Ugrás a tartalomhoz

2022-es olaszországi parlamenti választások

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parlamenti választás Olaszországban

2022. szeptember 25.

Összesen 400 mandátum a Képviselőházban
Összesen 200 mandátum a Szenátusban
← 2018 következő →
Párt vezetője Giorgia Meloni Enrico Letta Matteo Salvini
Párt Olaszország Fivérei Demokrata Párt Liga
Előző választás
Választás után 119 (K) · 65 (Sz) 69 (K) · 40 (Sz) 66 (K) · 30 (Sz)
Változás Növekedés87 (K) · Növekedés47 (Sz) Csökkenés43 (K) · Csökkenés13 (Sz) Csökkenés59 (K) · Csökkenés28 (Sz)
Szavazatok 7,302,517 (K)

7,167,136 (Sz)

5,356,180 (K)

5,226,732 (Sz)

2,464,005 (K)

2,439,200 (Sz)

% 26.0% (K)

26.0% (Sz)

19.1% (K)

19.0% (Sz)

8.8% (K)

8.9% (Sz)

Változás (%) Növekedés21.6 pp (K)

Növekedés21.7 pp (Sz)

Növekedés0.3 pp (K)

Csökkenés0.1 pp (Sz)

Csökkenés8.5 pp (K)

Csökkenés8.7 pp (Sz)

Párt vezetője Giuseppe Conte Silvio Berlusconi Carlo Calenda
Párt 5 Csillag Mozgalom Forza Italia Akció
Olaszország Él
Előző választás
Választás után 52 (K) · 28 (Sz) 45 (K) · 18 (Sz) 21 (K) · 9 (Sz)
Változás Csökkenés175 (K) · Csökkenés84 (Sz) Csökkenés59 (K) · Csökkenés39 (Sz) új párt
Szavazatok 4,333,972 (K)

4,285,894 (Sz)

2,278,217 (K)

2,279,802 (Sz)

2,186,669 (K)

2,131,310 (Sz)

% 15.4% (K)

15.6% (Sz)

8.1% (K)

8.3% (Sz)

7.8% (K)

7.7% (Sz)

Változás (%) Csökkenés17.3 pp (K)

Csökkenés16.5 pp (Sz)

Csökkenés5.9 pp (K)

Csökkenés6.0 pp (Sz)

új párt

Miniszterelnök a választás előtt:

Mario Draghi

Miniszterelnök a választás után:

A 2022-es olaszországi parlamenti választásokat, 2022. szeptember 25.-én tartották meg Olaszországban. Ez egy előrehozott választás, amit a Mario Draghi lemondásához vezető kormányválság idézett elő: Sergio Mattarella köztársasági elnök a helyzet miatt feloszlatta a parlamentet és új választást hirdetett.

Háttér

[szerkesztés]

2018-as választás

[szerkesztés]

A 2018-as választáson egy koalíció sem szervezett parlamenti többséget. A Matteo Salvini vezette Északi Liga szerezte meg a képviselőházi mandátumok többségét, a Luigi di Maio vezette 5 Csillag Mozgalom kapta viszont a legtöbb szavazatot. A Matteo Renzi vezette balközép koalíció a harmadik lett. A Demokrata Párt és a balközép koalíció rossz eredménye miatt, Renzi március 12-én lemondott.

Első Conte-kormány

[szerkesztés]

A választási eredmények után megindultak a koalíciós tárgyalások, hogy Olaszországnak olyan kormánya legyen, amelynek parlamenti többsége van. Az 5 Csillag Mozgalom és Liga közti tárgyalások után felállt a "változás kormánya", aminek miniszterelnöke az 5 csillagos Giuseppe Conte lett, Matteo Salvini pedig a belügyminiszter. Ezzel 2018. június 1-én, hivatalba lépett az új kormány, amit a sajtóban "első teljesen populista kormánya" néven hívtak.[1]

