Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2016-03-19
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-04, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-30 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-01 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-02 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-03 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-12-04 Ma
Hajón, repülőn születettek hivatalos születési helye
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Sziasztok! Csak kíváncsiságból érdekel, de aki hajón vagy repülőn születik, annak milyen települést írnak a születési helyére az irataiban? Kifejezetten magyar törvény érdekelne, külföldit már találtam.
- --86.101.200.20 (vita) 2016. március 19., 12:27 (CET)
- vélemény
- Eddig még nem találtam olyan magyar jogszabályt, amely erre a kérdésedre tételes választ ad! De gondolataim vannak!
- Először: manapság egy repülőút kb. 5-6 órás, esetleg fél-egész napos időtartamú is lehet. És a hajókázás lehet többnapos is, pláne az üdülő hajókon. Ez döntse el, milyen állampolgár legyen a baba?
- Másodszor: minden magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. (Ha nem mindkét szülő magyar állampolgár, akkor a baba lehet kettős állampolgár is, ha a másik állam engedi ezt.) Eddig ez biztos. Nem is ez volt a kérdés, hanem a baba születési helye.
- Ehhez egy dolgot tudok, vélek tudni: repülőgépre nem engedik fel a terhesség utolsó szakaszában lévő nőket. A Malév sem engedte fel (a valamikor a 35. hét utániakat), és korábbi, látható terhesség esetén is orvosi igazolás kellett! Ez egyébként általános gyakorlata a repülőtársaságoknak. Így szülés repülőgépen: szinte lehetetlen. Ha mégis bekövetkezik, az világhír lehet - és ebben a ritka esetben talán maga a belügyminiszter dönt a gyermek születési helyéről. (Gondolom, ilyenkor a repülőgép leszáll a legközelebbi repülőtéren, és nélkülük megy tovább az útvonalán - ezért sem érdemes kockáztatni a repülőgépen-szülést.)
- Hajón is kell orvosi igazolás. Hosszú hajókázás esetén van a hajón orvos - ezért a hajótársaságok szabályai a terhes nőkkel engedékenyebbek lehetnek. Hajón mindenképpen van anyakönyvezés, hiszen el kell számolni az utaslétszámmal, indokolni kell a felszállási és az érkezési lista közötti különbséget. Tehát a születési helynek mindenképpen van nyoma! Hogy a nyílt óceánon mit írnak be a jegyzőkönyvbe-hajónaplóba, azt nem tudom: azt gondolom, hogy születési helyként akkor is annak a kikötővárosnak a nevét, amelyik kikötési helyeik közül éppen a legközelebb van.
- vitorlavita 2016. március 19., 14:04 (CET)
- Születésekor magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke akárhol szülessen is, ugyanis a magyar állampolgárság alapvetően származási elvű (jus sanguinis). Vannak azonban olyan államok, amelyekben az állampolgársághoz az is elég, ha valaki a fennhatóságukhoz tartozó területen születik (jus soli). Így ha a hajó (repülő) ilyen ország zászlaja alatt hajózik, akkor érdekes lehet rajta születni a nyílt óceánon (a nyílt óceán felett), mert ha az semelyik államnak sem területe, akkor a a hajó hovatartozása számít.
- Arra pedig külön szabályok vannak, hogy lehetőleg senki se szülessen hontalannak.
- A Magyar állampolgárság és az Állampolgárság cikkekben erről több szó van.
- A en:Birth aboard aircraft and ships Wikipédia-cikk szerint az amerikai hajók és repülők a nyílt tengeren a születési helyet így adják meg: „AT SEA” (tengeren) illetve „IN THE AIR”. (levegőben).
