Vita:Magyarország államfőinek listája

Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 4.

Magyar történelmi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

---

Vitaarchívum
	1. 2004. június 10. – 2006. február 6. (kezdetektől 2006 februárig)

Lektor-sablont levettem, cikk alátámasztva, hivatkozva, kitisztogatva

1. Elnöki tanács elnökei | Az elnöki tanács elnökei, ha papíron a rendkívül zavaros jogi koncepcióval megalkotott tanács elnökei voltak is, tehát személyükben nem voltak az állam feje, reprezentációs értelemben mégis akként működtek (maga az elnöki tanács se nagyon létezett, hiszen parlamenti képviselőkből állt, és leginkább csak aláírásra gyűltek össze néha néha). Tehát hagyományosan, ha nem is teljesen pontosan, őket elnökként kezeljük. Nem egy lista feladata, hogy a szubtilis különbséget elmagyarázza, tehát őket bennehagytam. A megjegyzésben oda van vésve az elnöki tanács. | Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 6., 17:25 (CET)
2. Második vagy harmadik köztársaság? | Most a második köztársaság van, nem aharmadik. 1918-1919 között népköztársaság volt. --maxval 2007. január 3., 10:19 (CET)
   • Ettől függetlenül, hiába hívták Károlyiék népköztársaságnak azt az alakulatot, az volt az első magyar köztársaság, a tanácsköztársaság előtti. | Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 6., 17:22 (CET)
3. Párthovatartozás | Én is javaslom az első oszlop törlését, ill. a négy oszlop tartalmának átrendezését. A táblázat első (baloldali) oszlopa feltétlenül a manus NEVE legyen. Második oszlop lehetne az élt tól-ig, utána a hivatalban tól-ig (vagy fordítva), és a negyedik maradhatna ahogy van, megjegyzések, egyéb infók, pártállás, stb. A pártállami időszakban a pártállás is jó, de átírnám a jobboldali oszlopba. Én a Szövetségi kancellár (Ausztria) szócikkben ezt a mintát követtem, ajánlom itt is. üdv. Akela 2007. január 5., 19:22 (CET)
   • Mivel az alkotmány szerint nem lehet párttag a köztársaság elnöke, a diktatúrában pedig értelemszerűen az volt, töröltem ezt az oszlopot, akit érdekel, a vonatkozó cikkekben tájékozódhat a körülményekről, hogy ki minek a tagja volt. Ez az államfő esetében irreleváns szempont egy listán. | Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 6., 17:49 (CET)

• Na, ez így most több nagyságrenddel jobb és rendezettebb, mint előzőleg volt. A harmadik köztársaság szerintem is egyértelmű. Hivatalos előfordulásokban is harmadikként emlegetik a mait (1918, 1946 és 1989). Kösz. üdv. Akela 2007. március 8., 17:12 (CET)
  • Köszönöm, a következő nagy falat a magyar uralkodók lesznek. Arra még erősítek egy kicsit előtte. :o) A segíccség mindig jól jön. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 8., 17:44 (CET)

Múltidő

A történelmi eseményekhez múltidőt kéne használni. -- nyenyec ☎ 2007. március 8., 17:13 (CET)

Ezzel kapcsolatban kétféle hagyomány létezik, egyformán erősek. Az egyik a múlt idejú események időtlen voltára utaló ún. „praesens classicum”, azaz klasszikus jelen, a másik az egyszerű múlt. Ez teljességgel ízlés dolga, stilisztikai dimenzió, nem nyelvhelyességi. Ahogy teccik. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 8., 17:27 (CET)

De egy művön belül legyen egységes.

→ Wikipédia:Formai útmutató#Igeidők használata -- nyenyec ☎ 2007. március 8., 17:31 (CET)

„Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt” – nos ez éppen ez az eset (Idézet ugyanonnan). Nagy kedvem volna itten mesélni az időtlen jelenről, mert egy nagyon gazdag, szép eszköz, de megállom. :o) Lényeg a lényeg: ami ízlés kérdése, abban irányelv se döntsön. Megkívánhatunk annyit, hogy egy cikken belül lehetőleg ne váltogassuk a kettőt. Ez a cikk nem váltogatja, konzekvensen jelenezik, ahogy az kronológiákban szokásos. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. március 8., 17:33 (CET)

Nem találom Hock plébánost, Károlyi elődjét

Mazarin 2007. április 12., 16:44 (CEST)

