2] 11. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
13. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
14. Magyar Állami Földtani Intézet 1898–1899 Lechner Ödön magyaros szecesszió ;1898–99-ben épült Lechner Ödön tervei alapján, Hauszmann Sándor irányításával az 1869-ban alakult Magyar Királyi Földtani Intézet számára. Az építkezéshez a kormányon és a fővároson kívül Semsey Andor járult hozzá jelentős adománnyal.[7]
[3] 15. kétemeletes lakóház 20. sz. modern
16. háromemeletes lakóház 20. sz. eleje szecessziós
17. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
18. háromemeletes lakóház 20. sz. eleje német szecessziós
[4] 19. háromemeletes lakóház 1931 Lázár Géza[8] art déco
20. földszintes villa (Ligeti-műterem és villa)[9][10] 1905–1906 Bálint Zoltán és Jámbor Lajos[11] magyaros szecessziós A Stefánia úttól távolabb, a telek mélyén helyezkedik el. 1905–1906-ban épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján Ligeti Miklós (1871–1944) szobrász részére. A második világháborút követően Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975) szobrászművész használta a műtermet haláláig.[12][13] Ezt követően hosszú évtizedeken keresztül lakóépületként funkcionált és több átalakítás történt rajta, melyek rontottak az épület eredeti egységes jellegén. A 2010-es évek végén történt felújításakor egy jelentősen leromlott állapotú épületet kellett megújítani. A 2020-tól alapítványi székházként működő épület az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szervezet legjobban sikerült műemléki helyreállításáért járó egyik díját nyerte a 2020-as műemléki világnapon. A felújítás során sikeresen őrizték meg ház eredeti karakterét a bővítéssel együtt. A főhomlokzat, a tető formája, az egykori műteremablak és a tetőterasz rekonstrukciójával megőrizték az épület eredeti hangulatát.[14]

21-30.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
[5] 21. háromemeletes lakóház 1931 Lázár Géza[8] art déco
22. kétemeletes villa (Friedmann-villa) 1910-es évek vége historizáló–eklektikus A 22. szám alatti villa az 1910-es évek végén épült feltehetően Friedmann Ignác (1882–?) ügyvéd számára.[12] A 22. és 24. számú épületben működik a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége.
[6] 23. háromemeletes lakóház 1931 Lázár Géza[8] art déco
24. kétemeletes villa (Székely-villa) 19. sz. historizáló–eklektikus A 24. számú ház építtetője Székely Ignác gépkereskedő lehetett. 1948 márciusa és 1992 decembere között a csehszlovák nagykövetség működött a két épületben. Napjainkban Szlovákia nagykövetsége található az épületben.[12]
[7] 25. ötemeletes lakóház 20. sz. modern
[8] 26. egyemeletes villa (Hevesi-villa) 1900-as évek eleje modern Az 1900-as évek elején épült villa feltehetően Hevesi Ödön bánya-vezérigazgató részére. Az 1920-as években Krausz Simon (1876–1938) bankár teljesen átépítette.[12]
[9] 27. ötemeletes lakóház 20. sz. modern
28/a. kétemeletes lakóház 20. sz. modern
28/b. egyemeletes lakóház 20. sz. modern
[10] 29. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
30. egyemeletes villa 19. sz. A Thököly út sarkán található épület az 1910-es évektől Paizs Gyula (1855–1937) országgyűlési képviselő tulajdonában volt. A második világháború után az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola (napjainkban: Szent István Egyetem) tanszékei használják. Itt működik az Ybl Pince Klub is.[15]

