Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Szavazás/Kiemelőműhely, 2008/Török függetlenségi háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kísérlet kezdete: 2008. július 4., 18:21 (CEST)

Az eljárás általános leírását lásd itt: Wikipédia:Szavazás/Kiemelőműhely, 2008#Általános eljárás

Ellenőrzendő feltételek

[szerkesztés]

1.) Tanúsítom, hogy a cikk az eddig kiemelt cikkekkel való összehasonlításban nem marad alul.
(ehhez legalább 5 aláírás szükséges):

1. aláírás:
2. aláírás:
3. aláírás:
4. aláírás:
5. aláírás:
Ellenőriztem és tanúsítom, hogy a cikk… 1. aláíró 2. aláíró 3. aláíró
2.) Források
a forrásokat az ellenőrzést lehetővé tevő részletességgel adta meg, a források megbízhatónak tekinthetőek, és a szúrópróba jellegű ellenőrzések azt mutatják, hogy a cikk tartalma levezethető a forrásokból
3.) Teljeskörű információ
teljeskörű információt szolgáltat (a téma iránt érdeklődő, érettségizett laikusok szintjén)
Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 13:57 (CEST)[válasz]
4.) Kiegyensúlyozott
pártatlanul és súlyuknak megfelelően mutatja be a különböző nézeteket a témáról (vagy nincsenek ilyenek)
Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 13:57 (CEST)[válasz]
5.) Fejezetek, témák
a cikk a témára jellemző fejezeteket a Wikipédia konvencióinak megfelelően tartalmazza; a résztémák aránya kiegyensúlyozott
- Vadaro vita 2008. július 8., 23:39 (CEST)[válasz] Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 13:57 (CEST)[válasz]
6.) Bevezető
bevezetője a cikk címében foglaltak tömör, érthető és szabatos meghatározása
Hkoala 2008. július 4., 20:03 (CEST)[válasz] Tomeczek Słucham! 2008. július 4., 23:37 (CEST)[válasz] Peti610 főposta 2008. július 5., 06:19 (CEST)[válasz]
7.) Stílus
áttekinthető és jól tagolt, szövegezése világos és tömör, stílusa enciklopédikus, helyesírása korrekt
Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 13:57 (CEST)[válasz]
Tomeczek Słucham! 2008. július 4., 23:39 (CEST)[válasz] Hkoala 2008. július 5., 10:42 (CEST)[válasz] Xnull vita 2008. július 6., 17:43 (CEST)[válasz]
Hkoala 2008. július 5., 10:26 (CEST)[válasz] - Vadaro vita 2008. július 8., 23:36 (CEST)[válasz] Xnull vita 2008. július 10., 13:49 (CEST)[válasz]
Hkoala 2008. július 5., 06:31 (CEST) hármat közülük nem tudtam ellenőrizni, lásd megjegyzést a szavazás vitájánál[válasz] Tomeczek Słucham! 2008. július 5., 10:58 (CEST)[válasz] Xnull vita 2008. július 5., 18:34 (CEST)[válasz]

Megjegyzések a fenti táblázathoz:

  1. Ugyanaz a szerkesztő egy sorban csak egyszer írhat alá.
  2. Ugyanaz a szerkesztő többféle ellenőrzést is végezhet, így több sorban is aláírhat.
  3. Akkor teljesült egy feltétel, ha azt három ellenőr tanúsította, és ezenkívül a feltétellel kapcsolatos javasolt változtatások kivitelezése is megtörtént.
  4. Azokat a feltételeket csoportosítottuk a táblázat egy sorába, amikről feltehető, hogy egyazon szerkesztő fogja ellenőrizni őket.
  • Formai: az utolsó pontokon mutatok egy másik fajta lehetőséget a feliratozásra. Eredetileg balra igazítva és háttér/keret nélkül gondoltam, de valamiért ezt nem akarja. Valószínűleg később azért majd rá lehet venni erre. – Zimmy mondj el mindent 2008. július 7., 15:59 (CEST)[válasz]

A változtatási igények táblázata

[szerkesztés]

Megjegyzések:

  1. A táblázat csak egy-egy tömör összefoglalót tartalmaz, a változtatási javaslat részletes kifejtése és megvitatása a táblázatokat követő szabad formájú részben történik.
  2. Ez a táblázat tartalmazhat az előző táblázatban már megemlítetteken alapuló javaslatokat is, de a javaslattevő új szempontokkal is előállhat benne.
  3. Hangsúlyozandó, hogy konkrétumokkal alátámasztott változtatási javaslatokat várunk.
A cikk következő megváltoztatását tartom szükségesnek a kiemelése előtt: A javaslattevő aláírása A javaslattevő a változtatást kielégítőnek tartja (aláírás) ill.