A 2019-es európai parlamenti választásokon az Északi Liga kapta a legtöbb szavazatot, a szavazatok 34%-ával.[2] Az 5 Csillag Mozgalom nem szerepelt jól, ami meghatározta a kormánykoalíció további sorsát: 2019 augusztusában Matteo Salvini bizalmatlansági indítványt nyújtott be Giuseppe Conte ellen. Sok elemző szerint ezzel Salvininak az volt a szándéka, hogy Conte lemondásával ősszel egy előrehozott választást harcoljon ki, amivel az akkori felmérések szerint esély lett volna rá, hogy ő lehessen az új miniszterelnök.[3] Augusztus 20-án a bizalmatlansági indítványról szóló parlamenti vitában Salvinit többen megvádolták, hogy "csak a saját érdekei miatt okozott politikai krízist, ezzel a tettével". Conte ezt követően benyújtotta lemondását Sergio Mattarella köztársasági elnöknek.[4]

Második Conte-kormány

[szerkesztés]

A Második Conte-kormány 2019. szempemberében állt fel az 5 Csillag Mozgalom, Demokrata Párt, Olaszország Él és a Szabadok és Egyenlőek pártokkal. Ezzel egy európapártibb, baloldali kormány állt fel. 2020 februárjában Olaszország vált a koronavírus-világjárvány első gócpontjává. Conte kormánya volt a Nyugati világban az első kormány, amely a járvány miatt szigorításokat, majd országos kijárási tilalmat rendelt el. Habár eleinte a közvélemény támogatta az intézkedéseket, a kijárási tilalmat sokan úgy jellemezték, hogy Olaszország történelmében a valaha volt legnagyobb visszalépést az alkotmányos jogokban.

2020. decemberében újabb kormányválság alakult ki: Matteo Renzi felszólította Giuseppe Contét, hogy radikális változtatásokat hajtson végre a koronavírus-járvány miatt megszavazott gazdaságélénkítő programon. Conte visszautasította a kérést, hisz meg volt győződve róla, hogy a parlamentben többsége van.

2021 januárjában bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene Renzi, miután megvonta pártja támogatását a kormánytól, amit Conte megnyert. Conte mégis lemondott a tisztségéről.[5]


Draghi-kormány

[szerkesztés]

2021 februárjában Mario Draghi miniszterelnökkel egy "nemzeti egységkormány" állt fenn az 5 Csillag Mozgalom, Demokrata Párt, Olaszország Él, Szabadok és Egyenlőek és a Forza Italia pártok támogatásával.[6][7]

Pártok és jelöltek

[szerkesztés]

Főbb pártok

[szerkesztés]
Koalíció Párt Fő ideológia Listavezető Előző választáskori mandátumok Parlament feloszlatásakori mandátumok
Képviselők Szenátorok Összesen Képviselők Szenátorok Összesen
Jobbközép
koalíció 		Északi Liga (Lega) Jobboldali populizmus Matteo Salvini 125 58 183 131 61 192
Forza Italia (FI) Liberális konzervativizmus Silvio Berlusconi 104 57 161 73 50 123
Olaszország Fivérei (FdI) Nemzeti konzervativizmus Giorgia Meloni 32 18 50 37 21 58
Mi, Moderáltak (NM) Liberális konzervativizmus Maurizio Lupi 3 3 6 23 12 35
Balközép koalíció Demokrata Párt – IDP (PD–IDP) Szociáldemokrácia Enrico Letta 120 55 175 105 42 147
Civil Elkötelezettség (IC) Centrizmus Luigi Di Maio N/A N/A N/A 54 11 65
Zöld és Baloldali Szövetség (AVS) Ökoszocializmus Angelo Bonelli N/A N/A N/A 6 1 7
Több Európát (+E) Liberalizmus Emma Bonino 3 1 4 1 1 2
5 Csillag Mozgalom (M5S) Populizmus Giuseppe Conte 227 112 339 96 62 158
Akció Párt – Olaszország Él (A–IV) Liberalizmus Carlo Calenda N/A N/A N/A 46 18 64
Népi Unió (UP) Baloldali populizmus Luigi de Magistris N/A N/A N/A 4 2 6
Italexit Euroszkepticizmus Gianluigi Paragone N/A N/A N/A 1 4 5
Szuverén és Népi Olaszország (ISP) Populizmus, Euroszkepticizmus Marco Rizzo N/A N/A N/A N/A 2 2

