Ugrás a tartalomhoz

Hauszmann Sándor

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hauszmann Sándor
Született1848. február 29.[1]
Buda[1]
Elhunyt1906. január 12. (57 évesen)[2][3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hauszmann Sándor, névváltozat: Hausmann (Buda, 1848. február 29. – Budapest, 1906. január 12.)[6] magyar építész és építőmester.

Élete

[szerkesztés]
Holtzspach-ház
a Margit híd pesti hídfőjének vámházai,
Grünbaum–Weiner-ház
lövöldeépület, Marczibányi tér 6-7.
Szent István Kórház főbejárati kapujánál lévő, Gyógyító Krisztus szobor

Hausmann József és Vénusz Jozefa fiaként született.[6] (Nem volt Hauszmann Alajos testvére, bár a korabeli híradásokban néhol tévesen ezt közölték.)[7] Szülőhelyén végezte el a gimnáziumot, aztán a bécsi iparművészeti akadémián folytatta elméleti tanulmányait. Gyakorlati építészeti jártasságot pedig a Magyar Tudományos Akadémia, a Várkert Bazár és a fővárosi vigadó építkezési munkálatainál szerzett. Az 1880-as évektől több országos és nagyobb fővárosi építkezésnél vállalkozóként szerepelt. Ő építette többek között a Ferenc-József lovassági- és a vadász-laktanyát, továbbá számos palotát és gyárépületet. Kőfaragó vállalkozása is volt, amelyet külföldön szerzett tapasztalatai felhasználásával a leghíresebb kőfaragógyárak egyikévé emelt.[8] Néhány épületnek a tervezője is volt.[9]

Feleségével, Kláringer Bertával született idősebbik fiuk, a már három éve nős Hauszmann Imre 27 éves korában, hosszú szenvedés után meghalt.[10] Ifjabbik fiuk, az 1891-ben született László, ügyvéd lett, önálló irodát vitt Budapesten, s rövid ideig szerkesztette a pesterzsébeti Függetlenség című lapot.[11]

A II. kerületi Batthyány utca 1. szám alatt lakott. 58 éves korában hunyt el 1906. január 13-án reggel 8 órakor. A Fiumei Úti Sírkertben lévő családi sírboltban helyezték nyugalomra.[7] A gyászszertartást Bruha Sebestyén vizivárosi plébános végezte fényes segédlettel.[12] A temetőrész 1953. évi felszámolásakor a Gerenday-műhely alkotta családi sírját, mely a Bal oldali falsírboltok, B-398. alatt állt, áthelyezték a rákoskeresztúri Új köztemető 28. számú parcellájába.[13]

Ismert épületei

[szerkesztés]

Saját épületei

[szerkesztés]
  • 1882: a Margit híd pesti hídfőjének vámházai, Budapest, Jászai Mari tér[14]
  • 1885:[15] lövöldeépület, Budapest, Marczibányi tér 6-7. (Haris Park)[9]
  • 1886: munkásbérház, Budapest, Visegrádi u. 59. / Garam u. 31. – az épületet 1967-ben elbontották[16]
  • 1894: munkásbérház, Budapest, Visegrádi u. 63.[17]
  • 1894: Grünbaum–Weiner-ház, Budapest, Kossuth Lajos u. 22. (Korb Flóris és Giergl Kálmán is részt vett a tervezésben)[18]
  • 1895–1897: Heinrich-villa, Budapest, Heinrich István utca 1.[9]
  • 1899: Holtzspach-ház, Budapest, Bem József tér 1.[19]
  • ?: a Szépilona kocsiszín mellé felépített egykori „BSzKRt-lakótelep” épületcsoportja[9]
  • ?: nyaraló saját részre, Budapest, Budakeszi út 75.[9][20]

Egyéb alkotásai

[szerkesztés]

Kivitelezőként

[szerkesztés]

Részt vett a következő épületek építési munkálataiban:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/045/pc004597.html#9
  2. ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D48Q-TJM?i=317&cc=1452460&cat=657943
  3. ↑ https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/291622#
  4. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1906_01/?query=%22Hauszmann+S%C3%A1ndor%22&pg=275&layout=s
  5. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzetJokaiBeksicsUgron_1906_01/?query=%22Hauszmann+S%C3%A1ndor%22&pg=141&layout=s
  6. ↑ a b Budapest II. kerületi állami halotti anyakönyv 86/1906.
  7. ↑ a b c d https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1906_01/?query=%22Hauszmann+S%C3%A1ndor%22&pg=275&layout=s
  8. ↑ Pallas, i. m.
  9. ↑ a b c d e f g h i Viczián, i. m.
  10. ↑ Hauszmann Imre gyászjelentése, 1899. február 18.
  11. ↑ Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János XII. kötet, 809. hasáb
  12. ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarNemzetJokaiBeksicsUgron_1906_01/?query=%22Hauszmann+S%C3%A1ndor%22&pg=141&layout=s
  13. ↑ Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018. 403. o.
  14. ↑ Bolla, i. m., 136. o.
  15. ↑ https://index.hu/kultur/2019/06/20/haris_park_marczibanyi_ter_bobo_etterem_lovolde/
  16. ↑ Bolla, i. m., 305. o.
  17. ↑ Bolla, i. m., 307. o.
  18. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210831_budapest_egykor_es_most_6_kepen_mutatjuk_be_mennyit_valtozott_a_varoskep_egy_evszazad_alatt
  19. ↑ https://budapest100.hu/house/bem-jozsef-ter-1/
  20. ↑ a b Szuhai, i. m.
  21. ↑ http://egykor.hu/budapest-x--kerulet/ferenc-jozsef-lovassagi-laktanya/3883
  22. ↑ https://falanszter.blog.hu/2010/11/27/europa_legnagyobb_vigalmi_negyede_volt_a_lagymanyosi_konstantinapoly
  23. ↑ https://24.hu/kultura/2019/06/23/pallasz-athene-rakoczi-ut-szobor-athenaeum-nyomda-ismeretlen-budapest/
  24. ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/03/27/rakoczi_ut_54

Források

[szerkesztés]
[1]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hauszmann_Sándor&oldid=27564378”