A változtatást a szavazás szükségtelennek nyilvánította (dátum)

1. Javasolom a Végső győzelem Lausanne-ban című rész átnevezését és kiegészítését. Indoklás itt: [1] Hkoala 2008. július 4., 19:09 (CEST)[válasz] Hkoala 2008. július 5., 10:16 (CEST)[válasz]
2. Opera alatt részben nem látszanak a reflinkek. Mestska vita 2008. július 9., 20:51 (CEST)[válasz] - Mestska vita 2008. július 10., 17:15 (CEST
3. Javasolom, hogy az áttekinthetőség érdekében a {{források}}-t tartalmazó szakasz a lap aljára kerüljön. Karmelaposta 2008. július 10., 09:39 (CEST)[válasz] Karmelaposta 2008. július 10., 14:29 (CEST)[válasz]
4. A görög és az olasz partraszállás (Szmirna és Antalya) ebben a pillanatban az Előzmények és az Előkészületek szakaszban is szerepel. Javaslom, hogy valahonnan vegyük ki, talán az előzményekből, hiszen az időrend alapján ide illenek kevésbé. Viktor vita 2008. július 16., 13:13 (CEST)[válasz]
5. Angora <> Ankara: javaslom, az előbbi csak egyszer szerepeljen, és utóbbi legyen a cikk szövegében. Viktor vita 2008. július 16., 13:38 (CEST)[válasz]
6.
…és így tovább…

A változtatási igények részletes kifejtése, vita és megjegyzések

[szerkesztés]
Végső győzelem Lausanne-ban (1. változtatandó)
[szerkesztés]

Sem a kiemelésre szánt cikkben, sem a meghivatkozott Lausanne-i békeszerződés cikkben nem esik szó a lakosságcsere részleteiről, illetve magának a lausanne-i szerződésnek a kritikájáról. Az erről szóló alcím (Végső győzelem Lausanne-ban) kissé propagandisztikusnak hat. Idéznék egy (forrással ellátott) részt a de:Vertrag von Lausanne cikkből: "Der größte Teil der zur Umsiedlung vorgesehenen Bevölkerungsgruppen war schon vor 1923 vertrieben worden, wobei viele Angehörige der Minderheiten ermordet wurden. Der britische Außenminister und führende Vertreter des Imperialismus George N. Curzon bezeichnete den Vertrag von Lausanne als eine durch und durch schlechte und böse Lösung, für welche die Welt während der nächsten hundert Jahren noch eine schwere Buße werde entrichten müssen". Hozzávetőleges fordításban: "Az áttelepítésre szánt népesség nagyobb részét már 1923 előtt elűzték, ennek során a kisebbségekhez tartozó több embert meggyilkoltak. George N. Curzon brit külügyminiszter és az imparializmus vezető képviselője szerint a lausanne-i szerződés keresztbe-kasul rossz megoldás, amely miatt a világnak a következő száz évben még súlyos jóvátételt kell fizetnie". Ezért a bekezdést a jelentlegi formájában nem tartom semlegesnek. – Hkoala 2008. július 2., 18:51 (CEST

válasz: Az angol wikipédia en:Population exchange between Greece and Turkey cikkében a "kiüldöztetés"es rész, amire hivatkoztál, nincs forrássa alátámasztva, sem a számadatok, amire hivatkoznak. Én egyelőre csupán a német wikiből forrással alátámasztott kritikát helyezném el a bekezdésben. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 5., 09:36 (CEST)[válasz]
A változtatások elvégezve.
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 5., 10:04 (CEST)[válasz]
Kérdés a David Lloyd George hellenisztikus eszméje kitételhez
[szerkesztés]

 kérdés A "David Lloyd George hellenisztikus eszméje" kitételben hivatkozott cikk a jelenlegi formájában kizárólag az ókori vonatkozásokról szól. Jó így a hivatkozás és a meghivatkozott hellenizmus cikket kellene bővíteni vagy esetleg a hivatkozást kellene cserélni vagy esetleg egyértelműsítő lapra lenne szükség? – Hkoala 2008. július 4., 19:51 (CEST)[válasz]

