Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-07-13

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29 Ma

2010. 7. 10. « 2010. 7. 11. « 2010. 7. 12. « 2010. 7. 13. » 2010. 7. 14. » 2010. 7. 15. » 2010. 7. 16.

Adatok Bernáth Ildikó pécsi tanárnőről

HOL TANÁR PÉCSEN BERNÁTH ILDIKÓ

Azt szeretném megtudni, hogy HOL MELYIK ISKOLÁBAN TANÍT PÉCSEN BERNÁTH ILDIKÓ ÉS MILYEN TANTÁRGYAKAT

--89.147.119.54 (vita) 2010. július 13., 10:18 (CEST)

Sajnos nem érezzük illetékesnek magunkat ebben a kérdésben, a Wikipédia Tudakozója csak enciklopédiába, lexikonba való témákkal foglalkozik. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Grund

További információt szeretnénk a kérdezőtől. Beírhatod, ha a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra kattintasz. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

mi a grund alapszabályai

--94.21.192.234 (vita) 2010. július 13., 10:25 (CEST)

A grundra vonatkozó egyértelműsítő lapunk szerint a G(g)rund lehet:

• egy üres telek;
• Molnár Ferenc 1906-ban írt, 1907-ben megjelent regénye, A Pál utcai fiúk egyik helyszíne, a Budapest VIII. kerület Tömő utcában lévő üres telek;
• egy 1993-ban alapított együttes;
• egy 1993-as amerikai vígjáték;
• Grindelwald svájci város egy településrésze.

Melyikre gondolsz? Hol kerested eddig a választ és milyen eredményre jutottál?

Karmela^üzenőlap 2010. július 13., 11:13 (CEST)

Karmela szerkesztőtársam észrevétele nagyon helyénvaló, mivel ha kérdezel valakitől, aki nem lát a fejedbe, annak mondd el azt, is, ami a kérdésed megértéséhez feltétlenül szükséges. Nagyon helyes, hogy idejében elkezdtél készülni a pótvizsgára, és nagyon csodálkoznék, ha a regény szövegét ne lehetne valahol a neten megtalálni. Hogy ezek után hogyan találhatod meg a grund alapszabályáról szóló részletet, az ma már éppolyan alapműveltségbeli ismeret, mint A Pál utcai fiúk. Csak könnyebb annál. Hajrá. - Orion 8 ^vita 2010. július 13., 22:42 (CEST)

Vitalap

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a vitalapom tartalmából ki lehet-e törölni bizonyos részeket/részleteket? – Gbarta ^vita 2010. július 13., 16:47 (CEST)

Persze. Pont úgy kell, mint bármelyik cikkből, a 'szerkesztés' pont használatával. Egyesek szerint elvárás, hogy ilyet kulturált szerkesztő ne tegyen, hanem archiváljon szépen minden rég elfeledett üzenetkét, szerintem meg ez érthetetlen elképzelés, hiszen ez az egyetlen kapcsolattaremtési lehetőség bármely másik szerkesztővel valami már másnap érdektelen üzenet számára. Szerintem töröld, ha valami nem kell, a laptörténetben úgyis megtalál mindent, akinek ez a leghőbb vágya. A szerkesztői vitalap magán-munkafelület, még a börtönlakóknak is jut egy papírlapnyi ellenőrizetlen magánterület. Egyébként ilyen kérdésekkel inkább a Kocsmafalat ostromold, az a szerkesztői bajok első számú panaszirodája. - Orion 8 ^vita 2010. július 13., 22:34 (CEST)

Pontosítanám, mert Orion 8 kifelejtett néhány szempontot:

Más hozzászólását még a saját vitalapodon sem módosíthatod vagy ragadhatod ki a szövegösszefüggésből.

Ezenkívül nagyfokú modortalanság lenne, ha a neked küldött üzeneteket válasz helyett egyszerűen törölnéd, mint azt sajnos egy-egy szocializációs kihívással küzdő szerkesztő néha megteszi.

Ha egy lefutott témát egészében törölsz, az persze más. Ilyenkor azonban illik a témát archiválni, hiszen ez megkönnyíti a későbbi visszakeresést. A szerkesztők vitalapján folyó párbeszédek a szerkesztőségi munka részét képezik, többnyire olyan témákról folynak, ami többek számára is érdekes.

