Wikipédia:Zöld belső hivatkozások

Ki- és bekapcsolás

Ha ezt a szöveget zöld színben látod, akkor ez a segédeszköz be van már kapcsolva a számodra.

Az átirányító lapra mutató belső hivatkozások zöld megjelenítésének be- és kikapcsolása a beállításokban történik, így:

• Beállítások fül
  • Segédeszközök
    • Egyedi kinézetet nyújtó segédeszközök
      • „Az átirányításokra mutató linkeket kék szín helyett zöld színben jeleníti meg”

bejelölöd vagy törlöd a kiválasztást és

a lap alján rákattintasz arra, hogy Mentés.

Amikor jó kikékíteni egy zöld hivatkozást, és amikor nem

Ha zöld színű belső hivatkozást látunk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy miért is nem közvetlenül a kívánt cikkre mutat. Ha azt tapasztaljuk, hogy figyelmetlenségből történt, ilyenkor hasznos dolog kijavítani az átirányító lapra mutató linket egy közvetlenre, azaz kikékítjük azt. Van azonban, amikor úgy jó zölden, ahogyan van.

Ezek az esetek jönnek számításba, amikor elgondolkodunk egy-egy zöld linkről:

Hiányzó önálló cikk

Ha egy téma önálló cikke még hiányzik, akkor az olvasót egy átmeneti átirányító lap vezetheti egy némi információval azért szolgáló másik cikk belsejébe. Például a II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata belső link zöldje arra emlékeztet, hogy a cikk még nincs megírva. Aki létrehozta a II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata lapot azzal a tartalommal, hogy #ÁTIRÁNYÍTÁS II. Rákóczi György#Hódítások, az körülkutakodott a témában, és akkor erről még önálló cikk nem volt. A zöld link ilyenkor úgy jó, ahogy van, nem kell „kikékíteni”, azaz lecserélni arra, hogy II. Rákóczi György#Hódítások, – ez nem csak felesleges, hanem káros is lenne.

Ugyanis aki később létrehozza a téma saját szócikkét, az az átirányító lapot írja felül, azt építi át önálló cikké, és akkor a lapra mutató belső linkek úgyis automatikusan zöldről kékre változnak. Viszont ha addigra lecserélte volna valaki őket arra, hogy „II. Rákóczi György#Hódítások”, akkor a létrejött önálló cikk dacára továbbra is oda mutatnának a kikékített helyek, ahol csak kevés információ van a témáról.

Az ilyen zöld link egyik feladata, hogy emlékeztessen: a cikket meg kellene írni.

Akkor is meg kell hagyni zöldnek a linket, ha a hozzá tartozó átirányítás egy listacikk valamelyik elemére mutat: az ilyen zöld link csak akkor lesz kékké, ha a listaelem esetleg felülírva az átirányító lapot önálló cikké lesz.

Szándékos névváltozatok

Vannak szándékos névváltozatok is, mint például a Wikipédia:WP lapon felsorolt rövidítések. Az ezekre mutató belső linkek szándékos átirányítások. Általában nem érdemes változtatni rajtuk (szerkesztők aláírt hozzászólásaiban nem is illik). Gyakran a szövegkörnyezettől függ, hogy melyik a beszédesebb szinonima. Maradandónak szánt szövegekben, különösen útmutatókban, segítségoldalakon (ahol a kezdőket megzavarhatnák), nem a linket kékítjük, hanem a rövidítést oldjuk fel. Egy kocsmafali beszélgetésben helyénvaló a WP:T rövidítés, de a törlési irányelvben a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok lapra hivatkozunk.

Nem kívánt névalak

Nagyon hasznos figyelmeztetés a zöld szín, és hasznos a belső hivatkozást kikékítő helyesbítés is, ha a fogalomnak egy olyan megnevezéséről van szó, ami gyakran előfordul, de helytelen, vagy pedig helyes ugyan, de valamilyen oknál fogva a cikkekben mégsem kívánatos.

Az ilyen kikékítendő zöldekhez tartozó átirányító lapokon gyakran ott látjuk a {{nemrosszredir}} és a {{nemrosszredir-auto}} sablonokat, amikor szinonimákról vagy más „legális”, de a cikkek szövegében nem kívánt változatról van szó. Ha pedig gyakran előforduló hibás alakról van szó, akkor az átirányító lapon többnyire ott van a {{rosszredir}} és a {{rosszredir-auto}} sablon valamelyike. Ezekről a sablonokról a Wikipédia:Átirányítás lap bővebben ír. (Ezeket is zölddel láthatod itt; a sablonok nevére kattintva kiderül, hogy átirányítások. Részletesen kicsit lejjebb.)

Átnevezések után

Átnevezések is hagynak hátra zöld linket: elzöldülnek a régi névre mutató belső linkek, mert az addigi név átirányítássá változott. Az ilyen zöld link kékítése hasznos dolog, bár az olvasó szempontjából csak egy töredékpercnyi gyorsítás. Az ilyen javítás fő haszna, hogy az átirányítások automatizmusát megakasztó dupla átirányítások veszélyét csökkenti. Ha egy navboxról, vagy más navigációs sablonról van szó, akkor még más oknál fogva is fontossá válik, erről szól a következő szakasz.

Navboxok és más navigációs sablonok

A cikkek közötti navigálást szolgáló sablonokban csak kivételesen legális egy zöld hivatkozás, csak olyan esetekben, mint amiről ezen a lapon a hiányzó önálló cikkek kapcsán volt szó. Máskülönben viszont mindig ki kell kékíteni a zöld linkeket rajtuk, hiszen az ilyen sablonoknak éppen az a feladatuk, hogy a szükséges cikkhez vezessék az olvasót, nem lenne jó, ha mondjuk egy egyértelműsítő lapra küldenénk.

Még egy oka van annak, hogy egy navboxban vagy más navigációs sablonban káros meghagyni a zöld linkeket:

Egy olyan belső hivatkozás, ami éppen arra a lapra mutat, amin elhelyezték, kék helyett vastag fekete betűkkel jelenik meg, és nem is kattintható – kivéve, ha egy átirányító lap közvetítésével mutat önmagára, amikor is félrevezető módon egy kattintható zöld linknek látszik. Mivel egy navbox vagy más navigációs sablon éppen azokat a cikkeket sorolja fel, amiken használni fogjuk, bármelyik lapra is illesztjük be ezek közül, mindig lesz egy olyan hivatkozás is a felsoroltak között, ami magára az illető lapra mutat, és ennek feketének kell lennie, nem pedig zöldnek. Ilyen például a {{Párizs pályaudvarai}} navboxban a Paris Gare de Bercy ha a Paris Gare de Bercy cikk alján nézzük.

A közvetlenül és a közvetve önmagára mutatás illusztrációjaként nézzük meg ezt a két hivatkozást a jelen lapra: Wikipédia:Zöld belső hivatkozások és ezt: WP:ZÖLD.

A kékítés/feketítés a navboxok linkjeinél abból áll, hogy az átirányító lap nevét lecseréljük magára az illető cikkcímre. Így például ahelyett, hogy [[Budapesti metró|Budapest]], az lesz jó, hogy [[Budapest metróhálózata|Budapest]].

Abban a kivételes esetben, amikor az egyik link azért zöld, mert a cikk még megíratlan, és a jövendő cikkcímmel ellátott lap egy ideiglenes helyre irányít át, ahol azért némi információ van az illető témáról, zölden hagyjuk a linket a hiányzó önálló cikkek szakaszának értelmében. Egyrészt most még nincs is olyan cikk, amin ennek a linknek feketén kellene megjelennie, másrészt pedig amikor majd az átirányító lapot átalakítják komplett cikké, éppen jó helyre fog mutatni ez a link magától is.

Egyértelműsítéssel kapcsolatos zöld linkek

Ha több hasonló című cikk van, akkor a csupasz alapformát tartalmazó belső hivatkozások zöldek, mert az alapforma, azaz az egyénítő kiegészítés nélküli alak lapja egy átirányító lap (kivéve a külön megszavazott eseteket).

Egyértelműsítő lapra mutató alapforma

Ha nincs egy feltűnően gyakran linkelt cikk a konkurensek között, akkor az alapforma lapja egy olyan átirányítás, ami az egyértelműsítő lapra mutat.

Ha egy szerkesztő elfeledkezik arról, hogy többféle jelentés is szóba jöhet, és az alapformát használja, akkor az olvasónak a következő utat kell bejárnia:

• a zöld linkre kattintva, például arra, hogy »Mars«, közvetlenül a »Mars (egyértelműsítő lap)«-on találjuk magunkat
• az egyértelműsítő lapon kiválasztjuk a megfelelő cikket:
• a tulajdonképpeni cikk, például »Mars (isten)«, vagy »Mars (bolygó)«

Az alapforma zöld linkjét ilyen esetben még egy rózsaszín háttér is feltűnőbbé teszi, amit a zöld link beállítása mellett lehet megadni.

A kékítés mindenképpen szükséges, és abból áll, hogy a linket kicseréljük az egyértelműsítő lapról kiválasztott helyes címre. A zöld szín és a rózsaszín háttér megszűnte jelzi, hogy egy ellenőrzött linkről van szó.

• Megjegyzés: Ha egy belső link az egyértelműsítő lapra közvetlenül mutat rá alapforma (egyértelműsítő lap) formában, akkor az egy rendes kék hivatkozás, ami úgy jó, ahogyan van, mert ez a hivatkozás a linket elhelyező szerkesztő szándéka szerint magát az egyértelműsítő lapot célozza meg, aminek az átjavítását nem kívánja. Ilyen hivatkozást gyakran látunk például az {{egyért2}} sablonban.

A főjelentésre mutató alapforma

Ha van egy feltűnően gyakran linkelt cikk a konkurensek között, akkor az alapforma lapja egy olyan átirányítás, ami erre az úgynevezett főjelentésre mutat.