hellenisztikus eszme alatt a hellén értsd görög kultúra terjesztését értjük, nem? Nem hiszem, hogy kellen egyértelműsítő, hiszen ez nem egy "kidolgozott" eszme, hanem Lloyd George hülye mániája volt, hogy ő márpedig újgörög birodalmat akar Kisázsiában.... – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 4., 20:04 (CEST)[válasz]
Azért bizonytalanodtam el, hogy jó helyre mutat-e a link, mert a meghivatkozott hellenizmus cikk szerint "Politikai értelemben akkor ért véget, amikor az utolsó hellenisztikus monarchiát, a ptolemaida Egyiptomot is bekebelezte a Római Birodalom." (Remélhetőleg járnak majd erre ókorászok is, akik nálam okosabbat tudnak mondani :-). – Hkoala 2008. július 4., 20:11 (CEST)[válasz]
Pontosan ezt mondom én is :) Hogy lloyd george eszméje nem a hellenizmus újraélesztése volt olyan szinten, hogy az fogalommá kellene hogy váljon. a fickó egyszerűen agybajosan ragaszkodott a görögök igazához. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 4., 20:18 (CEST)[válasz]
A "hellenizmus" elhagyása egyszerűbbé tenné a mondat megértését. Ha a szerző szerint szükség van rá, akkor "a fickó" eszméjét röviden körvonalazni kéne (más szavakkal, pl. fel akarta támasztani a...), mert a "hellenizmus" (mint a WP-cikk is írja) több értelemben is használatos. (Megj.: persze ezt nem tartom kardinális kérdésnek; inkább csak a "főpróba miatt szóltam közbe.) Vadaro vita 2008. július 4., 20:39 (CEST)[válasz]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 5., 10:07 (CEST)[válasz]
Kérdés: Változtassam-e a neveket?
[szerkesztés]

Most, hogy újra átolvastam a szócikket, észrevettem, hogy egyes neveknél az angol írásmód szerint bevált formát alkalmaztam, pl Ismet pasa esetében. Eszembe jutott viszont, hogy abban az időben még nem írtak latin betűvel, így elvileg magyaros átírás szerint kellene ezeket a neveket írni pl. Ali Fuat Cebesoy is Ali Fuat Dzsebeszoj lenne ebben az esetben, Kazim Karabekirből Kazim Karabekir, Fevzi Çakmakból Fevzi Csakmak és így tovább. Mert pl. emlékszem, hogy a Musztafa Kemal Atatürk vitalapján volt erről egy vita, hogy nem Mustafa, hanem Musztafa kell hogy legyen... Szerintetek írjam át a török neveket magyaros írással tekintettel arra, hogy akkor még nem így írták a nevüket, ahogy ma (hanem arab betűkkel). – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 5., 11:45 (CEST)[válasz]

Fogas kérdés. Szerintem vesd fel a helyesírási kocsmafalon.
Karmelaposta 2008. július 5., 11:48 (CEST)[válasz]
Én sem tudok hozzászólni. De van egy másik helyesírási kérdésem : "Antanthatalmak". Több cikkben és a Digitális Könyvtárban is a két szót egybeírják, de kételkedem, én külön írnám. A "központi hatalmak", "szövetséges hatalmak" külön van, ezért is gondolom. - Vadaro vita 2008. július 7., 16:55 (CEST)[válasz]
AkH szerint is egybe kell írni. – Tomeczek Słucham! 2008. július 7., 18:09 (CEST)[válasz]
Gondolom azért van egybeírva, mert az antant nem melléknév, hanem főnév. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 7., 17:13 (CEST)[válasz]
OK, köszönöm. - Vadaro vita 2008. július 7., 18:59 (CEST)[válasz]

Nem tudok érdemben hozzászólni a névátírás kérdéséhez, de mindenképpen egységes legyen a végeredmény! Jelenleg a bevezetőben Musztafa Kemál van, egy bekezdéssel lejjebb meg már Musztafa Kemal. – Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 11:35 (CEST)[válasz]

Ezzel mi van? – Tomeczek Słucham! 2008. július 23., 14:02 (CEST)[válasz]

Javítva. Két helyen fordult elő Kemál alakban. Nem akarsz szavazni a kiemelésen is? – Timish levélboksz 2008. július 23., 14:54 (CEST)[válasz]
Megjegyzések (Vadaro)– Forrás
[szerkesztés]

(A táblázat 2. pontjára vonatkozik) Erről nem tudok véleményt mondani: a könyveket nem olvastam, (a könyvtár nyáron zárva van), angolból gyenge vagyok. Egy megjegyzés: ránézésre túl soknak tűnik a jegyzetanyag (a "Forrás" alcím alatt). (Vadaro)

