Vita:Tormay Cécile
Új téma nyitásaPártatlanság
[szerkesztés]Kedves Wikipedisták,
E cikk szerzője, mivel elkötelezettségének iránya a cikkből látszik, egyáltalán nem tesz eleget a pártatlan tájékoztatás követelményének. Nem tesz említést pl. arról, mit nevezett Tormay "patkánylázadásnak", és arról, hogy Tormay szélsőjobboldali, antiszemita irodalmár volt. Tessék nyugodtan megnézni a magyar neten róla írtakat. Kíváncsi vagyok, mi ilyenkor a teendő.
--Linkoman
- Ha átírható semlegesre, akkor nyugodtan írd át; ha nem lehet átírni, akkor az eltérő vagy hiányzó tényeket a cikkbe beleírod, és a maradékot semlegesíted. Ha az egész valótlan, akkor törlöd. --grin ✎ 2004. szeptember 16., 15:47 (CEST)
Tormay inkább antiszemita volt, mint szélsőjobboldali (de abban a korban a vezető réteg minden tagja antiszemita volt egy kicsit, pl. Teleki gróf is. Ez nem olyan nagy csoda, hiszen a zsidó-keresztényarisztokrata ellentét egészen a habsburg időkig nyúlik vissza valszeg (hacsak nem a jézusi időkig ... :-(((. De ennek az "antiszemitizmusnak" igazából nem sok köze van a hitlerihez. A szélsőjobboldali mozgalmakkal való kapcsolata nem igazán tekinthető igazoltnak az én forrásaim alapján, elsősorban úgy látom, egy Kádár Judit nevű szdsz-estől származik (de tudjuk, hogy az szdsz-eseknek minden antiszemitama, ami keresztény vagy általában nem szdsz-es). A "patkánylázadás" terminológia sem szélsőjobb, hiszen a tanácsköztársaságra így utólag, különösen a következményeket ismerve, én sem tudnék találóbb terminológiát kitalálni, sem a Károlyi-féle hőbörgésre. : Gubb ✍ 2006. február 2., 21:02 (CET)
jó lenne, ha a keresztény szót nem használnád politikai értelemben. mert úgy értelmetlen. és hazug is. Leicester 2006. február 2., 21:12 (CET)
- A keresztény szót részben a horthy-kurzus, részben a rendszerváltás utáni szdsz-ballib használta (használja) politikai értelemben. igazad van, mindkét használat elég helytelen, illetve: részigazság. de mivel tény, hogy politikai értelme is van (sajnos), ezért muszáj használni. különben A Napkelet lexikona c. cikket sem tudnám megírni. : Gubb ✍ 2006. február 2., 21:16 (CET)
- Tormay írói és nem politikai nézetei miatt vált ismertté. Ilyen alapon Voltaire és Móra Ferenc cikkekből is hiányzik az "antiszemita" gondolatfoszlányok. Ettől nem lesz semlegesebb nézőpont, mivel érdemi hozzászólás, javítási kísérlet nem volt töröltem a megjelölést. (minek, ha senkit nem érdekel) --Hajramagyarok vita 2012. április 9., 11:40 (CEST)
Nyugat-link
[szerkesztés]Gubb, a MEK közvetlen linkeket nem enged megtekinteni, csak ha már láttad a főlapot? Vagy miért az alaplinket tetted a hivatkozások közé? --Ali 2006. február 2., 21:40 (CET)
Nem bizony, ha a főlapról az allapokra kattintasz, nem változik a címsorban lévő hivatkozás :-(((( Úgy sem tudunk kifogni rajtuk, hogy a google cache változatot tesszük be, mert az nincs. : Gubb ✍ 2006. február 2., 21:51 (CET)
Hmm, akkor [1] ez is csak a főlapra megy? Megnézem másik böngészővel is. :) --Ali # 2006. február 2., 21:54 (CET)