Egyéb pártok

[szerkesztés]
Párt neve Ideológia Listavezető Előző választáskori mandátumok
Képviselőház Szenátus
Alternatíva Olaszországnak (APLI) Jobboldali populizmus Mario Adinolfi
Olasz Kommunista Párt (PCI) Kommunizmus Mauro Alboresi
Dél hívja Északot (ScN) Regionalizmus Cateno De Luca
Olasz Állatévédelmi Párt – UCDL – Tízszer Jobb (PAI–UCDL–10VM) Környezetvédelem Cristiano Ceriello
Nép Ereje (FdP) Oltásellenesség Lillo Massimiliano Musso
Szabad Populizmus Marco Lusetti N/A
Kreatív Őrültség Pártja (PFC) Politikai szatíra Giuseppe Cirillo N/A
La Renaissance Valdôtaine (LRV) Regionalizmus Giovanni Girardini N/A
Egyesült Jobboldal – Monarchista Szövetség (DU–IR) Nemzeti konzervativizmus Massimiliano Panero N/A
Munkások Kommunista Pártja (PCL) Trockizmus Marco Ferrando N/A
Die Freiheitlichen (dF) Szeparatizmus Otto Mahlknecht N/A
Team K (TK) Regionalizmus Paul Köllensperger N/A
Autonómiáért (PlA) Autonomizmus Augusto Rollandin N/A

Választási rendszer

[szerkesztés]

A 2020-as alkotmány-népszavazás után jelentősen megváltozott a kiosztható mandátumok száma:

A Képviselőházban 400 mandátum lett, amibe a képviselőket az alábbiak szerint lehet megválasztani:

  • 147 egyéni választókerület, többségi szavazással
  • 245 többmandátumos választókerület, országos, listás, arányos képviseleti rendszerben.
  • 8 többmandátumos választókerület, a külföldön élő olaszok szavazásánál, arányos képviseleti rendszerben

A Szenátusban 200 mandátum lett, amibe a szenátorok az alábbiak szerint lehet megválasztani:

  • 74 egyéni választókerület, többségi szavazással
  • 122 többmandátumos választókerület, országos, listás, arányos képviseleti rendszerben.
  • 4 többmandátumos választókerület, a külföldön élő olaszok szavazásánál, arányos képviseleti rendszerben
  • 5 mandátum van örökös szenátoroknak és a volt köztársasági elnöknek

Kampány

[szerkesztés]

A parlament feloszlatását követően a demokrata párti Enrico Letta kizárta, hogy a balközép koalíció összefogjon az 5 Csillag Mozgalommal, amit az ezt megelőző hónapokban folyton támogatott. Letta azt állította, hogy a Draghi lemondásához vezető kormányválság "visszafordíthatatlan szakítást" jelent a két pártnak. Másfelől Giuseppe Conte Lettát azzal vádolta meg, hogy arrogáns és álszent. Emellett Conte bejelentette hogy egyedül indul a párt választáson, hisz a Liga és a Forza Italia rendszeresen támadta az 5 Csillagosokat ország-világ előtt. Július 26-án az Olasz Baloldal és a Zöld Európa úgy döntött, hogy közös listán fog indulni.

Július 28-án felállt a Jobbközép koalíció, amibe az Északi Liga, Forza Italia, Olaszország Fivérei, Centrum Uniója, Bátorság Olaszország és Mi Olaszországért pártok léptek be. A koalíció megállapodtak az egyéni választókerületekben induló politikusokról illetve hogy melyik párt hány mandátumot kap majd. Az Olaszország Fivérei – Giorgia Meloni népszerűsége miatt – 98 mandátumot, az Északi Liga 70-et, Forza Italia-Centrum Uniója 42-t, a Bátorság Olaszország és Mi Olaszországért pártok egyenként 11 mandátumot kaptak.

Július 29-én Enrico Letta bejelentette hogy a Demokrata Párttal közös listán indul az 1-es cikkely, Olasz Szocialista Párt, Szociáldemokrácia pártok. Carlo Calenda a jobbközép Akció Párt elnöke bejelentette, hogy csatlakozott hozzájuk 2 a Forza Italia egykori politikusa: Mariastella Gelmini és Mara Carfagna, akik a Draghi és korábbi Berlusconi-kormányokban különböző miniszteri tisztségeket töltöttek be. Távozásukat a Forza Italiaból a Dragi-kormány megbuktatásával magyarázták. Ugyanezen a napon megöltek egy nigériai utcai árust a Marche régióbeli Civitanova Marche városban. A gyilkosság megrázta az ország közéletét. A balközép koalíció a jobboldalt a rasszista propaganda terjesztésével vádolta meg, míg a jobbközép azzal, hogy a balközép politikai célokra használja fel a gyilkosságot.[8]

Augusztus 1-én Luigi di Maio és Bruno Tabacci bemutatta új pártjukat: a Civil Elkötelezettség néven. A pártnak számos egykori 5 csillag mozgalmi politikus lett a tagja és úgy döntöttek, hogy a balközép koalíció részei lesznek.[9] Ezen a napon Marco Rizzo Kommunista Pártja illetve Antonio Ignoria vezette Civil Akció párt koalícióra lépett több kisebb euroszkeptikus és populista párttal és megalakították a Szuverén és Népi Olaszország pártot.

Augusztus 2-án a Demokrata Párt koalíciós szerződést írt alá Carlo Calenda vezette Akció Párttal és a Benedetto Della Vedova vezette Több Európát párttal, augusztus 6-án a Zöld és Baloldali Szövetséggel és a Civil Elkötelezettség párttal. Augusztus 8-án Calenda kilépett a koalícióból, mert állítása szerint egy olyan balközép koalíció jött létre, ami vesztésre lett ítélve. Erre reagálva Enrico Letta szerint Calenda "csak önmagával képes koalícióra lépni". A hírre reagálva Matteo Renzi azt írta, hogy "ezzel lehetőség nyílt egy harmadik pólusra, hogy a nagybetűs Politikát gyakorolni lehessen". A Több Európát maradt a balközép része.[10] Augusztus 11-én létrejött a koalíció Carlo Calenda és Matteo Renzi pártjai között.[11]

Augusztus 22-én Giorgia Meloni a közösségi médiában posztolt egy videón, amint egy 55 éves ukrán nőt Piacenzában megerőszakol egy 27 éves guineai menekült.[12][13][14] A videó posztolása miatt több politikus felháborodott, Enrico Letta szerint Meloni "tisztességtelen" volt és hogy "a jobboldal nem tiszteli az áldozatokat, nem törődik a jogaival". Carlo Calenda szerint Meloninak szégyellnie kellene magát.[15] Meloni hazugsággal vádolta meg Lettát, hisz a videót az Il Messaggiero napilap honlapjáról szedte le és nem érzi, hogy bocsánatot kell kérnie "hiszen a videót az áldozat iránti szolidaritás miatt töltötte fel". Augusztus 24-én az áldozat is megnézte a videót és megdöbbent azon hogy a róla közzétett videón felismerhető. Ugyanezen a napon Twitter, Facebook és Instagram törölte a videót, a közösségi médiás szabályzatuk megsértése miatt.[16]