Karmela^üzenőlap 2010. július 14., 09:38 (CEST)

C és B a bolti nyugtákon

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent a bolti nyugtákon a C és B betű az egyes tételek sorának végén?

Pl.:

FÖLDIMOGY 259 C

HÁZI KENYÉR 239 B

--Alhambra ^vita 2010. július 13., 19:50 (CEST)

válasz:

A különböző sorvégi betűjelek az adott árucikk ÁFÁ-jának kódja.

Pl. az Auchan pénztárainál olyan nyugtát kapsz, amelynek a végén az egyes ÁFA-kulcsok szerint is össze vannak adva a vásárolt árucikkek ára, így:

Részösszeg: ......... 2 523 Ft (nem tudom, hogy miért részösszeg...)

B-18 % .................... 587 Ft

C-25 % ................. 1 936 Ft

Tételszám: ............. 000010 (tényleg 10 különböző dolgot vásároltam)

ÖSSZESEN: ......... 2 523 Ft

A gyógyszertári blokkokon a(z orvosi vényre felírt) gyógyszerek ára után A betű áll. Róluk tudom, hogy ÁFA-mentesek.

A postán kapott nyugtán E betűvel vannak megjelölve bizonyos postai szolgáltatások díja. Ez azt jelenti, hogy „tárgyi adómentes” (nem tudom, hogy pontosan mit jelent).

vitorla^vita 2010. július 13., 22:01 (CEST)

Tárgyi adómentességet élvez az a termék vagy szolgáltatás, amelyet a törvény eleve adómentesnek rendel. Tehát azért nem nulla kulcsos az ÁFÁ-ja, mert azokét egy rendeletmódosítással lehet más ÁFA-kategóriába tenni, egy általános ÁFA módosítás során, pl., de ezek minden esetben adómentesek maradnak. Ezek elsősorban olyan termékek vagy szolgáltatások, amelyeknek ellenértékét, vagy annak jelentős részét eleve az állam kaszírozza. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 13., 22:05 (CEST)

Közben találtam egy APEH-közleményt, amely az ÁFA-kulcsok feltüntetését tárgyalja. Hangsúlyozom, hogy a közlemény 2003-ban jelent meg, azóta az ÁFA-kulcsok - vagyis a %-ok - megváltoztak, de a szisztéma ugyanaz! - vitorla^vita 2010. július 13., 22:09 (CEST)

És ebből a közleményből kiderült, számomra, hogy az A jelű árucikk ÁFÁ-ja nem 0 % - de a legkisebb! - vitorla^vita 2010. július 13., 22:15 (CEST)

Köszönöm, ez érdekes volt. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Alhambra (vitalap | szerkesztései) 2010. július 13., 22:46

Feröeri nyelvviszály

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Mi ez, vagy hol lehet rá találni forrást? A Feröer története cikkben van említés róla, de nem esik szó a jellegéről, illetve nem tudok rákeresni. Tudniillik nálunk is volt talán egy ehhez nagyon hasonló vita is a muravidéki nyelvi háború, amikor a vend, vagy a szlovén nyelv használatáról vitatkoztak. Doncsecz^vita 2010. július 13., 21:33 (CEST)

• Az angol és a német Wikipédiának önálló cikke van ennek az elsősorban maguk a feröeriek közötti nyelvi meghasonlásnak: de:Färöischer Sprachenstreit, en:Faroese language conflict.

A német cikk ezt az alapmunkát nevezi meg forrásul:

• John F. West: Faroe. The Emergence of a Nation. Hurst, London u. a. 1972, ISBN 0-8397-2063-7

Az angol cikk irodalomjegyzéke még további két kiegészítést hoz ehhez:

• Jóansson, Tórður. English Loanwords in Faroese. [Tórshavn, Faroe Islands]: Fannir, 1997. ISBN 9991849149
• Nauerby, Tom. No Nation Is an Island Language, Culture and National Identity in the Faroe Islands. North Atlantic monographs, 3. Arhus, Denmark: SNAI-North Atlantic Publications, 1996. ISBN 8798342452

Az angol cikk összefoglalója szerint a bibliafordítók munkája, nem pedig a politikai mozgalom volt a döntő.

Nyitva hagyom a kérdést, mert talán tud valaki magyar nyelven is irodalmat ajánlani.

Karmela^üzenőlap 2010. július 14., 09:21 (CEST)