Volfrám(VI)-oxitetrafluorid
| Volfrám(VI)-oxitetrafluorid | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 13520-79-1 | ||
| PubChem | 139487 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | WOF4 | ||
| Moláris tömeg | 275,83 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér kristályok | ||
| Sűrűség | 5,07 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 110 °C | ||
| Forráspont | 185 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | reagál vele | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | monoklin | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincs listázva | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A volfrám(VI)-oxitetrafluorid szervetlen vegyület, volfrám-trioxid és fluor reakciójával állítható elő.[1] Képlete WOF4.
Szerkezet
[szerkesztés]Röntgenkrisztallográfiai tanulmányok alapján tetramerként kristályosodik. Az oxidok terminálisak, 4 fluorid hídligandum.[2] Szerkezete a nióbium- és tantál-pentafluoridéhoz hasonlít. Vele szemben a molibdén-oxitetrafluorid polimer, ahol a fluoridok szintén hidak, és az oxidok terminálisak.[3]
Gázállapotban monomer.[4] Acetonitrillel és más vegyületekkel komplexet alkothat.[5][6]
Előállítás
[szerkesztés]Fluor és volfrám-trioxid reakciójából,[2] volfrám oxigén és fluor keverékének magas hőmérsékleten való kitételével[7] és volfrám-hexafluorid részleges hidrolízisével is előállítható.[8] Ez utóbbi reakció:
Volfrám-oxitetraklorid és hidrogén-fluorid reakciójával is keletkezhet:[9]
Előállítható továbbá ólom(II)-fluorid és volfrám-trioxid reakciójával 700 °C-on:[9]
Reakciók
[szerkesztés]Volfrámsavvá hidrolizál.[7][8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Panwen Shen, Yunxia Che, Yuji Luo, et al (1998). 无机化学丛书 第八卷.(in Chinese) [lit. Series of Inorganic Chemistry, Vol.8]. Beijing: Science Press. pp 534
- ↑ a b Turnbull, Douglas (2020). „Reactions of Molybdenum and Tungsten Oxide Tetrafluoride with Sulfur(IV) Lewis Bases: Structure and Bonding in [HWOF4]4, MOF4(OSO), and [SF3][ĐM2O2F9] (M = Mo, W)”. Inorganic Chemistry 59 (23), 17544–17554. o. DOI:10.1021/acs.inorgchem.0c02783. PMID 33200611.
- ↑ Edwards, A. J. (1968). „Fluoride crystal structures. Part II. Molybdenum oxide tetrafluoride”. Journal of the Chemical Society A: Inorganic, Physical, Theoretical, 2503. o. DOI:10.1039/j19680002503.
- ↑ Johnson, B. F. G.. Inorganic chemistry of the transition elements. Volume 4, A review of the literature published between October 1973 and September 1974. London: Chemical Society, 138. o. (1976). ISBN 978-1-84755-645-5. OCLC 820579758
- ↑ Levason, William (2016). „Coordination complexes of the tungsten(VI) oxide fluorides WOF4 and WO2F2 with neutral oxygen- and nitrogen-donor ligands”. Journal of Fluorine Chemistry 184, 50–57. o, Kiadó: Elsevier BV. DOI:10.1016/j.jfluchem.2016.02.003. ISSN 0022-1139.
- ↑ (1989) „Preparation, characterization, and crystal structure of the adducts WOF4.nC5H5N (n = 1, 2)”. Inorganic Chemistry 28 (2), 257–262. o, Kiadó: American Chemical Society (ACS). DOI:10.1021/ic00301a020. ISSN 0020-1669.
- ↑ a b Handbook of inorganic compounds. CRC Press, 428. o. (1995. november 19.). ISBN 0-8493-8671-3. OCLC 32347397
- ↑ a b Mendicino, L.. Environmental issues with materials and processes for the electronics and semiconductor industries : proceedings of the fourth international symposium. Electrochemical Society, 180. o. (2001. november 19.). ISBN 1-56677-312-1. OCLC 48710248
- ↑ a b Tungsten : Properties, Chemistry, Technology of the Element, Alloys, and Chemical Compounds, 168. o. (1999. november 19.). ISBN 1-4615-4907-8. OCLC 1113605323
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tungsten(VI) oxytetrafluoride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