Enrico Letta Cernobbioban az Ambrosetti Forum nevű éves nemzetközi gazdasági konferencián szeptember 8-án arról beszélt, hogy Giorgia Meloni megválasztása esetén "Olaszország olyan másodosztályú országgá válik mint Magyarország vagy Lengyelország".[17] Letta kijelentését Lengyelország olaszországi nagykövete kritizálta valamint Giorgia Meloni is.[18]

Szeptember 5-én Donald Trump egy interjúban arról beszélt, hogy az olasz választásokon Giuseppe Contét támogatná, mert "jó volt vele együttműködni és reméli a jövőben is így tenne".[19] Ugyanezen a napon az Északi Liga firenzei képviselője azzal kampányolt, hogy megválasztásuk esetén deportálják a cigányokat Olaszországból.[20]

Szeptember 20-án az Olaszország Fivérei visszaléptette egy olyan jelöltjét, aki Adolf Hitlert dicsőítette.[21]

Szeptember 24-től a választásig Olaszországban kampánycsend van. Szeptember 23-án a jobbközép koalíció kampányzáró gyűlést tartott Rómában, a balközép koalíció pedig szeptember 24-én.

Kormányprogramok

[szerkesztés]

Jobbközép-koalíció

[szerkesztés]

A jobbközép koalíció 15 pontot fogalmazott meg programjukként: az olasz diplomácia megerősítése, a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásával ; A COVID-pandémia okozta gazdasági krízis helyreállítási alapjának teljes felhasználása; a stratégiai állami infrastruktúrák védelme; a köztársasági elnök közvetlen megválasztása; fiskális föderalizmus felülvizsgálata; teljes jogegyenlőségi mechanizmus; költségvetési hiány csökkentése; egykulcsos adórendszer bevezetése; családok támogatása; illegális bevándorlás elleni harc; maffiaellenes harc; iszlám fundamentalizmus elleni harc; adóék és az áfacsökkentése az energiahordozóknál. [22]

Balközép-koalíció

[szerkesztés]

A balközép koalíció a közalkalmazotti bérek emelését támogatja valamint hogy megszűnjön a női és férfi munkavállalók fizetésbeli különbsége. Lakásépítési programot indítanának, hogy az egyetemi hallgatóknak és fiataloknak legyen lehetőségük albérletre. Ingyenessé tennék az óvodákat és az iskolai előkészítőket. A tankötelezettséget 18 évre emelnék. Támogatnák az azonos nemű párok jogait. A koalíción belül Zöld és Baloldali Szövetség komolyabb fellépést ígér a klímaváltozással szemben, bevezetnék a 10 eurós órabérű minimálbért. Ingyenessé tennék a teljes oktatási rendszert óvodától egészen a felsőoktatásig. [23]

5 Csillag Mozgalom

[szerkesztés]

Fenntartanák az állampolgári alapjövedelmet, bevezetnék a minimálbért. A fenntartható energiaforrások használatát részesítenék előnyben. A vállalkozások megsegítése érdekében eltörölnék az IRAP nevű regionális iparűzési adót.[24]

Akció – Olaszország Él – Calenda

[szerkesztés]

Átalakítanák az állampolgári alapjövedelmet és csökkentenék Olaszország kitettségét az orosz gáznak.

Szuverén és Népi Olaszország

[szerkesztés]

Államosítanának stratégiai iparágakat valamint felülvizsgálnák Olaszország EU és NATO tagságát. Bevezetnék az 1200 eurós havi minimálbért. [25]

Italexit

[szerkesztés]

A volt 5 Csillag Mozgalom-tag Gianluigi Paragone által alapított párt eltörölné a green passt, COVID-elleni oltottságot igazoló dokumentumot és az oltási kötelezettséget. Kártérítenék azokat az állampolgárokat akik az oltás megtagadása miatt elvesztették állásukat. Felállíttatna egy vizsgálóbizottságot, amely Olaszország COVID járványkezelésétt vizsgálná meg. Megtiltanák idegen haderők érkezését Olaszországba valamint kiléptetné Olaszországot az EU-ból és az eurózónából. [26]