"Az utókor méltó megemlékezése még várat magára." minimum kivettem, mert azért számomra sejtet valamit, hogy míg Márait kiadja a Helikon, addig Szészílt nem a Magvető, vagy a Helikon, vagy a Szépirodalmi adja ki, hanem valami Turull és Darutoll Bt vagy mi. Mozo 2006. február 2., 21:57 (CET)
- Mi bajod a Turul kiadóval? Kodolányit, Várkonyit ésa magyar szellemi elit műveit sokszor ők adták ki először (és utoljára is, mivel ezek a "fasiszta" - szintén ez a rémes szó! - szerzők aztán szintén tiltva voltak). Kodolányit azóta a Magvető is kiad. Ő ma már nem fasiszta (az, hogy sosem volt az, sőt kifejezetten antifasiszta volt; nem zavarta a komcsikat abban, hogy összevissza mocskolják ezzel). A Magvető sem fasizta. Ma már nem. Bár meg kell jegyeznem, a rendszerváltás után is ezzel gyalázták, hadd ne mondjam, kicsodák. Erről tanúskodik Dobos Krisztina (mdf) felszólalása 1997-ben, melyet a művwelődési és közoktatási miniszterhez nyújtott be. Aki ha jól emlékzsem, fodor gábor volt, hadd ne mondjam, melyik párt tagja. de ha nem is ő volt, a miniszter akkor is ebbe a pártba tartozott. : Gubb ✍ 2006. február 2., 22:04 (CET)
Te melyik matekkönyvet vennéd meg? Amelyikre "TypoTeX kiadó" van írva, vagy amelyikre "Szabó Géza magánkiadása"? Mozo 2006. február 2., 22:36 (CET)
- Amelyik jó. Minden matekkönyvet jó alaposan átnézek, mielőtt megveszem. még ha az is van ráírva, hogy "Appendix: Bolyai János idegbetegség miatt nyug. tüzér-tiszt tractatusa az ötödik euklidesi postulatum érvénytelenségéről és a kör quadratúrájáról", "Bolyai Farkas magánkiadása". Nagyon sok jó könyvet vettem már, amit magánkiadó (pl. az "Inssbrucki Irodalmi Kör" vagy demszky gábor AB kiadója) adott ki (ld. még: Tymothy Garton Ash: Reform vagy forradalom?). Sőt, igazi kincseket, kuriózumokat így lehet szerezni. Különösen igaz ez a 45 körüli irodalommal, néprajzzal stb. kapcsolatban. És vettem már pocsék könyvet, amit pl. fried Ervin írt, és a Tankönyvkiadónál jelent meg (ő egyébként is pocsék könyveket szokott írni - de pl. Császár Ákos Analíziskönyve sem a legjobb, pedig nem magánkiadás) : Gubb ✍ 2006. február 2., 23:11 (CET)
- ha ért a témához, megveheti bármelyiket, a könyv szvsz nem azért van, hogy mindent elhiggyél belőle az utolsó betűig, hanem hogy része legyen annak a tudáshalmaznak a fejedben, amiből kialakul az önálló véleményed. Másrészt meg nincs értelme szépirodalmat matekkönyvhöz hasonlítani, az ideológiák változnak, de 2x2 jó eséllyel mindig 4 marad. – Alensha 寫 词 2006. február 2., 23:00 (CET)
- így van. ld. még amit én is mondtam. : Gubb ✍ 2006. február 2., 23:11 (CET)
Benyomásaim alapján azért én nagy valószínűséggel meg tudom becsülni a kiadó meg a kivitelezés ismeretében a jó könyveket. (2x2 valóban 4, de ennél összetettebb matematikai állításokat már lehet elrontani. Cs. Á. analkönyve szerintem nem pocsék, F.E. könyvét nem láttam. Az eredeti formájában az Appendix azonban fogyaszthatatlan és nagyon át kell írni, hogy érthető legyen.) De azért még valamit. Ha felvetődne a kérdés, hogy az Édes Anna, vagy Szészíl egy regénye legyen kötelező olvasmány, akkor azért