Hát ez jó kérdés. A Nemzeti Tanács elnökeként 1919. január 11-ig elvileg fel kéne tüntetni, ha nem volna az időszak több mint zavaros. Tudtommal nem szokás őt az államfők listáján szerepeltetni, de jó volna, ha ennek valahol utána lehetne járni. Az, hogy Károlyi a "Nemzeti Tanáccsal" együtt gyakorolta az államfői jogokat, egy elfogadott megállapítás, de most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy ebben kinek milyen szerepe volt. Persze jó lenne a teljes tanácsot feldolgozni, és Hock mindenképpen érdemelne egy cikket. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 12., 17:04 (CEST)

Sőt: Hun van Kossuth??? A Habsburgok trónfosztása után ő bizony államfő volt. Én amúgy államfőnek tekintem a királyt is, nem véletlenül. Én amúgy államfőnek tekintem a királyt is, nem véletlenül. Államfő= király, régens (kormányzó, plusz egyéb címek: nemzetvezető), elnök. Stimmt? Mondjuk, konkrétan Magyaro. esetében az Államfők listája első pár sorában csak be kellene linkelni a Magyar vezérek listája (bár nem lévén állam, ugye ők nem fők), majd a Magyarország uralkodóinak listája szócikket, és szintén link az elnökökre. Ez ugye három rész.--Mazarin 2007. április 15., 16:11 (CEST)

A vezérek azért nem jönnek jól, mert államfője csak államnak lehet, és mondjuk az államiságunkat István előttre azért nem szoktuk visszavezetni, viszont nyilván kell vezérek listája és utalás a magyar őstörténetben a vezérekre. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:36 (CEST)

Hm. A kormányzókat nem vettük be, és úgy tekintettük, hogy az államfők a Habsburgok végleges távozásával kezdődnek. Azt hiszem, az egy elfogadható álláspont, ha úgy tekintjük, hogy az elbukott forradalom és szabadságharc a királyság történetében epizód, ha nagyon fontos is, tehát Kossuthnak az uralkodói listán van a helye zárójelben, mint átmeneti főszereplőnek. Azok a kronológiák, amiket forrásnak használtam a lista megtisztításakor, szintén 1918-cal kezdik az államfők listáját. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:15 (CEST)

Ami pedig a királyokat illeti, hát ők része ám a listának, csak külön oldalon a terjedelem miatt. Velük kezdődik a szócikk. És persze nem egyszerű a helyzet, ez az egész nagyon szépen mutatja a történelmünk bonyolultságát. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:15 (CEST)

Jav. és kérd.

Talán sokkal egyszerűbb lenne nem foglalkozni a minőséggel annyira, pustán a kronológiára tenni a hangsúlyt?Mazarin 2007. április 15., 16:21 (CEST)

Na de hisz épp ezaz! Ahhoz, hogy a kronológia egy kicsit is megbízható legyen, minden mást tisztázni kell, ami legjobban éppen a Károlyi körüli zűrzavarból derül ki. Semmi sem egyszerű. Legyen csak nagyon megbízható ez a liszta. Sokat tanultam menet közben, amíg megpróbáltam tisztázni, hogy a zűrzavaros körülmények között mégis ki az, aki leginkább államfőnek tekinthető. Eléggé elképesztő, hogy mennyire mutatja a mélységes zűrzavart az, amikor a tetőn ilyen káosz van. Sokmindent végig kell gondolni az országról és a történelmünkről, miközben egy ilyen látszólag könnyen eldönthető témában nyomoz az ember. – Bennó  ^{(idemondjad)/(mitművelt)} 2007. április 15., 16:39 (CEST)

Magyar vagy Magyarország

Ahol Garbai Sándort József főherceg váltja, ott egyértelműbb lenne a címet "Magyarország államfőinek listája" formára alakítani. Sztem legalábbis. – Nullextrakadémia ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. február 10., 10:58 (CET)

Kék alapon kék betű

A nevek mezőiben a halványkék alapon kicsit kevésbé halványkék, vékony szárú betűk nem túl jól olvashatók. Éppen a leglényegesebb adatot teszi a legkevésbé feltűnővé. Javaslok egy sokkal semlegesebb alapszínt ezekre a mezőkre. (Esetleg a neveket kivastagítani?) Akela ^vita 2010. október 7., 01:24 (CEST)

Schmitt

Miért kell Schmittnek külön fejezetet nyitni? Jelenleg is a 3. köztársaság van, az államforma nem változott, csak a hivatalos névből vették ki. Alensha 2012. január 12., 21:17 (CET)