Így is spóroltam a jegyzettel, ez egy 500 oldalas könyv. ha csak a könyvet adom meg, akkor szerencsétlen olvasó akie setleg utána akar nézni, valszeg kitépi a haját, hogy ugyan az ötszáz oldlaon belül mégis hol találja azt a részt... fejezetkere bontottam, és a fejezeteket linkeltem be refbe, nem az egyes oldalakat. Szerintem fontos, hogy ott legyenek a refek és ne csak egy könyv legyen megadva, nem hiszem, hogy a forrás zavaró. Engem az zavarna, ha egynémely állításra nem lenne odatéve, jártam már így enwikin, és nagyon idegesítő, amikor át kell lapoznod 500 oldalt hogy megtalálj egy darab mondatot. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 8., 12:19 (CEST)[válasz]
Nagyon jónak tartom, ha a kijelentésekhez a forrás egyértelműen hozzá van rendelve. Mivel azonban ez természetszerűen igen hosszú lábjegyzet-listához vezet, javasolom, hogy azt a szakaszt, ami a {{források}}-t taralmazza, tegyük a cikk végére.
Karmelaposta 2008. július 8., 13:00 (CEST)[válasz]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Kész. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 10., 13:56 (CEST)[válasz]

(Az "Előzmények, 1918. október – 1919. május" c. szakaszban pl. majdnem minden mondathoz külön lábjegyzet tartozik. De a "sok a jegyzet" – ez csak egy megjegyzés volt, személyes vélemény, nem kértem változtatást.) Mind a négy itteni bejegyzésem valójában ilyen megjegyzés. Egyik sem "Változtatási igény". (Ezért nem jelöltem be őket a táblázatba, és ezért is írtam külön szakaszba őket; de egyáltalán nem baj, hogy ez alá a szakasz-cím alá tették át, megértettem.) Ezekkel a megjegyzésekkel részben az a célom, hogy jelezzem, miért nem írtam alá egyes rovatokat (holott foglalkoztam a cikkel); másrészt hogy jelezzem a "főpróba" számára a "kiemelési műhely" kérdéses pontjait. Pl. ezt: a "Táblázat" és a "Változtatási igények" mellett talán szükség van egy "Megjegyzések" nevű szakaszra is, ahol leírhatom a véleményem azzal, hogy a szerzők döntik el, segít-e az nekik a cikk további javításában, pontosításában, avagy nem. Tehát még egyszer: nem változtatási igény, nem meggyőzés, nem vita, nem "vétó". Mondjuk így: esetleges segítség, több szem többet lát alapon. - Vadaro vita 2008. július 8., 18:43 (CEST)[válasz]

reVadaro:
Javaslatod nyomán kibővítettem az összefoglaló fejezetcímet: A változtatási igények részletes kifejtése, vita és megjegyzések. Ezeket valószínűleg egyszerűbb így, egyetelen összefogó fejezetben hagyni, a hozzászólását az alcímben ki-ki maga minősítheti ennek vagy annak.
Karmelaposta 2008. július 8., 19:22 (CEST)[válasz]
Látom, OK. "Változtatási igény" (csak az egyértelmű értelmezés miatt írom:) az, amit az ilyen című táblázatban is jeleztek. Vadaro vita 2008. július 8., 19:38 (CEST)[válasz]

Szerintem forrást igényelne ez a mondat: „A győzelemtől mámoros I. Konstantin Angora meghódításával Nagy Sándor nyomdokaiba kívánt lépni.”Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 13:33 (CEST)[válasz]

Re Tomeczek: a bekezdés végén van a forrás. Így is megkaptam már, hogy túl sok a forrás, nem raktam a végén már minden mondathoz, hanem csak a bekezdés végéhez. Kinross fogalmazott így. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 13., 13:52 (CEST)[válasz]
Megjegyzések (Vadaro) – Teljeskörű információ
[szerkesztés]

(A táblázat 3. pontjára vonatkozik) Teljeskörű információ? Igen is, meg nem is. Az "érettségizett laikusok" számára valószínűleg néha túlságosan is részletező az események leírása. Ilyennek látom pl. Kemal és Salih pasa vitáját a parlament helyszínéről. Eközben pedig fontos összefüggésekre nem derül fény. Pl.: Karsz "lerohanása". Ha fontos itt ez a téma, akkor miért csak annyit tudunk róla, hogy"lerohanták"? Ha nem fontos, akkor miért van itt? (Ilyenkor van az, hogy nem írom alá a táblázatot.) (Vadaro)

