Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-07-14
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-21, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-17 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-18 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-19 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-20 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-01-21 Ma
Földfelszín potenciálja
[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Azt szeretném megtudni, hogy mennyi a földfelszín potenciálja a végtelen távoli ponthoz képest (mondjuk egy, a tejútrendszer középpontjától 1 millió fényévre levő ponthoz képest). Úgy emlékszek negatív, és millió Volt nagyságrendű.
Köszönöm.
Magának a kérdésnek nem sok értelmét látom, ugyanis végtelen irányban, végtelen számú pontot lehet kijelölni, mint összehasonlítási alapot. Az egészen biztosnak látszik, hogy rosszul emlékszel, a Tejútrendszer középpontjától való egymillió fényév távolság a világegyetem méretéhez képest elenyészően kicsi, nem tekinthető végtelenül távolinak, a legközelebbi spirálgalaxis is több mint kétmillió fényév távolságban van.
Hogy a föld potenciálja kifelé (a világűr felé) mekkora nagyon nehezen mérhető, ugyanis a nap felől folyamatosan érkező, töltéssel rendelkező részecskék bombázzák, ez pedig sem térben, sem időben nem homogén.
Stewe 
Feedback 2010. július 14., 18:29 (CEST)
Egy példát írtam a végtelen távoli pontra. Ezek szerint jól eltaláltam a távolságot, mert direkt a Földhöz legközelebbi galaxis távolságának a felét akartam írni. Ugyanis a világegyetemben a 2 féle töltésből ugyanannyi van. A Tejútrendszer sugarához képest nagy a távolság. Ha minden galaxisra is igaz, hogy össztöltése közel 0, akkor végtelen távolinak vehető. Direkt olyan távolságot írtam, hogy nehogy egy másik galaxis belsejébe essen.
Matematikai modell: ha csak a Föld lenne az egész világon, akkor ha a földtől mért távolság végtelenbe tart, mindegy, melyik irányt választom, mert a Föld pontszerűnek tekinthető, így elektrosztatikus tere gömbszimmetrikus. Válasszunk egy tetszőleges irányt, és a távolsággal tartsunk végtelenhez: az ahhoz a ponthoz viszonyított földfelszín-potenciálnak egy határértéke lesz a végtelenben. Tegyük fel, hogy az egyik pillanatban a Földön kívűl megszűnik minden más a világon. Mekkora lesz akkor ez a határérték?
A Föld össztöltéséből is kiszámítható: mivel a Föld vezető, az egész töltése a felszínén van. Nekem az össztöltése, vagy a felületi töltéssűrűsége is jó lenne. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.72.89 (vitalap | szerkesztései) 2010. július 14., 18:57
A kozmológiai megközelítéssel sem lehet kizárni a lét és a nemlét tényét, ha minden más megszűnik, csak a föld marad, akkor nem lesz semmiféle potenciálja semmihez képeset...
Komolyra fordítva: a föld töltését, a föld töltését létrehozó hatással együtt lehet csak vizsgálni (lényeges tényező figyelmen kívül hagyása meghamisítja a megfigyelés eredményét). Ha megszűnne a Nap hatása, akkor a töltéskülönbség megszűnne. A nap hatása pedig - elnézést az ismétlésért - sem térben sem időben nem homogén. Egy áttekintést itt találhatsz. Stewe Feedback 2010. július 14., 19:21 (CEST)
- Itt pedig egy kis körítés, kiegészítés. Stewe Feedback 2010. július 14., 19:31 (CEST)
Megjegyzés: Talán nem emlékszem rosszul, amikor úgy érzem, hogy a végtelen távoli ponthoz való viszonyítás egy olyan elméleti megfogalmazás, amely csak a potenciál abszolút mértékét szeretné megadni. Valamilyen fizikai erőnek vagy hatásnak a definíciójában is szerepel két darab, egymástól 1 méter távolságra levő, végtelen hosszúságú eletromos vezető. Az abszolút fekete test fogalma is csak elméleti, mégis használatban van. Szóval a kérdés nem filozófiai, hanem fizikai értelemben emlegette a végtelen távolságot. És azt hiszem, az is benne lehet, hogy a töltésmegosztás és más elektrosztatikus jelenségek tárgyalásakor a földfelszínt végtelen negatív potenciálú felületként szokták használni. De a dolog gyakorlati jellemzőire sajnos már nem emlékszem. - Orion 8 vita 2010. július 16., 01:28 (CEST)
Bogáncs a bokréta
[szerkesztés]
|
Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Szólás
- Azt szeretném megtudni, hogy mi a következő mondatnak a jelentése: ,,vén paripa féjén bogáncs a bokréta".Köszönöm válaszukat! Torma Laura Cloe
- --Laura Cloe vita 2010. július 14., 16:50 (CEST)
- Áruld el, kérlek, hogy honnan vetted ezt a szólást és milyen szövegkörnyezetben fordult elő?
Karmelaüzenőlap 2010. július 14., 17:41 (CEST)
Gárdonyi Géza egyik művéből Az egri csillagokból vettem.Egy olvasmánynaplót töltök ki amiben a kérdés így szól:A szólások,szóláshasonlatok,közmondások színesítik beszédünket,írásunkat.Gárdonyi is szívesen él ezzel a gazdagíító eszközzel.Például: ,,iszik,mint a gödény", ,,vén paripa fején bogáncs a bokréta".Magyarázd meg a fenti példákat! Nekem csak a második szólás kellene.Köszönöm!
- Pedig csak az elsőt találtam meg az Egri csillagokban, itt: Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Második rész: Oda Buda, 2.
- Így, a szövegösszefüggés híján erre jutottam:
- A gyakran ünnepélyesen használt paripa herélt lovat jelent.[1] Ünnepi alkalmakra a lovakat körkörösen elhelyezett tollakból, virágokból és más díszekből kötött, esetleg drótra rögzített kicsiny feszes csokrokkal, más szóval bokrétákkal szokták feldíszíteni. A bogáncs ezzel szemben egy csúnyának tartott szúrós gyom.
- A szólás tehát valószínűleg olyan helyzetben hangozhatott el, amikor egy öregembert próbáltak valamilyen dísz vagy kitüntetés viselésére vagy elfogadására rávenni. A visszautasítás ezekkel a szavakkal: vén paripa fején bogáncs a bokréta azt jelentheti, hogy nem tartja korához és kinézetéhez illőnek a dolgot, hiszen egy vén paripát, aminek önmagát tekinti, inkább bogánccsal kéne díszíteni, sőt esetleg még a díszes bokréta is bogáncsként mutatkozna rajta.
- Mindez azonban találgatás, talán jelentkezik valaki, aki valóban tudja.
- Azt mindenesetre nagyon furcsállom, hogy a Google nem találja az Egri csillagokban.