Ugrás a tartalomhoz

Káposztásmegyer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káposztásmegyer
Káposztásmegyer Békásmegyer felől nézve 2005-ben
Káposztásmegyer Békásmegyer felől nézve 2005-ben
Közigazgatás
TelepülésBudapest IV. kerülete
KerületBudapest IV. kerülete
Alapítás ideje18. század
Városhoz csatolás1950. január 1.
Korábbi rangjaÚjpest város része
Népesség
Teljes népesség23 178 fő (2011)[1] +/-
Elhelyezkedése
Káposztásmegyer (Budapest IV. kerülete)
Káposztásmegyer
Káposztásmegyer
Pozíció Budapest IV. kerülete térképén
é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″47.594167°N 19.112500°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 39″, k. h. 19° 06′ 45″47.594167°N 19.112500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztásmegyer témájú médiaállományokat.

Káposztásmegyer Budapest egyik városrésze a IV. kerület északi részén. Népessége 2011-ben 23 178 fő volt.[2]

A városrészt az 1982 és 1990 között házgyári előregyártott vasbeton elemekből („panelekből”) épült Káposztásmegyeri lakótelep és a 2000-es években létesült Homoktövis lakópark alkotja, továbbá a lakópark szomszédságában található, folyamatosan fejlődő észak-pesti ipari park is ide tartozik. Mindezek korábban beépítetlen, sík tájon épültek.

A városrész (elsősorban a helyiek és környékbeliek által használt) becenevei: „Kápmegyer”, „Káp1”, „Káp2” (utóbbi kettő arra utal, hogy maga a lakótelep két külön részből áll, melyeket a Megyeri út választ el egymástól). Ismert becenév még a Tengiz is, utalva arra, hogy metróközlekedés híján a lakótelep olyan távol esik Budapest központjától, mint Tengiz.

Fekvése, földrajza

[szerkesztés]

Az 51,7 hektáros Farkaserdőt leszámítva alig maradt a városrésznek természetes zöldfelülete.[3][4] A Szilas-patakba ömlő, a lakótelepet nyugatról elkerülő Mogyoródi-patak és a Mogyoródi-patakba torkolló Csömöri-patak mesterséges mederben éri el a Dunát a Váci út és az M0 körgyűrű Megyeri hídi csomópontjánál. A felszíni vízfolyások szabályozása és a forgalmas sztrádák kiépülése következtében jelentősen lecsökkent a Duna hajdani balparti mellékágából megmaradt Kis láp-tó és a Dunakeszi-tőzegtavak vízfelülete.[5] Káposztásmegyer II-n a Mogyoródi- és a Csömöri-patak felhagyott medre helyén a hangulatos Homoktövis park és az Unka játszótér várja a pihenni és kikapcsolódni vágyó helyieket.

Története

[szerkesztés]

Káposztásmegyer a honfoglalás idején a fejedelmi Megyer törzs egyik szálláshelye lehetett a szemközti Békásmegyerrel együtt, Anonymus is megemlíti krónikájában. Fontos stratégiai pontként foglalta el a fejedelmi törzs, mert így biztosította a megyer révet, mely az egyik legfontosabb rév volt a Dunán. Ezt a szerepét az egész középkor folyamán megtartotta. Első írásos említéseiben 1148-ban és 1253-ban Meger néven hivatkoznak rá. 1377-ben Káposztásmegyer tulajdonosa Szendy István vajda, a 15. században a Széchenyiéké, majd Guthi Országh László birtokolja. A török hódítás alatt a falu elpusztult[6]

A terület a 18. századtól a Károlyi család újpest-megyeri birtoktestéhez tartozott. A „Káposztás-” előtagot a homokos talajon a 18. századig termesztett káposztaültetvényekről kapta, hogy ezáltal a többi Megyer nevű településtől is megkülönböztessék.[7] Káposztásmegyer és egyben Újpest első úri villáját (klasszicista stílusú nemesi kúriáját) 1842-ben építtette fel Szekrényessy József (1811–1877), ki gr. Károlyi István rokonaként és Széchenyi István bizalmasaként vetette meg lábát a területen. A „kis Széchenyi”-nek nevezett ügyvéd, író sokat tett Újpest fejlesztéséért. Ő karolta fel az újpesti kikötő ügyét, gyakorta villásreggelin fogadva barátját és munkatársát Clark Ádámot, de az újpesti kórház ügyében tartott népszavazás is az ő nevéhez köthető. Villája a reformkori Pest előkelőinek és hírességeinek vált gyűlhelyévé, így gyakorta megfordult házánál Vörösmarty Mihály, Irinyi József, Vahot Imre, Garay János, Dobsa Lajos, de a dzsentri és arisztokrata világ majd valamennyi szereplője. Angolparkkal övezett birtoka az újpesti kikötő mögötti területen, a mai Károlyi István Városközpont elnevezésü lakópark helyén, a későbbi Wolfner bőrgyár mellett terült el. Itt töltötte gyermekéveit fia, Szekrényessy Kálmán (1846–1923) az első magyar úszó, első sportlapalapító, író, katonatiszt és repülőgépkonstruktőr.[8]

A 19. században Rákospalotához tartozó puszta majd nyaralótelep. Az 1900-as évek elején 542 lakosa van. Királyi udvari istállók álltak itt, innen indultak az arisztokrácia kopófalka vadászatai. Káposztásmegyeren lóversenypálya is működött 1912–1944 között.[9] A városrésznek a Váci országút és a Duna közé eső területén építették ki 1893–1904 között a Káposztásmegyeri Vízművet, ami napi 240 ezer m³ kapacitással rendelkezett, és kútjai a Duna-parton és a Szentendrei-sziget déli végén 13 km hosszúságban húzódnak.