Kars lerohanása egyetlen aspektusa volt az eseményeknek, annyi várost lerohantak, hogy ha mindegyiket leírnám részletesen, na akkor lenne csak terjengős a cikk. A Parlament helye nagyon fontos kérdés volt - ezért van részletezve, mert ahogy a fejezet végén írtam is, sokak számára a parlament áthelyezése felvetette a problémát, hogy a szövetségesek szemében majd tovább romlik a kemalisták megítélése, és fontos volt Angorába helyezése is, mert Atatürk egy jól védhető helyet keresett a parlamentnek - isztambul ugye tengerről gyorsan lerohanható, ahogy azt az angolok meg is tették és feloszlatták a parlamentet. Atatürk végül mások nyomására beleegyezett, hogy a választások után isztambulban üljenek össze - és megint nekilettigaza hisz az angolok rajtuk ütöttek. Ezután került át a parlament (a kemalista) Angorába. Az Angorába helyezés szimbolizálta azt is, hogy a kemalisták elhatárolódtak az Isztambulban székelő oszmán kormánytól és a szultántól. Ezek miatt ennek a résznek a kifejtését fontosnak tartottam. És amint említettem, minden város lerohanásának kifejtését nem tartottam lényegesnek. A lényeges csaták (eskisehir, inönü és dumlupinar) vannak részletesebben kifejtve. Ahhoz hogy megértse valaki a függetlenségi háború jelentőségét - szerintem - kell az, hogy megértse az előzményeket és a háttérben zajló eseményeket is, hisz a háború nem csak abból állt, hogy meneteltek meg lerohantak meg felszabadítottak városokat, az csak a látványos része volt; hanem a háttérben zajló politikai és sokszor személyes intirkák is befolyásolták a végkimenetelt. Igyekeztem ezekre is rámutatni. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 8., 12:16 (CEST)[válasz]
Megjegyzések (Vadaro) – Stílus
[szerkesztés]

(A táblázat 7. pontjára vonatkozik) 7.) Stílus: Ha itt csak az a szöveg állna, hogy "a cikk felépítése áttekinthető és jól tagolt", akkor szívesen aláírnám. Hogy "szövegezése világos és tömör, stílusa enciklopédikus", ezt sajnos nem írnám alá. "Helyesírása korrekt", ezt valószínűleg aláírnám, de előtte kérném vesszők szempontjából a cikk újbóli átfésülését; néhány helyen javítottam, de biztos maradt még hiba. Ha kell, később még egyszer átnézem. (Mindezt azért írtam feltételes módban, mert főpróbát tartunk. Végülis így nem mondhatok igen-t arra sem, amit pedig jónak tartok.) (Vadaro)

Tömörség: ezt a témát ennél tömörebben nem tudom kifejteni. Kazim Karabekir legalább 10 könyvet írt a függetlenségi háborúról. Ahhoz, hogy ne csak csaták sorozata legyen, hanem benne legyenek a fontos előzmények és a háttérben zajló események is, kell ez a terjedelem. Egyetlen alfejezet sem hosszabb a kelleténél. Igyekeztem rendkívül tömörítő formában előadni, azt, amit máshol hosszú oldalakon át ecsetelnek. Az inönüi csata például Kinrossnál kb. 20 oldal. Ha ennél tömörebben írok, senki semmit nem fog megérteni belőle. A vesszők miatt... hát... megkérek másokat, hogy nézzék át, mert biztos van benne hiba, pocsék a központozásom, ez tény. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 8., 12:16 (CEST)[válasz]
reTimiş, reVadaro:
Timiş, ha én jól értem Vadaro ellenvetését, akkor ő nem a tárgyalás tartalmi részletességét kifogásolja, vagy nem elsősorban azt, hanem a megszövegezés módját. Vadaro, adnál kérlek egy példát az egyik problémás helyre, és arra, hogy hogyan lenne az kívánatosabb?
Javasolod-e, Vadaro, hogy az illető pontot több pontra válasszuk szét? Eredetileg is több pontban volt, azért történt az összevonás, hogy az ellenőrzendő pontok formális száma csökkenjen. Karmelaposta 2008. július 8., 18:54 (CEST)[válasz]
A 7. pontot? Szívem szerint igen, 3 részre. "A cikk felépítése áttekinthető és jól tagolt" - ez nem stílus meg nem is helyeírás, ugye, hanem a szerkezetre vonatkozik. Amiért nem tettem ilyen javaslatot: tudom, hogy mások meg épp a pontok számának csökkentését javasolták. Kompromisszumként azt is el tudom fogadni, - ha sokan ellenzik a több pontot -, hogy elhagyjuk ezt a feltételt. Végül is a cikkek felépítésével elég ritkán van gond.) A másik megjegyzésedre mindjárt visszatérek. - Vadaro vita 2008. július 8., 19:56 (CEST)[válasz]
Igazad van, ritka, hogy egy a kimelelésre jelölt cikk nem áttekinthető és tagolt, és ha mégis úgy lenne, akkor azt fel lehet venni a kötetlen változtatási javaslatok közé. Nyugodtan kimaradhat a szövegből.
Ami a szétválasztást illeti: ha szerinted továbbra is feltehető, hogy ugyanaz a személy ellenőrzi a csokorbakötött kritériumokat, akkor maradhatnak szerintem egyben annak dacára is, hogy ez időnként a jelenlegihez hasonló részleges teljesüléssel jár. Ilyen esetben a hiányosság javítását külön igényelni lehet a második táblázatban. Karmelaposta 2008. július 8., 20:10 (CEST) reKarmela: OK. - Vadaro vita 2008. július 8., 20:26 (CEST)[válasz]