Párt szlogenek

[szerkesztés]
Párt Eredeti szlogen Magyar fordítás Refs
Északi Liga Credo "Hiszek" [27]
5 Csillag Mozgalom Dalla parte giusta "A helyes oldalon" [28]
Demokrata Párt – Demokratikus és Haladó Olaszország Vincono le idee "Győzzenek az eszmék!" [29]
Forza Italia Una scelta di campo "Döntés egy oldalról" [30]
Akció Párt – Olaszország Él Italia sul Serio "Olaszország komolyan véve"
Olaszország Fivérei Pronti "Készek" [31]
Zöld és Baloldali Szövetség Nuove Energie "Új Energiák" [32]
Italexit Per l'Italia che non molla mai "Egy olyan Olaszországért, amely sosem adja fel" [33]
Népi Unió L'Italia di cui abbiamo bisogno "Olaszország, amelyre szükségünk van" [34]
Több Európát Una generazione avanti "Egy haladó generáció" [35]
Szuverén és Népi Olaszország Torniamo alla Costituzione "Térjünk vissza az alkotmányhoz!" [36]

Televíziós viták

[szerkesztés]

Koalíciós vezetők vitái

[szerkesztés]
2022-es olaszországi választások vitája
Dátum Szervező csatorna Műsorvezető    Jelenlevők   Nem hívták meg  Távolmaradók  
Jobbközép Balközép M5S A–IV Italexit UP
Szeptember 22. Rai 1
(Porta a porta) | La7
  • Bruno Vespa
  • Enrico Mentana
 Részt vesz
Giorgia Meloni (FdI) 		Részt vesz
Enrico Letta (PD) 		Nem volt meghívva Nem volt meghívva Nem volt meghívva Nem volt meghívva
Szeptember 23. Részt vesz
Giorgia Meloni (FdI) 		Részt vesz
Enrico Letta (PD) 		Részt vesz
Giuseppe Conte (M5S) 		Részt vesz
Carlo Calenda (A)-(IV) 		Nem volt meghívva Nem volt meghívva

Egyéb viták

[szerkesztés]
2022-es olaszországi választások vitája
Dátum Szervező csatorna Műsorvezető    Jelenlevők   Nem hívták meg  Távolmaradók  
Jobbközép Balközép M5S A–IV Italexit UP
Augusztus 8. La7
(La Corsa al Voto)
  • Paolo Celata
  • Alessandro De Angelis
 Nem volt meghívva Nem volt meghívva Nem volt meghívva Nem volt meghívva Jelen
Paragone 		Jelen
de Magistris
Augusztus 10. Nem volt meghívva Jelen
Borghi (PD) 		Nem volt meghívva Jelen
Cangini (A) 		Nem volt meghívva Nem volt meghívva

Eredmények

[szerkesztés]

Képviselőház

[szerkesztés]
← Képviselőházi eredmények
Koalíció neve Party Arányos Választókerületi Tengerentúli Összes
mandátum 		+/−
Szavazatok % Mandátumok Szavazatok % Mandátumok Szavazatok % Mandátumok
Jobbközép koalíció Olaszország Fivérei (FdI) 7,302,517 25.99 69 12,300,244 43.79 49 281,949 26.00 1 119 +87
Liga (Lega) 2,464,005 8.77 23 42 1 66 -59
Forza Italia (FI) 2,278,217 8.11 22 23 - 45 -59
Mi Moderáltak (NM) 255,505 0.91 - 7 - - - 7 +3
Összes mandátum 114 121 2 237 -28
Balközép koalíció Demokrata Párt (PD–IDP) 5,356,180 19.07 57 7,337,975 26.13 8 305,759 28.20 4 69 -43
Zöld és Baloldali Szövetség (AVS) 1,018,669 3.63 11 1 52,994 4.89 1 12 Új
Több Európát (+E) 793,961 2.83 - 2 29,971 2.76 - 2 -1
Civil Elkötelezettség (IC) 169,165 0.60 - 1 11,590 1.07 - 1 Új
Összes mandátum 68 13 4 85 -37
5 Csillag Mozgalom (M5S) 4,333,972 15.43 41 4,333,972 15.43 10 93,338 8.61 1 52 -175
Akció – Olaszország Él (A–IV) 2,186,669 7.79 21 2,186,669 7.79 - 60,499 5.58 - 21 Új
Összesen 400 –230

