Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2016-03-19

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hajón, repülőn születettek hivatalos születési helye

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok! Csak kíváncsiságból érdekel, de aki hajón vagy repülőn születik, annak milyen települést írnak a születési helyére az irataiban? Kifejezetten magyar törvény érdekelne, külföldit már találtam.
--86.101.200.20 (vita) 2016. március 19., 12:27 (CET)[válasz]
vélemény
Eddig még nem találtam olyan magyar jogszabályt, amely erre a kérdésedre tételes választ ad! De gondolataim vannak!
Először: manapság egy repülőút kb. 5-6 órás, esetleg fél-egész napos időtartamú is lehet. És a hajókázás lehet többnapos is, pláne az üdülő hajókon. Ez döntse el, milyen állampolgár legyen a baba?
Másodszor: minden magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. (Ha nem mindkét szülő magyar állampolgár, akkor a baba lehet kettős állampolgár is, ha a másik állam engedi ezt.) Eddig ez biztos. Nem is ez volt a kérdés, hanem a baba születési helye.
Ehhez egy dolgot tudok, vélek tudni: repülőgépre nem engedik fel a terhesség utolsó szakaszában lévő nőket. A Malév sem engedte fel (a valamikor a 35. hét utániakat), és korábbi, látható terhesség esetén is orvosi igazolás kellett! Ez egyébként általános gyakorlata a repülőtársaságoknak. Így szülés repülőgépen: szinte lehetetlen. Ha mégis bekövetkezik, az világhír lehet - és ebben a ritka esetben talán maga a belügyminiszter dönt a gyermek születési helyéről. (Gondolom, ilyenkor a repülőgép leszáll a legközelebbi repülőtéren, és nélkülük megy tovább az útvonalán - ezért sem érdemes kockáztatni a repülőgépen-szülést.)
Hajón is kell orvosi igazolás. Hosszú hajókázás esetén van a hajón orvos - ezért a hajótársaságok szabályai a terhes nőkkel engedékenyebbek lehetnek. Hajón mindenképpen van anyakönyvezés, hiszen el kell számolni az utaslétszámmal, indokolni kell a felszállási és az érkezési lista közötti különbséget. Tehát a születési helynek mindenképpen van nyoma! Hogy a nyílt óceánon mit írnak be a jegyzőkönyvbe-hajónaplóba, azt nem tudom: azt gondolom, hogy születési helyként akkor is annak a kikötővárosnak a nevét, amelyik kikötési helyeik közül éppen a legközelebb van.
vitorlavita 2016. március 19., 14:04 (CET)[válasz]
  • Születésekor magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke akárhol szülessen is, ugyanis a magyar állampolgárság alapvetően származási elvű (jus sanguinis). Vannak azonban olyan államok, amelyekben az állampolgársághoz az is elég, ha valaki a fennhatóságukhoz tartozó területen születik (jus soli). Így ha a hajó (repülő) ilyen ország zászlaja alatt hajózik, akkor érdekes lehet rajta születni a nyílt óceánon (a nyílt óceán felett), mert ha az semelyik államnak sem területe, akkor a a hajó hovatartozása számít.
Arra pedig külön szabályok vannak, hogy lehetőleg senki se szülessen hontalannak.
A Magyar állampolgárság és az Állampolgárság cikkekben erről több szó van.
A en:Birth aboard aircraft and ships Wikipédia-cikk szerint az amerikai hajók és repülők a nyílt tengeren a születési helyet így adják meg: „AT SEA” (tengeren) illetve „IN THE AIR”. (levegőben).
--Karmela posta 2016. március 19., 14:48 (CET)[válasz]
Nem valamelyik Rejtő Jenő történetben szerepelt valaki, aki a tengeren született? – b_jonas 2016. március 20., 17:36 (CET)[válasz]
De igen, Senki Alfonz „büszkén vallotta, hogy »szülőföld nélküli«, mert egy bennszülött kenuban jött a világra Colombo közelében, és szüleitől valamennyi környező állam megtagadta a gyermek anyakönyvezését. Egy örmény gőzösön keresztelték, de ez az állam időközben megszűnt. Rendőrségi szakértők szerint közigazgatási úton egy másik bolygóra kellene továbbítani.” --Rlevente üzenet 2016. március 23., 10:50 (CET)[válasz]

