Semse

	Semse (Šemša)
	; Semse zászlaja
	; Semse zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1280
Polgármester	Jozef Lukáč
Irányítószám	044 21
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	846 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	297 m
Terület	17,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 21° 06′ 50″48.675000°N 21.113889°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 21° 06′ 50″48.675000°N 21.113889°E
	Semse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Semse témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Semse (szlovákul: Šemša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 12 km-re, délnyugatra fekszik.

Története

1280-ban „terra Scemse” néven említik először, birtokosa Ruszkai Benedek volt. Később fiai a birtokosok, 1315-ben azonban már Csernyei Miklós tulajdona. A települést 1310-ben „Sempse”, 1315-ben „Scemse”, 1317-ben „Semcha”, 1318-ban „Semse”, 1324-ben „Zempse”, 1328-ban „Zemsa”, 1350-ben „Scemcha”, 1360-ban „Zemse”, 1427-ben „Scempse” alakban említik a korabeli források.

Szent Andrásnak szentelt templomát 1322-ben említik először. 1427-ben 12 portát számláltak a faluban, mely ekkor Semsey Ferenc tulajdona. 1553-ban Semsey Jánosé 12 lakossal. 1602-ben öt háza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMSE. Tót falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kiknek itten hajdan ékes kastéllyok vala; lakosai katolikusok, fekszik Jászó Újfaluhoz nem meszsze, Kassához 2 mértföldnyire; határja tágas, földgye középszerű, fája bőven van, vagyonnyai külömbfélék, mellyeket Kassán jó árron eladhatnak.”^[2]

1828-ban 80 házában 546 lakos élt. A 17.-18. század fordulóján a Semseyek barokk kastélyt építettek ide, melyet a 19. század első felében klasszicista stílusban építettek át.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Semse, tót falu, Abauj vgyében, Kassához 2 órányira, a szomolnoki országutban, 470 kath. lak. Diszesiti az uraság dombon levő emeletes kastélya, s ugyan az emlitett domboldalon fekvő csinos angol kertje, melly egy szűk völgyön által felviszen egy átalellenben lévő hegypartra, s itt egy gyönyörü erdőhöz csatlakozik. F. u. Semsey Jób.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Semse, 55 házzal és 451 tót lakossal. Itt van Semsey László cs. és kir. kamarásnak nagyszabásu régi szép kastélya, mely körül a vármegye legszebb parkjainak egyike terül el.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 496 lakosából 37 magyar és 451 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 451 lakosából 21 magyar és 415 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 502 lakosából 367 magyar és 124 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 419 lakosából 355 magyar és 62 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 414 lakosából 230 magyar és 158 csehszlovák volt.

1930-ban 400 lakosából 27 magyar és 355 csehszlovák volt.

1941-ben 433 lakosából 368 magyar és 65 szlovák volt. Ebből 213 magyar, 214 szlovák, 6 német anyanyelvű volt.

1991-ben 752 lakosából 13 magyar és 728 szlovák volt.

2001-ben 716 lakosából 504 szlovák volt.

2011-ben 803 lakosából 735 szlovák és 10 magyar.

Nevezetességei

Szent András tiszteletére szentelt temploma 1854–55-ben, késő klasszicista stílusban épült.
A Semsey család kastélya 18. századi, klasszicista stílusú.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 27.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. március 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]