én Kosztolányira szavaznék. Pont azért, mert míg Szészíl és Gubb tökéletesen vonalasan váltja a kommün körüli időket, addig Kosztolányi pont ezen művével árnyalja a képet. T.C megsértődött az Őszirózsás forradalomra, mert az szétverte a kispolgári, decens, képmutató, álszenteskedő dzsenetri réteget. De vajon milyen kor az, ahol az az elvárás, hogy a középrétegnek szolgálót kell tartania az alsóbb rétegekből? Nem tudom magaménak érezni a T. C. által piedesztálra emelt világot. (Ugyanez C.S. Lewisnél is előfordult. A rajzfilm tetszett, de a könyvben nagyon csalódtam. Ilyen hülyeség van benne: "Tudjátok kedves gyerekek, akkoriban mindenekinek cselédei voltak." és a cselédeknek? ... persze, azok nem emberek, hanem patkányok) Mozo 2006. február 3., 06:53 (CET)
- Az őszirózsás forradalom elsősorban a magyar hadsereget verte szét, amire pedig nagy szükség lett volna. A dzsentri-ország magától ment szét, mert rothadt volt (akárcsak a Nyers-Német-Kádár-korszak elitje), nem kellett azon igazából semmit sem verni. Ami pedig a "milyen kort" illeti, hát én tanítottam egy adóügyis fószer gyerkét. Mindenük megvan, 3 számítógépük, kb. 8 hifitornyuk, és óriási lakásuk, a gyerek mégis megbukott matekból. A lakást pedig bejárónő takarítja. Csakúgy, mint a házamban lakó egykori ÁVÓS-tiszt feleségének lakását. Milyen kor is (volt??) a bejárónők kora? Kapitalista kor. Mint a mostani. Elit minden korban van, és van egy olyan általános vélemény, hogy minden korban szükségképp elég romlott (ld. Tolkien, Orwell). Ami pedigf a vonalasságot illeti, szerintem én látok árnyaltan, figyelembe véve a dzsentri és a bejárónő nézőpontját is. Te csak azt vagy képes látni, amire a kétségkívül koncepciózus iskolai irodalom- és történelemkönyvek tanítottak. És ha kötelező olvasmányt kell választani, hát inkább Wass Albert és Kodolányi, mint Majakovszkij (Kodolányi ma sem tananyag, ami botrány csakúgy, ahogy Németh Lászlóból sem a lényeget tanítják, hanem a tényleg jó, de igazából sajnos csak egy szűk kört érdeklő regényeit, de úgy tudom, azok sem kötelezőek. Ellenben mindenféle Nyugatos tüdőbajos szenvelgés kötelező anyag - szerintem lehetőséget kellene adni a tanulóknak, hogy válaszanak a Napkelet és a Nyugat írásaiból, mert ami most van, nyilvánvaló baloldali egyoldalúság). Hadd jegyezzem még meg, hogy soha egy sort nem olvastam Tormay műveiből, úgyhogy nem igazán tudom, mennyire vonalasan látja a világot, de a "patkánylázadás" dologban igaza volt. Sajnos az a baj, hogy éveken keresztül kötelező volt a háborúk korabelui Magyarországot valami emberellenes és feudális posványnak látni, a "bal láb jó, jobb láb rossz" egyszerű és teljesen téves heurisztika alapján, amit ha meg mertél kérdőjelezni, mehettél segédmunkásnak. tudomásul kell venni, hogy ennek vége, és a dzsentrik között is voltak emberek, a nemesek között is voltak emberségesek, az országért tenni akarók és tudók. : Gubb ✍ 2006. február 3., 08:28 (CET)
Nobel díj jelölés
[szerkesztés]Honnan lehet tudni, hogy jelölték?
Állítólag a jelöléseket nem szokták nyilvánosságra hozni.
