Ugrás a tartalomhoz

Woody Guthrie

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Woody Guthrie
SzületettWoodrow Wilson Guthrie
1912. július 14.[1][2][3][4][5]
Okemah
Elhunyt1967. október 3. (55 évesen)[1][2][3][4][5]
New York
Állampolgárságaamerikai[6]
HázastársaMarjorie Guthrie (1945. november 13. – 1953)
Gyermekeinyolc gyermek:
Foglalkozása
  • gitáros
  • énekes-dalszerző
  • utcaművész
  • zenetudós
  • dalszerző
  • önéletrajzíró
  • mandolinos
  • zeneszerző
  • hegedűművész
  • énekes
  • szakszervezeti tisztségviselő
Kitüntetései
Halál okaHuntington-kór

A Wikimédia Commons tartalmaz Woody Guthrie témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Woodrow Wilson Guthrie (Okemah, Oklahoma, 1912. július 14. – New York, 1967. október 3.) amerikai énekes-dalszerző volt, aki az amerikai népzene egyik legjelentősebb alakja. Dalainak témája az amerikai antifasizmus. Egyik legismertebb dala a This Land is Your Land, amely a God Bless America című dal ellentéteként készült el. Guthrie több generációra is nagy hatással volt, politikai és zenei szempontból is.[10][11][12]

Több száz country-számot, népdalt és gyerekzenét írt, illetve balladákat és improvizált darabokat is szerzett. A Dust Bowl Ballads című albumát a Mojo magazin beválogatta a „100 album, amely megváltoztatta a világot” listájára.[13] Több dala is archiválva van a Kongresszus Könyvtárában (Library of Congress).[14] Olyan személyekre volt hatással, mint Bob Dylan, Phil Ochs, Johnny Cash, Bruce Springsteen, Robert Hunter, Harry Chapin, John Mellencamp, Pete Seeger, Andy Irvine, Joe Strummer, Billy Bragg, Jerry Garcia, Bob Weir, Jeff Tweedy, Tom Paxton, Brian Fallon, és Sixto Rodríguez. Guthrie gyakran egy „This machine kills fascists” („Ez a gép megöli a fasisztákat”) feliratú gitárral lépett fel.

Élete

[szerkesztés]

Az oklahomai Okemah-ban nevelkedett.[15] Szülei Nora Belle és Charles Edward Guthrie voltak.[16] Mikor 14 éves volt, Nora a Huntington-kór miatt kórházba került. Apja a texasi Pampába költözött, hogy a sikertelen ingatlaneladások miatt felhalmozott adósságait kifizesse. Guthrie tinédzser korában ismerkedett meg a blues és a folk műfajaival. 19 éves korában házasodott meg, de a Dust Bowl idején történt viharok miatt magára hagyta feleségét és három gyermekét, akik Kaliforniába költöztek. Dolgozott a KFVD nevű rádióállomásnál, valamint barátságot kötött Will Geerrel és John Steinbeckkel is.

Élete során az amerikai kommunista csoportokkal azonosították, bár nem tűnt úgy, hogy bármelyiknek is tagja lett volna.[17] Mikor kitört a második világháború, illetve a Szovjetunió és Németország aláírták a Molotov–Ribbentrop-paktumot, a KFVD rádió antisztálinista tulajdonosainak nem tetszett Guthrie politikai hovatartozása. Guthrie ugyanis írt egy dalt, amely a Molotov–Ribbentrop-paktumot és Lengyelország szovjet megszállását dicsőítette.[18] Ekkor kilépett a rádióállomástól, és New Yorkba költözött, ahol az 1940-es Dust Bowl Ballads albumát rögzítette.[19] 1940-ben megírta a This Land is Your Land című dalát. Elmondása szerint ezt a dalt az ihlette, hogy a God Bless America című dalt abban az időben egyfolytában játszották a rádiók.[20]

Háromszor nősült és nyolc gyereke volt. Fia, Arlo Guthrie szintén ismert zenész lett.

Halála

[szerkesztés]

Woody 1967. október 3-án hunyt el a Huntington-kór következtében. Első két lánya szintén ebben a betegségben hunytak el. Guthrie több folk- és country énekesre volt hatással, például mentorára, Ramblin' Jack Elliottra vagy Bob Dylanre.

Részleges diszkográfia

[szerkesztés]

Könyve

[szerkesztés]
  • Dicsőségre ítélve(wd) (Bound for Glory), Guthrie önéletrajzi jellegű könyve. Az USA-ban először 1943-ban jelent meg, majd 1976-ban – megfilmesítését követően – újra kiadták. Számos regényes elemet, történetet is tartalmaz.

Megjelenése és szerzeményei mozifilmekben

[szerkesztés]
  • 1976: Dicsőségre ítélve (rendező Hal Ashby), Guthrie életrajzi filmje, részben 1943-as önéletrajzi regénye alapján, a címszerepben David Carradine-nal. Számos dala (Hard Travelin’ stb.) elhangzik, Carradine előadásában[21]
  • 1999: Szépségtipró verseny (rendező Michael Patrick Jann) – This Land Is Your Land, a Boston Pops Orchestra előadásában[22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. LIBRIS, 2012. február 27. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  7. woody-guthrie
  8. https://omhof.com/inductees/
  9. https://americanamusic.org/awards, 2020. június 23.
  10. Woody Guthrie: Journalist, Musician (1912–1967). PBS
  11. Woody Guthrie Biography.com: Guitarist, Songwriter, Singer(1912–1967). biography.com
  12. Ruhlmann, William: Woody Guthrie. AllMusic
  13. BMI Songwriters Dominate Mojo's "100 Records That Changed The World". bmi.com, 2007. július 3.
  14. Library of Congress. Related Material – Woody Guthrie Sound Recordings at the American Folklife Center. Retrieved on November 27, 2007.
  15. Cray. Ramblin' Man: The Life and Times of Woody Guthrie. New York: W. W. Norton & Company, 8. o. (2004. november 2.). ISBN 9780393343083 
  16. Reitwiesner, William Addams. [1]
  17. Spivey, Christine A.: This Land is Your land, This Land is My Land: Folk Music, Communism, and the Red Scare as a Part of the American Landscape. Student Historical Journal 1996–1997, Loyola University New Orleans, 1996. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  18. "Woody Guthrie's `Union War'", Will Kaufman, Hungarian Journal of English and American Studies (HJEAS), Spring-Fall 2010, Vol. 16, No. 1/2, pp. 109-124, http://www.jstor.com/stable/43921756.
  19. Alarik, Scott. Robert Burns unplugged. Boston Globe, August 7, 2005. Retrieved December 5, 2007.
  20. Spitzer, Nick: The Story Of Woody Guthrie's 'This Land Is Your Land'. NPR Music . National Public Radio (NPR), 2012. február 15. (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
  21. Dicsőségre ítélve (1967) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  22. Szépségtipró verseny (1999), Soundtracks. IMDb.com

További információk

[szerkesztés]