Szenátus

[szerkesztés]
← Szenátusi eredmények
Koalíció neve Party Arányos Választókerületi Tengerentúli Összes
mandátum 		+/−
Szavazatok % Mandátumok Szavazatok % Mandátumok Szavazatok % Mandátumok
Jobbközép koalíció Olaszország Fivérei (FdI)
Liga (Lega)
Forza Italia (FI)
Mi Moderáltak (NM)
Összes mandátum
Balközép koalíció Demokrata Párt (PD–IDP)
Zöld és Baloldali Szövetség (AVS) Új
Több Európát (+E)
Civil Elkötelezettség (IC) Új
Összes mandátum
5 Csillag Mozgalom (M5S)
Akció – Olaszország Él (A–IV) Új
Összesen 200 –115

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Governo Conte, la lista di tutti i ministri: Salvini all'Interno e Di Maio al Welfare. Saranno vicepremier”, Corriere della Sera, 2018. május 31.. [2018. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 19.) (olasz nyelvű) 
  2. ↑ Giuffrida, Angela. „Salvini's far-right party tops Italy's EU election polls”, The Guardian , 2019. május 27. (Hozzáférés: 2022. február 19.) 
  3. ↑ Squires, Nick. „Italy's League files no confidence motion in prime minister in bid to trigger election”, The Telegraph, 2019. augusztus 9.. [2022. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. február 19.) 
  4. ↑ Horowitz, Jason. „Italy's Government Collapses, Turning Chaos Into Crisis”, The New York Times , 2019. augusztus 20. (Hozzáférés: 2022. február 19.) 
  5. ↑ „Elezioni e Referendum 2020, risultati in diretta: vince il Sì con il 69%. Toscana e la Puglia restano a sinistra: vittorie di Giani ed Emiliano. Marche a destra. Plebisciti per Zaia e De Luca, Toti si tiene la Liguria”, Il Fatto Quotidiano, 2020. szeptember 21. (Hozzáférés: 2022. február 19.) (olasz nyelvű) 
  6. ↑ Mario Draghi giura al Quirinale con tre minuti di anticipo (olasz nyelven). L'HuffPost , 2021. február 13. [2022. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  7. ↑ Pianta, Mario (2021. április 1.). „Italy's Political Turmoil and Mario Draghi's European Challenges”. Intereconomics 56 (2), 82–85. o. DOI:10.1007/s10272-021-0958-9. PMID 33840824. PMC 8021634. (Hozzáférés: 2022. február 19.) 
  8. ↑ Omicidio Civitanova Marche, Letta: "Ferocia e indifferenza lasciano sgomenti". Meloni a Formigli: "Sciacallo, la mia condanna è stata immediata" (olasz nyelven). la Repubblica , 2022. július 30. (Hozzáférés: 2022. július 30.)
  9. ↑ Ic: Di Maio, lasciamo a estremisti veti, noi per unità, ANSA
  10. ↑ Elezioni, Alternativa rompe l’alleanza con Italexit: l’accordo è durato solo due giorni. “Paragone imbarca fascisti, non ci stiamo”, Il Fatto Quotidiano
  11. ↑ „Elezioni politiche 2022, Calenda-Renzi accordo fatto. Sarà il leader di Azione a guidare il Terzo Polo”, la Repubblica, 2022. augusztus 11. 
  12. ↑ „FFar-right Italian leader criticized for posting rape video”, CNN, 2022. augusztus 24. 
  13. ↑ „Meloni posta sui social il video dello stupro di Piacenza, è polemica. Letta: “Indecente””, Sky Tg24, 2022. augusztus 22. 
  14. ↑ „Piacenza, aggredita e violentata in pieno centro”, Rai News, 2022. augusztus 22. 
  15. ↑ „Stupro Piacenza, Meloni posta il video. Letta: "Indecente e indecoroso". Lei: solo bugie”, Quotidiano Nazionale, 2022. augusztus 23. 