--Hkoala 2006. május 22., 08:59 (CEST)
Lektor levéve
[szerkesztés]Levettem a lektor sablont, mivel 2006 óta, azaz lassan négy éve rajta van a cikken, de a feltevők egyike sem tett semmi erőfeszítést az iránt, hogy lekerüljön, továbbá a cikk pontosságával szemben semmilyen konkrét kifogást nem hoztak fel azon kívül, hogy az írónő személyének politikai nézeteit kritizálták (ami nem számít konkrét kifogásnak, a cikknek a tárgyát és nem a tartalmát érinti). ♥♥♥ Gubb ✍ 2010. február 7., 18:15 (CET)
Nobel jelölés
[szerkesztés]1. a Nobel díj jelölés fenti kérdésre segítő válasz. A Nobel Alapítvány honlapja (http://nobelprize.org) kodályi tiszta forrás (természetesen angolul). Az utolsó 50 évet kivéve (ilyen a szabályozásuk) nominációs adatbázisuk (http://nobelprize.org/nobel_prizes/literature/nomination/database.html) nyújt némi betekintést minden érdeklődőnek. Tormay Cecilt 36-ban és 37-ben is jelölték.
2. a Hivatkozások rész linkjei nem működnek (XP/Firefox pároson). Abszolút kezdő wiki szerkesztő lévén nem tudtam/akartam belenyúlni javítási céllal. A 36-os jelölés pontos URL-je ez: http://nobelprize.org/nobel_prizes/literature/nomination/nomination.php?action=show&showid=218. Köszönet annak a senior-nak, aki felviszi majd! 2010 november delén. Hirsutum
{{műszaki segély}}
(?)
Javítva. --Bean49 vita 2010. november 13., 18:16 (CET)
- Ez a jelölés annyira politikai indittatású és szánalmas volt, hogy még humorizálni sem lehet rajta. Leszbikussága pedig köztudott volt, de nem hiszem, hogy sok irodalmi hivatkozásként felhasználható nyoma maradt volna. Ellenőrízték ám akkor is a sajtót, nem is akárhogy.Lji1942 vita 2012. május 24., 17:45 (CEST)
No persze, hát tudjuk jól, milyen alapon mennek az irodalmi Nobel-díjak. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 24., 17:55 (CEST)
Leszbikusság
[szerkesztés]Az a tény, hogy perelt miatta semmit nem jelent, Oscar Wilde is rágalmazásért perelte az őt szodomitának beállító "apósát". A hivatkozásokból az is kiderül, hogy a per teljesen koncepciós volt, Horthynak személyesen kellett beavatkozni, hogy a férjet elítélő határozat szülessen. Én visszatenném a kategóriát.--tdombos vita 2011. december 18., 17:58 (CET)
Én nem látom, melyik hivatkozásból derül ki egyértelműen. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. december 18., 18:09 (CET)
- Remek, azokat is kitöröték :( Beszúrtam az infót. --tdombos vita 2011. december 19., 19:25 (CET)
Sajnos a forrásaid nem elegendőek. A Hetek, mint a történelemtudomány szempontjából laikusnak számító közéleti lap, egyáltalán nem fogadható el forrásként, és jelen formájában az Irodalmi Jelen nevű irodalmi lap sem. Onagy Zoltán sajnos nem adta meg az elsődleges forrásait, ám egyúttal hivatkozik a Wikipédiára, ami a "körkörös igazolás" gyanúját veti fel (bár csak bizonyos szakasz forrásaként adja meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy másokhoz nem használta). Ráadásul a jelenlegi szöveg tényként kezeli a leszbikusságot az egykori per kimenetele ellenére, azaz egyértelműen állást foglal. Ezért egy npov sablont is rátettem a cikkre. Az ilyen vitatott kérdésekben hangsúlyozottan semleges és megbízható, lehetőleg tudományos források kellenek -és még azok sem biztosan elegendőek, csakúgy, mint pl. a bipoláris zavar esetében (ld. pl. Czeizel bizonyos értelemben szakértő, végül mégsem fogadtuk el a véleményét egy az egyben) . összefoglalva: a kategóriát kommentbe tettem, amíg jobb források elő nem kerülnek. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. március 24., 18:11 (CET)
Csak formailag
[szerkesztés]Javítottam. A tartalmat ítéljék meg a hozzáértők. Üdvözlettel:Lji1942 vita 2012. április 12., 16:57 (CEST)
- Forrásműből betűszerint átmásolt részt is tartalmaz!