A terület 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor lett Budapest része, akkor már Újpest részeként. Az 1980-as évek elején nagy, mintegy 20 ezer lakásos lakótelep építését határozták el a területen. Az első ütem kivitelezése a Hajló utca tömbjeivel 1982-ben indult meg. Az első lakók 1984-ben költözhettek be. Az építkezések 1990-ben történt leállításáig mintegy 6000 lakás készült el.[10]

Intézmények

[szerkesztés]
A Farkaserdő utca mentén a Nádasdy Kálmán utca sarok felől nézve

Oktatási, nevelési intézmények

[szerkesztés]

Bölcsődék

[szerkesztés]
  • Homoktövis Bölcsőde
  • Hajló Bölcsőde
  • Lakkozó Bölcsőde

Óvodák

[szerkesztés]
  • Bőrfestő Óvoda
  • Homoktövis Óvoda
  • Karinthy Frigyes Óvoda
  • Lakkozó Óvoda
  • Karinthy Frigyes Óvoda Óceán Tagóvoda
  • Park Óvoda

Általános iskolák

[szerkesztés]
  • Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium[11]
  • Homoktövis Általános Iskola
  • Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  • Újpesti Szűcs Sándor Általános Iskola

Középiskolák

[szerkesztés]
  • Újpesti Babits Mihály Gimnázium
  • Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium
  • Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium

Kulturális intézmények

[szerkesztés]
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IV/3 Fiókkönyvtára /Babits Mihály Könyvtár/
  • Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ
  • Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont
  • Megyeri Klub
  • Lóverseny Téri Közösségi Ház
Káposztásmegyeri Szentháromság-plébánia

Hitélet

[szerkesztés]

Sportolási intézmények

[szerkesztés]
  • Jégpalota Budapest
  • Halassy Olivér Városi Uszoda
  • Káposztásmegyeri Sport és Szabadidő Klub

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

Közúton Újpest, Rákospalota és Dunakeszi felől közelíthető meg.
A főváros közigazgatási határán 2008-ban elkészült az M0 körgyűrű északi hídja, a Megyeri híd.

Közösségi közlekedés

[szerkesztés]

Autóbusz

[szerkesztés]
Az Aquaworld fürdő- és hotelkomplexum
  • 20E: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Keleti pályaudvar M
  • 30: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 122E: Újpest-Városkapu M – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 126: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Dunakeszi, Auchan áruház
  • 126A: Káposztásmegyer, Szilas-patak – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak
  • 230: Keleti pályaudvar M – Káposztásmegyer, Aquaworld
  • 296: Újpalota, Szentmihályi út – Békásmegyer, Újmegyeri tér
  • 296A: Újpalota, Szentmihályi út – Káposztásmegyer, Szilas-patak

(A telep Dunakeszivel határos északi szélen álló buszvégállomás 14 km távolságra helyezkedik el a Belvárostól.)

Éjszakai autóbusz

[szerkesztés]
  • 914: Dél-pesti autóbuszgarázs – Káposztásmegyer, Mogyoródi-patak

Villamos

[szerkesztés]
  • 14: Lehel tér M – Káposztásmegyer, Megyeri út

Vonat

[szerkesztés]

A terület a MÁV 70-es számú (Budapest, Nyugati pályaudvar–Vác–Szob) vasútvonala mellett található; de csak a 14-es villamosra való átszállással közelíthető meg a Rákospalota-Újpest vasútállomásról. (Ez a leggyorsabb módja a Belvárosba jutásnak.)

Metró

[szerkesztés]

Régóta tervezik az M3-as metró meghosszabbítását Káposztásmegyerre. (A nyomvonal helyét meghagyták a Külső Szilágyi út és a Budapest–Szob-vasútvonal között.)

Fontosabb közterületek

[szerkesztés]
  • Homoktövis Természetvédelmi Terület
  • Külső Szilágyi út
  • Megyeri út
  • Óceánárok utca
  • Farkas-erdő
  • Szilas-patak

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a KSH Helységnévtára, 2020
  2. ↑ Budapest IV. kerületének adatai a KSH helységnévtárában
  3. ↑ Jász Annamária - Erdő a panelrengetegben / az újpesti Farkas-erdő, a futók és a kutyások paradicsoma (We Love Budapest, 2020.06.24.)
  4. ↑ Gánóczy Anita, Kriska György - Virtuális séták Újpesten és környékén / A káposztásmegyeri Farkas-erdő
  5. ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Dunakeszi tőzegláp (Dunai Szigetek blog, 2010.03.14.)
  6. ↑ Archivált másolat. [2008. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 21.)
  7. ↑ Palotás Dávid - Farkas-erdő, a mókusok földje / Újpest is tartogat meglepetéseket (pestbuda.hu, 2022.03.27.)
  8. ↑ A birtok történetét részletesen: lásd: Szekrényessy Attila–Katona Csaba: Egy soproni úrileány naplója, Győr, 2007. ISBN 978-963-06-2395-7
  9. ↑ Révai nagy lexikona XI. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest, 1914.
  10. ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  11. ↑ Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium (Hozzáférés: 2015. október 18.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Káposztásmegyer&oldid=27354574”