Sandal
| Sandal (Šandal) | |
 | |
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1391 |
| Polgármester | Jaroslav Mikula |
| Irányítószám | 091 01 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 310 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 10,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 11′ 06″, k. h. 21° 37′ 22″49.185000°N 21.622778°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 06″, k. h. 21° 37′ 22″49.185000°N 21.622778°E | |
| Sandal weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sandal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sandal (szlovákul: Šandal) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 3 km-re délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1391-ben említik először, amikor a Rozgonyiaktól a Czudar család szerzi meg. A középkorban a csicsvai váruradalom része, majd a Czudaroké és a Sztropkó uradalomé. 1787-ben az első népszámlálás alkalmával 34 házat és 268 lakost számláltak a községben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SANDAL. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sztropkóhoz nem igen messze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, fája van.”[2]
A 19. században a Tahy családé. 1828-ban 55 házában 434 lakos élt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sandal, orosz-tót falu, Sáros vmegyében, Zemplén szélén, Radoma fiókja: 96 r. 240 g. kath. 62 zsidó lak. Sovány határ. F. u. Keczer. Ut. p. Eperjes 2 óra.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Sandal, ondavamenti kisközség 54 házzal és 264 gör.-kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Előbb a sztropkói uradalom tartozéka volt; 1631-ben báró ’Sennyey Sándor kapott némely részeire kir. adományt. Most nincs nagyobb birtokosa. A falu előbb Sároshoz tartozott s csak 1881-ben csatolták Zemplénhez. Gör. kath. temploma 1800-ban épült. Ide tartozik Rovnya-puszta.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt.
2011-ben 309 lakosából 295 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus templom.
- Római katolikus templom.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