Nem voltak
[szerkesztés]A Tormay kegyelmes vagy méltóságos úrék nem voltak Nádudvar kedvencei, mivel a mindent lenyúló nagybirtokosok mellet egy rendkívül szegény zsellérfalu/község volt, ahol szinte mindenki TBC-s volt, és ahonnan akármilyen messze is volt, mégiscsak gyalog jártak kubikolni a "polgárok". (Meg azért volt egy kis csendőrsortűz is.) Ezt a leöntözést viszont bármelyik oldal csinálja is, nagyon elítélem. Értelmesebb nemzetek megtanultak a történelmükkel együttélni mára. Nem lehet megváltoztatni, legfeljebb nagyokat hazudni róla. A franciák is nagyon szégyenlik már, hogy a nagy forradalomkor tönkretették a királysírokat St. Denisben, és hogy barbár módon egy csomó más műkincset is tönkretettek. Egyébként Nyírő József, Herczeg Ferenc és Kosáryné Réz Lola jobb írók voltak. Nyírőt elő is szedték, de hogy Herczeg Ferencet nem fedezték fel, ezt őszintén csodálom. (Nem tippet akarok adni, úgyis sorra kerül, még érettségi tétel is lesz. Inkább ne lenne igazam.) A cikk pedig messze nem pártatlan, ezt még a félvak is látja. Lji1942 vita 2012. május 24., 17:26 (CEST)
- Bármelyik család vonatkozásában meg lehet határozni egy kört akinek az adott család nem voltak kedvencei. (pl: Széchenyinek sem volt kedvence Kossuth). Egy nagybirtokos attól lesz nagybirtokos, hogy a sok kisbirtokot megszerzi. (A megszerzés módja lehet akár felvásárlás is a mezei irigység úgy is kikezdi). Az alföldön mindenki TBC-s volt. A gazdag sváb parasztok is a Bánátban ettől haltak. Ahol kevés volt víz ott sok lett a por. Persze az orvosok rájöttek,rájöhettek volna, hogy a hegyvidéki levegő ezt a problémát meg tudja oldani, de hegyek nagyon nem maradtak. Arató sztrájk, bányász-sztrájk mindenütt volt, néhány helyen sortűz is lett belőle, de ennek mi köze a cikkhez? (pártatlansági követelmény?). A franciák egy részét nem is érdeklik a királysírok és ők vannak többségben. (ahogy Tormay írásai is keveseket érdekel, politikája még ennyi embert se) Az írókkal kapcsolatos sorrendiséggel kapcsolatban csak egy megjegyzésem van Homérosz nem kapott nobel díjat és nem kereste hülyére magát. Népszerűségnek se nagyon örvend.. s mégis legjobb írónak tartják egyesek, mások meg nem. Ez rendkívül szubjektív. Nem venném a bátorságot, hogy Aranyt, Petőfit és Sík Sándor írói, költészeti tevékenységét rangsoroljam. (persze vannak olyanok akik erre alkalmasnak tartják magukat, de ezeket inkább nem sorolnám az irodalmárok közé)
A pártatlanság kérdésében igazat kell adnom. A kétfarkú kutya párt véleménye meg sem jelenik (pedig biztos lenne nekik:)), sajnos a mindentől független (semleges) szócikkíró még nem született meg így el kell fogadnom, hogy 2004-ben Kropacs volt olyan bátor, hogy magát erre méltónak találta, s azóta a többiek csak szabad véleményüket fejezik ki, de annyira senkit sem zavar, hogy időt áldozva rá jobban megírja. Üdv --Hajramagyarok vita 2012. május 27., 15:04 (CEST)
- 100%-ban csatlakozom a véleményedhez. Sajnos Tormay cikkét nem olyan egyszerű megírni, mivel viszonylag kevés színvonalas forrást fogsz hozzá találni nem csak a neten, de az írottak között is. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2012. május 27., 15:25 (CEST)