Zebegnyő
| Zebegnyő (Zbehňov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1240 | ||
| Polgármester | Martin Timko | ||
| Irányítószám | 078 01 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 358 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 170 m | ||
| Terület | 5,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 20″, k. h. 21° 37′ 40″48.688889°N 21.627778°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 20″, k. h. 21° 37′ 40″48.688889°N 21.627778°E | |||
| Zebegnyő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zebegnyő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zebegnyő (szlovákul: Zbehňov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Gálszécstől 2 km-re, délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1290-ben „Zebegunew” alakban említik először, a Bacskó melletti Purustyán váruradalmához tartozott. 1321-ben „Zebegneu”, 1342-ben „Zebegnow”, 1459-ben „Zebegnyew” néven említik a korabeli források. Később a Csapy, Sempsey, Széchy családok, majd 1601-től a terebesi uradalom része. 1715-ben 6 lakott és 35 lakatlan háza volt. 1787-ben 46 házában 322 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZEBEGNYŐ. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik N. Aszárhoz közel, é. Tarnókához 1/2, d. Pelejtéhez 1 órányira; egyeles földű térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, rét, és víz nélkűl is szűkölködik, piatza Kassán négy mértföldnyire.”[2]
A 19. században a Barkóczy család birtoka. 1828-ban 53 háza és 418 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szénégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zebegnyő, Zemplén v. orosz f. N. Azar fil. 10 romai, 317 g. kath., 15 ref., 36 zsidó lak. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Ujhely.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zebegnyő, a hasonló nevű patak mellett fekszik. Van 83 háza és 523 gör. kath. vallású, tótajkú lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. A XV. század elején a Csapiak és osztályos társaik birtoka. Birtokostársuk és utódjuk a Gálszécsi család. 1474-ben Buzlai Miklóst iktatják a Gálszécsi Miklós birtokrészeibe. 1478-ban a Sempseieknek is van itt birtokuk. 1487-ben a Széchyek a még megmaradt részüket Tárczay Mártonnak és Jánosnak zálogosítják el. 1500-ban Szrithey Ozsvát is földesura. 1569-ben Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyey Pál kapnak itt királyi adományt. Az 1598-iki összeírás Malikóczy Gábort, Kálnássy Ferenczet, Homonnai Györgyöt, Bacskay Miklóst és Szürthey Miklós özvegyét sorolja fel. 1600-ban a Daróczyakat s 1629-ben ismét a Csapyakat iktatják némely részekbe. 1637-ben Drugeth György újabb részbirtokra kap királyi adományt. 1663-ban Bocskay István és Soós György, 1692-ben pedig Pethő Zsuzsánna is birtokosa. 1754-ben ismét a Kálnássyak kapnak itt részeket s egy évvel később a Bocskayak és a Kácsándyak is. Újabbkori földesurai a Kácsándyakon kívül még a Szemere, Máriássy, Tomsich, Kálnássy, Soltész, Pekár, Galambos, Tót és Dienes családok voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. Ezt a községet sem kerülte el az 1663-iki pestis. Gör. kath. temploma 1700 körül épül. Ide tartozik István-tanya.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
- 2001-ben 292 lakosából 208 szlovák és 78 cigány volt.
- 2011-ben 343 lakosából 294 szlovák és 31 cigány.
- 2021-ben 358 lakosából 264 szlovák, 89 cigány, 1 rutén, 1 német, 1 lengyel, 1 egyéb, 1 ismeretlen nemzetiségű.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus temploma 1700 körül épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
A Tőketerebesi járás települései | ||
|---|---|---|
Tőketerebes (Trebišov) | ||
|  | |
