Pozsonyvezekény

	Pozsonyvezekény (Vozokany)
	; Pozsonyvezekény zászlaja
	; Pozsonyvezekény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galántai
Rang	község
Első írásos említés	1240
Polgármester	Zupko Tamás
Irányítószám	925 05
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	GA
	Népesség
Teljes népesség	1121 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	90 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	12,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 17° 41′ 20″48.104444°N 17.688889°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 17° 41′ 20″48.104444°N 17.688889°E
	Pozsonyvezekény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsonyvezekény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pozsonyvezekény (szlovákul Vozokany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése

Galántától 11 km-re délre, a Feketevíz partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a török bezeken (= kis dísz) főnévből eredhet, valószínűleg egy, a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett török nyelvű törzs szállásterülete volt. Etimológiailag azonban az sem zárható ki, hogy a Vezekény falunév a késő uráli korból származó vesi - vetten alapszóból származik.^[forrás?] A Vezekény helynevet személynévi eredetűnek is tartják.^[2]

Története

Területén már az újkőkorszakban is laktak emberek. A vonaldíszes kerámiák népének maradványait találták itt meg. A korai bronzkorban a nyitrai kultúra, a vaskorban a La Tène-kultúra népe élt ezen a vidéken. A 10. századból korai magyar temetkezések kerültek itt elő.

A település alapításának ideje nem ismert, első írásos említése 1240-ben "Vezekyn", majd 1297-ben "Wezekeen" alakban történt. A 15. század elejétől a semptei uradalom része. 1478-ban "Wozokan" néven említik. 1553-ban részben Báthory András, részben a borostyánkői uradalom birtoka volt. Később a Thurzó család semptei birtokához tartozott, majd 1817-től a tallósi uradalom része volt. A falut a középkortól a bíró és az esküdtek irányították. Jelentős változást hozott a falu életébe, amikor a birtokot az Eszterházyak szerezték meg, akik támogatták a gazdasági fejlődést. Legrégibb pecsétje 1790-ből származik. 1720-ban 29 adózó háztartása volt. 1828-ban 77 házában 558 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Iskolájának legkorábbi említése 1855-ből származik.

Vályi András szerint „VEZEKÉNY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tallóshoz közel, és annak filiája; határja középszerű, mint vagyonnyai.”^[3]

Fényes Elek szerint „Vezekény, Poson m. magyar falu, Tallóshoz 1 kis órányira: 656 kath., 4 zsidó lak. Kath. fil. templommal, mellyet egy evang. mészáros, Orbán nevü épittetett. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Szered.”^[4]

A 19. század második felében közös jegyzőséget alkotott Tallóssal, mely egészen a második világháború végéig működött. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1949-ben alakult meg a helyi földműves szövetkezet.

Népessége

1880-ban 863 lakosából 775 magyar és 44 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 861 lakosából 819 magyar és 17 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 945 lakosából 931 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 973 lakosából 968 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1072 lakosából 1047 magyar és 5 csehszlovák volt.

1930-ban 1133 lakosából 1056 magyar és 12 csehszlovák volt.

1941-ben 1264 lakosából 1245 magyar és 3 szlovák volt.

1970-ben 1391 lakosából 1182 magyar és 209 szlovák volt.

1980-ban 1226 lakosából 1086 magyar és 138 szlovák volt.

1991-ben 1036 lakosából 934 magyar és 94 szlovák volt.

2001-ben 1114 lakosából 925 magyar és 180 szlovák volt.

2011-ben 1164 lakosából 894 magyar és 234 szlovák volt.

2021-ben 1121 lakosából 806 (+20) magyar, 267 (+22) szlovák, 1 (+13) cigány, 7 egyéb és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Kultúra

Görbe Tükör Színjátszócsoport

A csoport a 90-es évek közepén alakult. Egyes információk szerint 1992-ben, míg más források 1995-re datálják. Eleinte klasszikus esztrádműsor jellegben szórakoztatták a falu közönségét, majd a 2000-es évek környékén saját maguk által megírt színdarabokkal álltak színpadra. A nagy áttörés 2014-ben történt, mikor is az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál nívódíját sikerült elhódítaniuk. A rá következő évben pedig a fesztivál fődíjával gazdagodtak. 2018-ban a legjobb rendezésért járó díját, 2019-ben pedig a zsűri különdíját tudhatják magukénak.

Nevezetességei

Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1718-ban épült gróf Eszterházy Ferenc és Urbán János támogatásával. 1778-ban déli hajóval és a korábbi fatorony helyett kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt.
A templom közelében található a Kofrányi család 19. század közepén épült kúriája.
A temetőben álló Nepomuki Szent János kápolnát 1925-ben Mikus Elek építtette.
Az első világháborús emlékművön 35, a II. világháborúson 22 név olvasható.
A templom melletti kőkereszt 1789-ben készült.
A falu Tallós felőli végén áll Szent Vendel szobra. A híd előtt Nepomuki Szent János, a templom előtti parkban Szent Flórián szobra található.
Görbetükör színjátszókörét 1992-ben alapították, a Csemadok helyi alapszervezete keretén belül.

Gazdasága

Nyomdaipari vállalata megközelítőleg 50 alkalmazottat foglalkoztat.
Az ADC Media a.s. 2023.május 31-én beszüntette működését.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Tóth Valéria 2016: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar nyelvben. In: Az ember és a nyelv - térben és időben. Kolozsvár, 80.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Források

Bohuslav Chropovský 1954: Belobrdské pohrebište vo Vozokanoch na Slovensku. Arch. roz. 6, 608, 621, 625-626, 710, 716.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Tóth Valéria 2016: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar nyelvben. In: Az ember és a nyelv - térben és időben. Kolozsvár, 80.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Galántai járás m v sz A Galántai járás települései
Galánta (Galanta)
Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Kismácséd (Malá Mača) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nádszeg (Trstice) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod)