Újpesti lakótelep
| Újpesti lakótelep | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | IV. |
| Alapítás ideje | 1973 |
| Irányítószám | 1041–1045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 000 fő (2010) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 109 m |
| Elhelyezkedése | |
 Újpesti lakótelep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 34″, k. h. 19° 05′ 44″47.559444°N 19.095556°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 34″, k. h. 19° 05′ 44″47.559444°N 19.095556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újpesti lakótelep témájú médiaállományokat. | |
Az Újpesti lakótelep (Újpest-Városközpont) közel 17 000 panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe a főváros IV. kerületében. A lakónegyed és a belső kerületek közötti ingaforgalom túlnyomórészt az M3-as metróvonal Újpest-központ metróállomásán keresztül bonyolódik.
Története
[szerkesztés]
Újpestet, a korábban önálló, jórészt földszintes épületekből és alacsony komfortokozatú egyszobás lakásokból álló iparvárost 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. Az Kádár-korszakban, az 1960-as évek elejétől előtérbe került a munkáskerületek fejlesztése, ennek keretén belül elkészült az újpesti városközpont rekonstrukciós terve is, amelyet 1973-ban fogadott el a Fővárosi Tanács. A munkálatok megkezdése előtt felmérték az érintett terület jórészt elhanyagolt épületeit és szociológiai tanulmányok is készültek. A rendezési terv által érintett körzetben álló lakások 84%-a 1925 előtt épült, 54%-uk komfort nélküli, 68%-uk egyszobás volt, azonban a rossz infrastrukturális helyzet ellenére az ott élők 87%-a elégedett volt a lakhatási körülményeivel. Az 1974-ben megkezdődött rekonstrukció során összesen 4929 lakást szanáltak, de a kerület egyik főutcájának számító Árpád utat csak részben építették át, több helyen meghagyva az eredeti épületeket. A terület rendezése során törekedtek a korábbi utcahálózat megtartására és a növényzet kímélésére.
Az építkezés az Árpád út déli oldalán kezdődött az I. ütemmel, amelynek keretében felépült 9588 házgyári lakás öt és 11 szintes panelépületekben. A lakások mellett 88 általános iskolai tanteremmel, 1000 gyermek részére óvodával, 500 gyermek részére bölcsődével és több, mint 10 000 m2 alapterületű kereskedelmi- és szolgáltató létesítménnyel gazdagodott a kerület. Az I. ütem építése 11 évig tartott és 1985-ben fejeződött be.[1]
Ezzel párhuzamosan, 1980-ban az Árpád út északi oldalán megindult a II. ütem tömbjeinek összeállítása. Az 5682, az első ütemhez hasonlóan összkomfortos és a korábbi helyzethez viszonyítva tágas lakáshoz kiegészítő létesítményként 48 általános iskolai tanterem, 500 gyermek részére óvoda, 240 gyermek részére bölcsőde, 5000 m2 kereskedelmi- és szolgáltató létesítmény, köztük orvosi rendelő, gyógyszertár és az Árpád úton üzletház épült. Építése 1986-ban fejeződött be. A Váci úti és az Árpád úti villamosjáratok megszüntetése után 1990 decemberében átadták a 3-as metró Árpád híd és Újpest-Központ közötti szakaszát. Tervezése, illetve később megvalósítása nagyban befolyásolta a lakótelep felépítéséről született pozitív döntést. Ma Újpest-Városközponthoz tartozik a korábban, 1969 és 1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakótelep (a népnyelvben "Szellemtelep", ugyanis az 1964-ben felszámolt régi újpesti temető helyére épült) is a dán, Larsen-Nielsen típusú paneltömbjeivel.[2][3] Az ezzel együtt 16 840 lakásból álló lakónegyedben hozzávetőlegesen 36 ezren élnek.
A típustervek alapján készült panelházak elemei a Szellemtelep kivételével a Budapesti Házépítő Kombinát (BHK) III. számú, Dunakeszi házgyárában készültek.[4]
Ütemei
[szerkesztés]| Ütem | Építési év | Terület | Lakások száma | Lakosság | Népsűrűség |
|---|---|---|---|---|---|
| I. ütem[5] | 1969-1985 | 0,873 km² | 11 158 | ~24 000 | ~27 500 fő/km² |
| II. ütem | 1980-1986 | 0,713 km² | 5682 | ~12 000 | ~16 800 fő/km² |
| Összesen | 1969-1986 | 1,586 km² | 16 840 | ~36 000 | ~22 700 fő/km² |
Tervezők
[szerkesztés]Az I. ütem részletes rendezési tervét és a városszerkezetet Kruppa István, a II. ütem részletes rendezési tervét Vikovics István, a beépítési tervet Róth János készítette. A lakóépületeket Kruppa István, Baranyai Attila, Kutlik Miklós, Csorba Zoltán, Klicsó László, Csordás Tibor és Korányi András, a közintézményeket Jurcsik Károly (iskolák, óvodák, bölcsődék), Varga Levente (16 tantermes általános iskola, Jurcsik Károllyal közösen), Peschka Alfréd, Ágoston Miklós, Érces Elemér, Horváth Bertalan, Róth János és Jurányi Erika tervezte.
Közlekedés
[szerkesztés]A lakótelep nyugati felén található a 3-as metró Újpest-Központ végállomása, amely közvetlen kapcsolatot teremt a belső kerületekkel és Dél-Pesttel, így jelentősége meghatározó. A 14-es villamos Káposztásmegyer és a szomszédos Angyalföldön keresztül a Lehel tér, a 12-es villamos Rákospalota elérését teszi lehetővé. A kötöttpályás tömegközlekedésen kívül a BKV számos autóbuszjárata érinti a lakónegyedet: a 20E, a 25-ös, a 30-as, a 30A, a 104-es, a 104A, a 120-as, a 121-es, a 170-es, a 196-os, a 196A, a 204-es, a 220-as, a 230-as és a 270-es.
A személyautó-forgalom számára az úthálózat megfelelő, a fő közlekedési folyosónak számító irányonként két forgalmi sávos Árpád út nyugati irányba a belváros felé az irányonként három sávos Váci útba torkollik, keleti irányban az Árpád úti felüljárón és a rákospalotai Illyés Gyula utcán keresztül a Szentmihályi útba, amely az M3-as autópályával, Újpalotával és Rákosszentmihállyal köti össze a lakótelepet. Angyalföld felé az István út-Pozsonyi utca-Béke utca-Lehel utca közlekedési folyosó áll alternatívaként az autósok előtt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ Tari Tamás - Szellemjárás Újpesten (ujpestmedia.hu, 2020.11.08.)
- ↑ Kékesi Nándor: Ferencvárosi házgyár (Magyar Építőipar, 1968 (17. évfolyam, 1-12. szám) 1968 / 8. szám, 468. oldal)
- ↑ Máthé Dóra, Tátrai Ádám, Weiszkopf András - Újpest prezentáció Archiválva 2020. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (BME Építészmérnöki Kar - Építőművészeti Doktori Iskola, 2015)
- ↑ Az 1969-1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakóteleppel együtt.
Források
[szerkesztés]- Berza László (főszerk.): Budapest lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp. 1993, p. 560-561, ISBN 963-05-6411-4
- Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1998, p. 87, p. 108-113, ISBN 963-16-1467-0
- Estók János (szerk.): Újpest 1907-2007, Kossuth Kiadó, Bp. 2007, p. 103-104, ISBN 978-963-09-5624-6
- Budapest városatlasz, Szarvas-DIMAP, Bp. 2011, p. 13-14, ISBN 978-963-03-9124-5
- BKV Zrt., menetrendek