Karmela: igen, pontosan így értem (ezt a tömörség-ről írom). Timis: bocs, hogy nem elég egyértelműen fogalmaztam. Ime néhány példa, csak a "A sivasi kongresszus"-fejezetből:

  • A nemzeti mozgalomhoz csatlakozók elfoglalták a távíróállomásokat szerte az országban. (És:) Kemal és társai távíróberendezések használatával mindössze fél óra alatt összeköttetésbe kerültek...
  • ... a szultanátus védelmét is célul tűzte ki. - Továbbra sem volt szó a szultanátus megszüntetéséről...
  • Damad Ferid lemondott, helyére Ali Riza pasa került. - Miután Damad Feridet leváltották, és a nemzetiekkel jobban szót értő Ali Riza került a helyére... (Az "Isztambul angol kézen"-fejezet előtti utolsó és utáni első sor. Bár ellentmondás is van benne: lemondott, illetve leváltották.) - Vadaro vita 2008. július 8., 20:34 (CEST)[válasz]
Lehet, hogy nem egyértelmű, de Atatürk célja már ekkor is a köztársaság volt, de még nem merte felhozni a témát. "Hivatalosan" szó sem volt arról, hogy ők rezsimet döntögetnének, az "álca" az volt, hogy ők az egész zendülést a "külföldi megszállás foglyaként vergődő szultán kiszabadítására" rendezték. Ez a "szultanátus védelme" és a "szultanátus megszüntetése". Az a baj, hogy én már a teljes történtek ismeretében írtam ugye a cikket, és némely dolgok nekem egyértelműek, bárhogy legyenek is fogalmazva. :) Köszi, hogy felhívtad rá a figyelmet, mind javítva. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 8., 20:53 (CEST)[válasz]
Úgy látszik, lusta vagy fáradt vagyok pontosan fogalmazni. Amiket írsz, az nagyon is világos, teljesen egyértelmű a cikkben! Én a 7.) pontról többek között ezt írtam: Hogy a cikk "szövegezése világos és tömör, stílusa enciklopédikus", ezt sajnos nem írnám alá. Karmela példát kért, hogy mit értek ezen. Mindhárom részlet - szándékom szerint - példa arra, hogy lényegében kétszer ismétli meg a szöveg ugyanazt a tényt. Vagyis a szöveg nem elég tömör, stílusa nem igazán enciklopédikus. - Vadaro vita 2008. július 8., 23:34 (CEST)[válasz]
Megjegyzések (Vadaro) – Belső linkek
[szerkesztés]

(A táblázat 10. pontjára vonatkozik) Belső linkek: A "görögök", az "angolok" (a görög, illetve az angol népről szóló cikkre mutat); a "franciák" – "Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai…", az "olaszok" – "egy dél-európai etnikai csoport…" kezdetű szócikkre mutat. Holott minden esetben az illető kormányról, hadseregről stb., nem pedig a népről van szó. Tudom, hogy ez a Wikiben elterjedt szokás, ezért itt sem lehet akadálya a kiemelésnek. De szerintem rossz szokás. Más: elég lenne egy-egy névre csak egyszer, vagy ilyen hosszú cikkben kétszer linket tenni. Itt viszont egy névnek szinte minden előfordulásán link van, még egy szakaszon belül is. Persze ez sem akadálya a kiemelésnek. Csupán egyetlen helyen találtam téves linket: "1919 márciusában Pontosznál…" Itt a link egy ókori országról írt cikkre mutat, nyilván véletlenül. Ezt valahogy (egyértelműsítő lappal?) korrigálni kéne. - Vadaro vita 2008. július 7., 23:43 (CEST)[válasz]