Az állampolgárságot tudom, hogy jus sanguinis, csak a születési hely érdekelt volna, de ezek szerint nincs rá magyar jogszabály. Köszönöm! 86.101.200.20 (vita) 2016. március 23., 16:39 (CET)[válasz]

Mi a nyári olimpia jelszava

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A nyári olimpia jelszava ? a nyári olimpia jelszava  ?

2A01:36C:119:95D9:20B1:21C7:5952:8636 (vita) 2016. március 19., 15:53 (CET)[válasz]

válasz
A XXXI. nyári olimpiai játékok (Rio de Janeiro, 2016) jelszava (forrás):
„Live your passion!” („Éld át a szenvedélyt!”)
vitorlavita 2016. március 19., 16:11 (CET)[válasz]

Ki fordította Cicerót?

[szerkesztés]
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== .. mi hiányban szenvedsz, ha könyvtárad egy kertre néz..?
Azt szeretném megtudni, hogy
Ki fordította Cicerót? ==
--87.97.20.69 (vita) 2016. március 19., 16:58 (CET)[válasz]

Ha jól sejtem a valódi kérdése az lehetett a kérdezőnek, hogy ki fordította le magyarra ezt a sort Cicerótól (és talán az is, melyik művéből való ez az idézet)? Apród vita 2016. március 19., 19:12 (CET)[válasz]

Jól sejted, az első gondolatodról van szó.
Én nem találtam választ. Úgy látszik, a latin-tudás annyira természetes, hogy egy Cicero-idézet fordítása nem válik standarddá, nem jegyzik le mellé a fordítóját!
Ugyanis erről a mondatról van szó:
„Si hortum in bibliotheca habes, deerit nihil.”
A következő fordítás-változatokat találtam:
„Ha van a könyvtáradban kert, akkor mindened megvan.” (forrás, a fordító neve nélkül)
„Akinek kertje van és könyvtára, annak megvan mindene.” (a forrás az előbbivel azonos, szintén név nélkül)
Az angol Wikiquote is közöl kétféle fordítást, a fordító(k) nevének megadása nélkül:
If you have a garden and a library, you have everything you need. "Si hortum in bibliotheca habes, nihil deerit." (Literally: If you have a garden in your library, nothing will be lacking). (Cicero, ad familiares IX, 4, to Varro.)
Több angol nyelvű web-oldalt találtam - mindenhol a fordító neve nélkül közlik.
Ugyanígy mutatják be a francia fordítást is.
A mondat helyének forrás-megadása nekem megfejthetetlen, talán a Wikiquote jól adja meg. (Varroról van szócikkünk.)
Nekem az a benyomásom, hogy nem fogjuk megtudni, kitől származik a kérdező által megadott magyar fordítás. (Esetleg attól a személytől, akinek szövegében ezt a fordítást olvasta a kérdező...)
vitorlavita 2016. március 19., 23:34 (CET)[válasz]


  • Epistulae ad familiares, lat. Hrsg. und kommentiert von D. R. Shackleton Bailey. 2 Bde., Cambridge University Press, Cambridge 1977.
  • Epistulae ad familiares. Libri I-XVI, lat. Hrsg. von D. R. Shackleton Bailey. Teubner, Stuttgart 1988.
  • An seine Freunde (Ad familiares), lat.-dt. Hrsg. und übers. von Helmut Kasten. 4. Aufl., Artemis und Winkler, München/Zürich 1989.

– Pepo41 vita 2016. március 20., 15:34 (CET)[válasz]