Ha új alkotmányt fogadnak el, akkor eggyel megnő a köztársaság számozása. Nálunk pikáns (azaz tisztázhatatlan) a helyzet, mert új alkotmányunk expressis verbis kivette hazánk nevéből a Köztársaságot. Most mindenki saját hite szerint nevezhet és számozhat. Akela ^vita 2012. január 13., 14:03 (CET)

A nevéből kivette, de az államforma maradt köztársaság. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2012. január 13., 16:01 (CET)

Nomen est omen. Akela ^vita 2012. január 13., 23:47 (CET)

Tehát akkor most tudtunkon kívül Negyedik Magyar Köztársaság van? -- Norden1990 2012. január 14., 16:49 (CET)

Ez hol van így lefektetve, hogy új alkotmány miatt új számozás kell? Az eddigi köztársaságokat azért volt értelme megkülönböztetni számozással, mert olyan időszakok választották el őket, amikor nem köztársaság volt az államforma, és a váltás időszaka egyébként is történelmileg jelentős fordulópont volt, most meg annyira nem változott lényegében semmi, hogy még politikusok is ugyanazok vannak hatalmon, mint tavaly. (Ezt mutatja az is, hogy a táblázat szerint egy ebben a formában 2012 óta létező államnak 2010-ben nevezték ki az elnökét, ami önmagában is ellentmondás.) Ne emeljük már Orbán alkotmányát egy szintre a rendszerváltással meg a háborús időkben fennálló helyzettel… Alensha 2012. január 14., 17:09 (CET)

Szerintem se. Ha majd a történészek (nem politikusok) ezt mondják, akkor követhetjük őket. Csak az ország megnevezése változott (no meg Alkotmányunk sincs már, csak "alaptörvény"), az államforma nem. LA^pankuš→ 2012. január 14., 18:46 (CET)

A franciák kezdtek számozni, ott ritkábban gyártanak alkotmányt, és minden új alkotmány új számozás. Pl. 1958-ban a IV. közt-ot megszakítás nélkül követi az V., csak a De-Gaulle-i új alkotmány választja el. Páran átvették, csehek, lengyelek, portugálok, mogyeriek, de mifelénk kétségkívül nem egységes, nem kötelező, csak afféle felkapott népszokás. Úri kedvünk szerint követhetjük, vagy elvethetjük. Sajnos mindkét szóhasználati mód szorosan kötődik egy-egy politikai nézetrendszerhez, hatalmi csoporthoz. Ebből kell főznünk. Akela ^vita 2012. január 14., 21:29 (CET)

'58-ban azért volt némi csihipuhi Afrikában és Franciaország egész berendezkedése megváltozott a gyarmatok elszakadásával. LA^pankuš→ 2012. január 14., 21:44 (CET)

A francia történelemhez nem értek, de magának de Gaulle-nak a cikkében is „a negyedik köztársaság összeomlása” címmel szerepel az a fejezet, nem azzal, hogy csak úgy írtak egy új alkotmányt. Nálunk azért nem igazán omlott össze semmi, még ha néha az is az érzése az embernek, hogy egy hajszál választ el tőle… Alensha 2012. január 18., 20:57 (CET)

Magyar Köztársaság vs. Magyarország

2018.08.16: Indokoltnak tartjuk, hogy a 2012.01.01. utáni megváltozott közjogi helyzetet a Wikipédia is adekvát módon tükrözze. Az Alaptörvény Alapvetés fejezetének A) cikke világosan rögzíti, hogy az ország neve Magyar Köztársaságról Magyarországra változott. Ezt miért nem engedik megfelelő módon rögzíteni az adminok? Idetett a Fidesz valami pribékeket Ide is? 2012.01.01 után új időszámítás kezdődött. Ezt kérjük szakmailag megfelelő módon lekövetni a Wikipédián. Áder János nem a Magyar köztársaság köztársasági elnöke, hanem Magyarországé. Az államforma pedig nem köztársaság többé, hiszen nincs jogállam. Éppen ezért készül az EU a 7. cikkelyt életbe léptetni hazánk ellen. Erről talán nem értesültek az adminok? Kérjük tehát külön táblázatba tenni Magyarország köztársasági elnökeit. Ha kell, Schmidt Pált mindkét helyre. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.195.7 (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 16., 19:35