Javítom őket. – Timiş Rüstü... üzcsi 2008. július 8., 12:16 (CEST)[válasz]
Opera alatti reflinkek (2. változtatandó)
[szerkesztés]

Az előzmények fejezet első bekezdésében a 6,7,8 számú referencialink kis felső indexben levő száma nem látszik, helyette egy széles szóköz van. Ugyanez vonatkozik a szintén ebben a bekezdésben levő 5-ös reflink második említésére. Mivel a cikk többi részében a reflinkek ilyen szempontból jól vannak, valamint más lapnál nem tapasztaltam ilyet, valamilyen paraméterezési probléma léphetett fel az adott linkeknél. Meg kellene nézni mégegyszer ezeket a linkeket, és formájukat összehasonlítani a többi, nem említettel. – Mestska vita 2008. július 9., 20:51 (CEST)[válasz]

Nem tudom, ez technikai probléma lehet, mert refügyileg mind rendben van, ugyanúgy cite web/boook/journal mint az összes többi... Ez nem igazán a kiemetszavazáshoz köthető dolog, inkább a műszaki kocsmafalon kellene rákérdezni mert én ehhez nem értek. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 9., 23:08 (CEST)[válasz]
Kérés: Fontos, szóljatok hozzá!
[szerkesztés]

Wikipédia:Szavazás/Kiemelőműhely, 2008#Főpróba – A forrás és a holdvilág Karmelaposta 2008. július 10., 09:48 (CEST)[válasz]

Békék nevei
[szerkesztés]

Lausanne-i békeszerződés, Sevres-i békeszerződés -> ezek szerintem nem tulajdonnevek, tehát kisbetűvel kellene írni (ld. bécsi béke és társai). Valaki erősítsen meg. – Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 11:20 (CEST)[válasz]

Hm, igazad lehet, javítom. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 13., 11:37 (CEST)[válasz]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 13., 11:47 (CEST)[válasz]
Konstantinápoly és Isztambul
[szerkesztés]

Van valami megkülönböztető szerepe, hogy melyik mondatban melyik szerepel? Vagy mi az oka ennek a sokszínűségnek? :) – Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 11:58 (CEST)[válasz]

Már értem, tárgytalan. – Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 12:27 (CEST)[válasz]

Ankara <-> Angora
[szerkesztés]

Több helyen szerepel a város két neve, szerintem következetlenül. Az "Angora, az új központ" bekezdésben szerepel, hogy "...Angorát (Ankara)..." javasolták a parlament helyének. Eztán már javasolom, hogy csak Ankara szerepeljen a szövegben, mert 1. egyértelműbb, mint két városnevet használni 2. a melléknévi formában (ankarai mufti) is ez az alak használatos. Viktor vita 2008. július 16., 13:35 (CEST)[válasz]

Ki a felkelő?
[szerkesztés]

„A szultáni kormány úgy döntött, véget kell vetni a közvéleményt egyre inkább maga mögé állító sivasi kongresszusnak, és arra utasították Ali Galipot, Elazig kormányzóját, hogy tartóztassa le Kemalt. Galip az angol Edward Noel hírszerző kapitánnyal közösen próbálta meg Sivas ellen küldeni a kurd lovasságot, ám Kemal értesült a tervekről, és Ali Fuad parancsnoksága alatt török lovascsapatokat indított útnak Noelék ellen. Galip és a felkelő kurd csapatok Szíriába menekültek, az ugyancsak Kemal letartóztatására Sivasba küldött angorai kormányzót pedig még útközben elfogták.”

Biztos, hogy itt a szultán parancsára kiküldött kurd lovasság voltak a „felkelők”? – Tomeczek Słucham! 2008. július 13., 12:21 (CEST)[válasz]