  16. ↑ „Facebook, Twitter e Instagram hanno rimosso il video dello stupro condiviso da Meloni: perché e com’è successo”, la Repubblica, 2022. augusztus 24. 
  17. ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 
  18. ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező. 
  19. ↑ „A cena con Trump, che ignora Salvini e fa un endorsement per Conte: "Come sta andando il mio Giuseppe?"”, la Repubblica, 2022. szeptember 5. (olasz nyelvű) 
  20. ↑ 'Vote for us to never see her again': Fury after Italy politician's video with Roma woman. TheGuardian.com , 2022. szeptember 6.
  21. ↑ Post Facebook pro Hitler e Putin: Calogero Pisano lascia Fratelli d'Italia - Politica - quotidiano.net, 2022. szeptember 20.
  22. ↑ PER L'ITALIA - Accordo quadro di programma per un Governo di centrodestra. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  23. ↑ Enrico Letta, il Pd e le elezioni di settembre: "Nel programma diritti e ambiente". [2022. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  24. ↑ Elezioni politiche 2022 – Programma M5S. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  25. ↑ Elezioni politiche: Ecco la lista e il programma di Italia Sovrana e Popolare. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  26. ↑ Italexit, in campo la lista di Paragone. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  27. ↑ Lega, “Credo”: Salvini pubblica sui canali social il manifesto ufficiale (olasz nyelven). Corriere della Sera, 2022. augusztus 13. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)
  28. ↑ "Dalla parte giusta", Conte lancia la campagna M5S - Video (olasz nyelven). Adnkronos, 2022. augusztus 14. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
  29. ↑ Scarica i materiali della campagna elettorale 2022 (olasz nyelven). Partito Democratico, 2022. augusztus 1. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  30. ↑ Berlusconi, ritorno al passato: in corsa con la strategia del '94 (olasz nyelven). la Repubblica, 2022. augusztus 3. (Hozzáférés: 2022. augusztus 3.)
  31. ↑ Il 25 settembre abbiamo un’occasione unica per risollevare l’Italia ed evitare che la sinistra torni al governo dopo anni di disastri e restrizioni. Noi siamo pronti a fare la nostra parte. (olasz nyelven). Twiter, 2022. július 28. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  32. ↑ Diventa attivista per le Nuove Energie (olasz nyelven). Alleanza Verdi e Sinistra, 2022. augusztus 1. (Hozzáférés: 2022. augusztus 8.)
  33. ↑ ECCO DOVE FIRMARE PER LA PRESENTAZIONE DELLE LISTE DI ITALEXIT (olasz nyelven). Gianluigi Paragone – Facebook, 2022. augusztus 12. (Hozzáférés: 2022. augusztus 12.)
  34. ↑ Unione Popolare – Il programma (olasz nyelven). Unione Popolare, 2022. augusztus 24. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  35. ↑ UNA GENERAZIONE AVANTI. Oggi alle 11 presentiamo il nostro programma elettorale. In diretta sui nostri canali social (olasz nyelven). Più Europa – Facebook, 2022. augusztus 24. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
  36. ↑ Torniamo alla Costituzione (olasz nyelven). Italia Sovrana e Popolare – Facebook, 2022. július 27. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2022-es_olaszországi_parlamenti_választások&oldid=27550264”