31-40.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
[11] 31. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
32. háromemeletes lakóház 19. sz. modern Az épület alján működik a Stefánia fagylaltozó (Boróka Fagylaltozó).
[12] 33. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
34-38. Honvéd Kulturális Központ 20. sz. modern
34-38. Park Club (Stefánia Palota) 1893–1895 Meinig Artúr neobarokk 1893 és 1895 között Meinig Artúr tervei alapján épült úri kaszinó. Park-Club néven 1895-ben báró Atzél Béla (1850–1900) alapította a fő- és középnemesség közös szórakozására. 1910-ben a klub kizárólag a mágnások találkozóhelye volt. A második világháború alatt megszűnt. 1947 óta a Magyar Honvédség (illetve a Magyar Néphadsereg) tulajdonában áll a szomszédos Honvéd Kulturális Központtal, amivel Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ néven egyetlen intézményt alkotnak. 1993 óta viseli mai nevét.[16] 2011-ben Magyarország uniós elnöksége idején fontos Európai Uniós tanácskozásnak a helyszíne volt.[17]
[13] 35. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
[14] 37. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
[15] 39. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
40. kilencemeletes irodaház 1970-es évek modern A páros oldal utolsó épülete.

41-50.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
41-43. négyemeletes lakóház 20. sz. modern
45. egyemeletes villa 19. sz. historizáló–eklektikus
47-49. háromemeletes lakóház 20. sz. modern

51-60.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
51. négyemeletes irodaház 21. sz. modern A Nemzeti Sportközpontok nevű szervezet működik benne.
53. egyemeletes lakóház 19. sz. historizáló–eklektikus
55. háromemeletes lakóház 20. sz. szecessziós
57/a-b. földszintes villa 20. sz. modern Korábban itt működött az Orsolyita Nővérek iskolája és zárdája.[18] Az 55. szám után az 57/b. jön, és csak utána következik az 57/a. épület.
[16] 59. földszintes villa 20. sz. szecessziós

61-70.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
61. egyemeletes villa 19. sz. historizáló–eklektikus Az 59. épület mögött található.
[17] 63/a. földszintes villa 20. sz. modern
63/b. háromemeletes lakóház 1927 Kozma Lajos népies szecessziós A telek mélyén, a Stefánia úttól távolabb, a 63/a. mögött helyezkedik el.
63/c. négyemeletes lakóház 1930 k. Kozma Lajos art déco A telek mélyén, a Stefánia úttól távolabb, a 63/b. mögött helyezkedik el.
65. egyemeletes villa (Löwy-villa) 1920-as évek neoeklektikus Az 1920-as években épült villa első tulajdonosa Löwy Henrik volt. Az 1990-es években a Lengyel Nagykövetség épülete volt.[12]
[18] 67. háromemeletes lakóház 20. sz. modern A telek mélyén, a Stefánia úttól távolabb helyezkedik el.
69. kétemeletes lakóház 20. sz. modern

71-80.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
71-73. egyemeletes villa (Stefánia út szanatórium) 1922 Bergl Sándor neoeklektikus Az egykori Stefánia út szanatórium, ami 1922-ben Bergl Sándor tervei alapján épült. Az 1920-as évek végétől itt élt Törzs Jenő színész.[12]
[19] 75. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
77. kétemeletes villa (Katona-villa) 1910-es évek historizáló–eklektikus Az 1910 körül épült villát feltehetően Katona Lajos bankár építette.[12]
[20] 79. háromemeletes lakóház 20. sz. modern A telek mélyen, a 81. sz. épület mögött található.

81-90.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
[21] 81. háromemeletes lakóház 20. sz. modern
[22] 83-85. egyemeletes villa 19. sz. historizáló–eklektikus A XIV. Kerületi Rendőrkapitányság használja az épületet.
87-89 egyemeletes villa (Paul-villa) 1910-es évek historizáló–eklektikus Az 1910-es években épült villa Paul Pál gyárigazgató részére épülhetett.[12]

91-100.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
91. Röser Gimnázium[19] 1893[19] historizáló–eklektikus
93. kétemeletes lakóház 19. sz. historizáló–eklektikus Az épület alján működik a Thököly vendéglő.
95. egyemeletes villa (Haggenmacher-villa) 1907 Pártos Gyula historizáló–eklektikus 1907-ben épült Pártos Gyula tervei alapján és Haggenmacher Árpád családi villája volt. Napjainkban Olaszország nagykövetsége működik az épületben.[12]
97. egyemeletes villa (Singer-villa) 1926 Vajda Andor és Vajda Pál neoeklektikus 1926-ban épült Vajda Andor és Vajda Pál tervei alapján Singer Ernő megbízásából. 1947. március 9-én az épületben nyílt meg a Horváth Árpád Színészkollégium.[20] Napjainkban Irán nagykövetsége működik az épületben.[12]
99. kétemeletes lakóház 20. sz. modern

101-110.