Hát felkelő, mint a kemalisták ellen felkelő, átfogalmazható, vagy akár el is hagyható. Kemalék szempontjából felkelő csapat voltk, mert a kemalisták nem ismerték el a szultáni kormnyt, és mindnekit, aki ellenállt a török függetlenségi háború céljainak, az felkelő, sőt hazaáruló volt, később sokakat ki is végeztek a "felkelők" közül. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 13., 14:25 (CEST)[válasz]
A szultáni kormány "szempontjából" viszont vszínűleg a kemalisták voltak a felkelők. - Vadaro vita 2008. július 13., 21:42 (CEST)[válasz]
Igen, de a szócikk nem a szultáni kormányról szól :) és végül a kemalisták győztek :))) – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 13., 22:03 (CEST)[válasz]
Nem ezt nevezzük POV-nak? :-)Peyerk vita 2008. július 13., 22:11 (CEST)[válasz]
Mitől POV az a szó, hogy felkelő? A szócikk pedig nem POV attól, hogy túlnyomó részt nem a szultáni kormányról szól, hanem a függetlenségi háborúról, hisz ez a címe, nem az, hogy "hogyan látta a szultáni kormány a kemalista függetlenségi háborút". :) – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 13., 22:22 (CEST)[válasz]
Attól, hogy az egyik oldal álláspontját kizárólagossá teszi egy nyilvánvalóan kétoldalról szemlélhető kérdésben. A NPOV az lenne, ha a szultáni csapatokat "szultáni csapatoknak" neveznénk. Nem? – Peyerk vita 2008. július 13., 22:37 (CEST)[válasz]
Szutáni csapatoknak vannak nevezve....... a kurd lovasság nem tartozott a szuktáni csapatok közé, az angol titkosügynök bújtotta fel őket, de ez is benne van az illetékes bekezdésben, egyébként.... :) Tomeczekkel már megtárgyaltuk ezt a témát, részemről lezártnak tekintem. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 13., 22:50 (CEST)[válasz]
Re: Viktorhauk
[szerkesztés]

A szmirnai és antalyai partraszállás időrendben van... Az előzménekben is szerepel, mert ott a helye, mint kiváltó okok egyikének. Az előkészületekben azért van ott, mert visszautal arra, hogy nagy szerepet játszottak a hábprú kitörésében, és az előkészületek megkezdésében. Ezek egy időben történtek: amikor a görögök partraszálltak, akkor indult el Musztafa Kemal Anatóliába, és kezdett el szervezkedni. Ahhoz hogy mindezt megérthesse az olvasó, kell hogy az előzményekben is szerepeljen, az Előzmények szakasz mintegy összefoglalója a kiváltó okoknak.

Angora azért szerepel a cikkben végig, mert akkor még ez volt a neve, ahogy Isztambulnak Konstantinápoly volt még akkor. Ankarának a fővárossá válása után kezdték el hívni. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 16., 16:14 (CEST)[válasz]

Szia, az előzmények-előkészületekkel csak arra szerettel volna felhívni a figyelmed, hogy egy esemény lehetőleg csak egy helyen szerepeljen. Nem akarok túl háklis lenni, de nekem zavaró volt, hogy miért szerepel két helyen a görögök-olaszok partraszállása. Mivel a két szakasz nincs olyan messze egymástól, a visszautalás talán felesleges. Mindenesetre Szmirna és Antalya elfoglalása után (mindkettő 1919-ben történt), az előzményekben utána még megemlíted a francia-örmény légió partraszállását, ami 1918-ban történt. Szóval ezért gondoltam, hogy jobb lenne, ha innen kivennéd a görögöket és az olaszokat.
Az Angora-Ankara ügy ennél egyszerűbb, nem lehetne végig Ankarát használni, és az első alkalommal megmagyarázni, hogy akkoriban Angora volt a város neve? Vagy pedig végig Angorát használni, de akkor az ankarai muftit is ki kellene cserélni angorai muftira (mint pl. a Fetvaháború c. szakaszban).
Félre ne érts, szerintem tök jó a cikk, csak a pontatlanságnak vagy következetlenségnek látszó dolgokra szerettem volna felhívni a figyelmed.
Üdv,Viktor vita 2008. július 17., 12:18 (CEST)[válasz]
Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!
Javítva. – Kirmizi-Beyaz milli üzi 2008. július 17., 13:06 (CEST)[válasz]
Számomra kiválóra sikeredett a szócikk, szavazatomat is adtam hozzá a kiemelt szavazáson. Engemet csupán az érdekelne, hogy biztosan nincs adat a szembenálló erők létszámáról és a háború áldozatairól? [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. július 22., 09:19 (CEST)[válasz]
Szia, én nem nagyon találtam rá pontos adatot. Egy-egy csatához van ilyen kb. adat a Kinross könyvben (ha volt ilyen, azt a csatához odaírtam), de a teljes háborúhoz nincs adatom a nálam lévő forrrásokból. – Timish levélboksz 2008. július 22., 10:14 (CEST)[válasz]