Ha a többféle jelentés lehetőségéről egy olyan szerkesztő feledkezik meg és használja egy belső linkben az alapformát, akinek úgyis a gyakoribb eset kell, akkor a zöld link jó helyre viszi az olvasót, mégpedig egyetlen kattintással, az egyértelműsítő lapon való válogatás nélkül. Például: a »Spartacus«-ra kattintva azonnal a »Spartacus (gladiátor)« lapon találjuk magunkat.

Az is lehet azonban, hogy egy olyan szerkesztő feledkezett meg a többi jelentésről és használta az alapformát, aki fülig benne volt a saját úgymond „mellék-” (de az ő számára mégis központi) témájában. Ő az olvasót a következő kalandos útra küldi mindaddig, amíg a zöld linket egy szerkesztő vagy egy bot ki nem kékíti:

• zöld link – a »Spartacus«-ra kattintva a »Spartacus (gladiátor)« lapon találjuk magunkat, csakhogy nekünk ezúttal nem ez kell
• a főjelentés cikkének elején egy {{redir}} sablon az egyértelműsítő lapra vezet »A „Spartacus” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Spartacus (egyértelműsítő lap).« Erre rákattintunk.
• az egyértelműsítő lapon kiválasztjuk a megfelelő cikket és rákattintunk
• tulajdonképpeni cikk »Spartacus (film, 1960)«

A kékítés abból áll, hogy a linket kicseréljük az egyértelműsítő lapról kiválasztott helyes címre: vagy a főjelentésére, vagy az egyik mellékjelentésére, hogy a belső link ezután közvetlenül oda vigyen. Hasznos ez a kékítés még akkor is, ha valóban a főjelentés kell azon a helyen, mert a zöld szín megszűnte jelzi, hogy egy ellenőrzött linkről van szó.

Megszavazott kivételek

Amikor olykor megszavazzuk valamelyik főjelentés számára, hogy kivételesen maga a csupasz alapforma legyen a címe, tehát az alapforma ne csak (mint rendesen) egy átirányítás legyen vagy az egyénítő kiegészítéssel bíró főjelentésre, vagy az egyértelműsítő lapra, akkor a fenti logika szerinti javítást lehetetlenítjük el. Ha ilyenkor valaki egy mellékjelentésnél a csupasz alapformát használná egy belső linkben, akkor az olvasónak az előbbi szakaszban leírt kalandos útja – javítás híján – nem csak rövid időre szól, hiszen kék a link, nem hívja fel magára semmivel sem a figyelmet.

Egy ilyen kivétel csak akkor nem okoz kárt, ha javítás nem is kellhet, mert a mellékjelentésekre linkelőknek eszükbe sem juthat a csupasz alapformát használni. Például Budapest ilyen: aki mondjuk Budapest (Georgia)-ra akar linkelni, sosem fog elfeledkezni arról, hogy Magyarország fővárosának is ugyanez a neve, számítunk rá, hogy mindig eszébe jut odatenni az egyénítő kiegészítést.

Sablonnevek

A sablonok is átirányíthatnak, maga az átirányító sablonnév azonban csak igen ritkán jelenik meg, ha a fenti Nem kívánt névalak szakaszban látható módon hivatkozunk rájuk. Ezeket teljesen felesleges javítani; általában ugyanis a sablonnak azt a rövid nevét mutatják, amit a gyakorlatban használunk, míg az átirányítás célja egy szabatosabban megfogalmazott, de gyakorlatban nem használt hosszú alak. A kékítés a sablonnév cseréjével történhetne, miáltal megfosztanánk az olvasót attól az információtól, hogy a sablonnak van egy könnyebben megjegyezhető és beírható neve is. A fenti szakaszban kifejezetten káros volna cserélni, mert a szerkesztők nem a megadott sablonnevet találnák meg az átirányító cikkekben.

Zöld linkek kékítése bottal

Amikor a botgazdák járják be a cikkeket, akkor persze nem maga a zöld szín segíti őket, hanem közvetlenül arra figyelnek, hogy a belső link egy átirányításra mutat-e vagy sem, de a javítás elve ugyanaz, mint fent.

Kapcsolódó útmutatók, irányelvek, kategóriák és sablonok

• Wikipédia:Átirányítás
• Wikipédia:Egyértelműsítő lapok
• Wikipédia:Hivatkozások
• Wikipédia:Segítség/Szerkesztés haladóknak
• Wikipédia:Wikifogalmak jegyzéke

Megjegyzések

• ↑ az átirányító lapot írja felül: Egy átirányítás helyébe úgy lehet önálló cikket írni, hogy ha mondjuk a kaptár (méhészet) átirányítás belevitt a „Méhészet” cikkbe, akkor felül, a cím alatt ez a szöveg látható: „(Kaptár (méhészet) szócikkből átirányítva)”. Ha az ebben a szövegben látható linkre kattintunk, akkor az átirányító lapon találjuk magunkat, módunk van azt szerkeszteni, kiépíteni önálló cikké.