[szerkesztés]
Kép Szám Név Építés ideje Tervező Stílus Megjegyzés
101-103. kétemeletes irodaház 20. sz. modern Sagafredo vállalat használja.
105. egyemeletes villa (Robitscek-villa) 1922 Rákosi Pál és Káldossy Lajos neoeklektikus 1922-ben épült Rákosi Pál és Káldossy Lajos tervei alapján a Robitsek (Robitschek) család számára.[12]
107. egyemeletes villa 20. sz. neoeklektikus (?) Feltehetően Kálmán Henrik a Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója számára épült a villa. Napjainkban Svájc nagykövetsége működik az épületben.[12]
111. egyemeletes villa (Zala-villa)[21] 1899–1901[22] Lechner Ödön, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos szecessziós 1899 és 1901 között épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján Zala György szobrász részére. A bejárat feletti szoborcsoportot Zala György készítette kerámiából. Az épület eredeti berendezése Toroczkai Wigand Ede tervei alapján készült, de a második világháborúban Budapest ostromakor elpusztult.Napjainkban Líbia nagykövetsége működik az épületben.[23][24] A páratlan oldal utolsó épülete.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://hazai.kozep.bme.hu/hu/budapest-sportarena/
  2. ↑ Balázs József: Tűz a Budapest Sportcsarnokban. Tűz és káresetek. Docplayer.hu. (Hozzáférés: 2019. november 7.)
  3. ↑ Papp László nevét vette fel a Sportaréna. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 7.)
  4. ↑ nemzetisport.hu. „Videó: csak egy épület maradt meg a Puskás-stadionból - NSO”, NSO.hu, 2016. augusztus 24. (Hozzáférés: 2019. november 7.) 
  5. ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 146–147. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  6. ↑ Válogatott: Magyarország–Uruguay a Puskás Aréna nyitó meccsén! (magyar nyelven). Nemzeti Sport Online, 2019. június 7. (Hozzáférés: 2019. június 9.)
  7. ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 130–131. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  8. ↑ a b c Vincze Miklós: Nyolc évtizede meditálnak már a főváros felett a Stefánia úti nők (24.hu, 2018. júl. 1.)
  9. ↑ https://index.hu/kultur/epiteszet/2020/04/18/iden_is_dijaztak_a_legszebb_muemlekfelujitasokat_es_a_legrosszabbat_is/
  10. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=pfxl23DHTjo
  11. ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1044807/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCIxOTA3XCIpIn0
  12. ↑ a b c d e f g h i j k l szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 178–180. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  13. ↑ Ligeti-műterem és villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  14. ↑ Idén is díjazták a legszebb műemlékfelújításokat, és a legrosszabbat is. index.hu, 2020. április 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  15. ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 195. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  16. ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 155–156. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  17. ↑ Stefánia Palota – Rólunk. bphkk.hu. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  18. ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 151. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  19. ↑ a b Zuglói lexikon, i. m., 191. o.
  20. ↑ Gobbi Hilda-honlap. oszk. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  21. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=ajtosi-durer-sor-25&cimtxt=Ajt%C3%B3si%20D%C3%BCrer%20sor%2025/A&scrwidth=1920
  22. ↑ Zuglói lexikon, 219. o.
  23. ↑ szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 223. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  24. ↑ Líbiai Nagykövetség. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)

Egyéb irodalom, hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_budapesti_Stefánia_út_épületeinek_listája&oldid=27493655”