- --Karmela posta 2016. március 19., 14:48 (CET)
- Nem valamelyik Rejtő Jenő történetben szerepelt valaki, aki a tengeren született? – b_jonas 2016. március 20., 17:36 (CET)
- De igen, Senki Alfonz „büszkén vallotta, hogy »szülőföld nélküli«, mert egy bennszülött kenuban jött a világra Colombo közelében, és szüleitől valamennyi környező állam megtagadta a gyermek anyakönyvezését. Egy örmény gőzösön keresztelték, de ez az állam időközben megszűnt. Rendőrségi szakértők szerint közigazgatási úton egy másik bolygóra kellene továbbítani.” --Rlevente üzenet 2016. március 23., 10:50 (CET)
Az állampolgárságot tudom, hogy jus sanguinis, csak a születési hely érdekelt volna, de ezek szerint nincs rá magyar jogszabály. Köszönöm! 86.101.200.20 (vita) 2016. március 23., 16:39 (CET)
Mi a nyári olimpia jelszava
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
A nyári olimpia jelszava ? a nyári olimpia jelszava ?
2A01:36C:119:95D9:20B1:21C7:5952:8636 (vita) 2016. március 19., 15:53 (CET)
- válasz
- A XXXI. nyári olimpiai játékok (Rio de Janeiro, 2016) jelszava (forrás):
- „Live your passion!” („Éld át a szenvedélyt!”)
- vitorlavita 2016. március 19., 16:11 (CET)
Ki fordította Cicerót?
[szerkesztés]Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- == .. mi hiányban szenvedsz, ha könyvtárad egy kertre néz..?
- Azt szeretném megtudni, hogy
- Ki fordította Cicerót? ==
- --87.97.20.69 (vita) 2016. március 19., 16:58 (CET)
Ha jól sejtem a valódi kérdése az lehetett a kérdezőnek, hogy ki fordította le magyarra ezt a sort Cicerótól (és talán az is, melyik művéből való ez az idézet)? Apród vita 2016. március 19., 19:12 (CET)
- Jól sejted, az első gondolatodról van szó.
- Én nem találtam választ. Úgy látszik, a latin-tudás annyira természetes, hogy egy Cicero-idézet fordítása nem válik standarddá, nem jegyzik le mellé a fordítóját!
- Ugyanis erről a mondatról van szó:
- „Si hortum in bibliotheca habes, deerit nihil.”
- A következő fordítás-változatokat találtam:
- „Ha van a könyvtáradban kert, akkor mindened megvan.” (forrás, a fordító neve nélkül)
- „Akinek kertje van és könyvtára, annak megvan mindene.” (a forrás az előbbivel azonos, szintén név nélkül)
- Az angol Wikiquote is közöl kétféle fordítást, a fordító(k) nevének megadása nélkül:
- If you have a garden and a library, you have everything you need. "Si hortum in bibliotheca habes, nihil deerit." (Literally: If you have a garden in your library, nothing will be lacking). (Cicero, ad familiares IX, 4, to Varro.)
- Több angol nyelvű web-oldalt találtam - mindenhol a fordító neve nélkül közlik.
- Ugyanígy mutatják be a francia fordítást is.
- A mondat helyének forrás-megadása nekem megfejthetetlen, talán a Wikiquote jól adja meg. (Varroról van szócikkünk.)
- Nekem az a benyomásom, hogy nem fogjuk megtudni, kitől származik a kérdező által megadott magyar fordítás. (Esetleg attól a személytől, akinek szövegében ezt a fordítást olvasta a kérdező...)
- vitorlavita 2016. március 19., 23:34 (CET)
- Epistulae ad familiares, lat. Hrsg. und kommentiert von D. R. Shackleton Bailey. 2 Bde., Cambridge University Press, Cambridge 1977.
- Epistulae ad familiares. Libri I-XVI, lat. Hrsg. von D. R. Shackleton Bailey. Teubner, Stuttgart 1988.
- An seine Freunde (Ad familiares), lat.-dt. Hrsg. und übers. von Helmut Kasten. 4. Aufl., Artemis und Winkler, München/Zürich 1989.