A szakasz jelenlegi címe A Magyar Köztársaság és Magyarország köztársasági elnökei (1989–). Ebből nem következik, hogy Áder a Magyar Köztársaság köztársasági elnöke lenne, csak annyi, hogy a Magyar Köztársaság vagy Magyarország köztársasági elnöke. A politizálást pedig a lehetőségekhez mérten tartsuk távol a Wikipédiától; nekem is van véleményem ezekről a kérdésekről, de megtartom magamnak. (Megjegyzés: nem vagyok admin. Ugyan a vandalizmus szűrésével foglalkozó ún. járőrök közé tartozom, de egyrészt járőrként nincsen semmilyen extra lehetőségem a cikkek tartalmának befolyásolására, másrészt jelen helyzetben egyszerű szerkesztőként jártam el.) – Tacsipacsi ^vita 2018. augusztus 17., 00:54 (CEST)

Politikai nézettől függetlenül az Alaptörvény éles határvonal hazánk közjogi megítélésében. A korábbi alkotmányt hatályon kívül helyezték. Más lett az ország neve. Más az állam struktúrája. Ezt tükrözni szükséges a Wikipédián is. Éppen az sejtet politikai elköteleződést, hogy ennek ténye nem kerülhet adekvát módon tükrözésre a Wikipédián. Állambölcseleti és jogelméleti szempontból a Magyar Köztársaság és Magyarország közjogilag ég és föld. Ne keverjük a kettőt. Kérjük, hogy a három utóbbi köztársasági elnöki sor külön táblázatban legyen "Magyarország köztársasági elnökei (2012-)" címmel, ahogy az eredeti, elvetett szerkesztés szerepelt. Az alkotmány vs Alaptörvény fordulópont egy éles korszakhatár. Mindenkinek lehet véleménye, hogy ez minek a jele, de ettől még tény. Lásd Alaptörvény Alapvetés fejezet A) cikk. Ez tény. Ennek a ténynek kérjük hangsúlyosan a Wikipédián történő lekövetését, és a politikai elköteleződéstől vezérelt szerkesztők cikktől való távol tartását. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.195.7 (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 17., 07:56 (CEST)

Sok tekintetben valóban éles határvonalat jelent, de az államfő tekintetében nem. Ezt mutatja, hogy sem az államfő tisztségének megnevezése, sem a személye nem változott. Viszont kikérem magamnak, hogy politikai elköteleződéstől vezérelve szerkesztenék, és ha még egyszer ezt felemlegeted, attól a ponttól kezdve nem kommunikálok veled. – Tacsipacsi ^vita 2018. augusztus 17., 14:12 (CEST)

Az Adminok véleményére vagyok kíváncsi. Valaki meg tudna szólalni a témában? A Wikipédiához méltatlan címet egyébként nem én adtam, hanem a magának kikérő Tacsipacsi. Az Alaptörvény éppen olyan mérvű változás a korábbi alkotmányhoz képest, mint a német felhatalmazási törvény a Weimari alkotmányhoz képest. Ahol Hitler ugyan maradt a vezető, de az állam struktúrája éppen annyira megváltozott, mint amennyire az állami struktúra az Alaptörvény után megváltozott (közjogi méltóságok kinevezési rendje pl.). Indokolt a 2012 utáni helyzet tükrözése az államfők felsorolásában is. Ádert, Kövért és Schmidt-et egyszerűen nem lehet egy napon említeni Gönczzel vagy Sólyom Lászlóval. Én ezt kérem ki magamnak. Új táblázatba szedendő a 2012 utáni megváltozott közjogi helyzet. Az államforma csak hivatalosan köztársaság. Ténylegesen autokrácia. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.195.7 (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 17., 15:49 (CEST)

Természetesen szerintem egyáltalán nem méltatlan a Wikipédiához ez a cím (hiszen különben nem használtam volna). Az adminok véleménye pedig pont ugyanolyan súllyal esik a latba, mint az enyém vagy a tied, viszont kiraktam egy jelzést, aminek köszönhetően remélhetőleg valaki más (admin vagy nem admin) is hozzá fog szólni a témához. – Tacsipacsi ^vita 2018. augusztus 17., 19:35 (CEST)

Harmadik köztársaság kezdetének időpontja

Valami rejtélyes ok miatt itt 1989. október 18. szerepel mint Straub F. Brúnó hivatali idejének vége, és egyben Szűrös Mátyás hivatalba lépése. Erre a dátumra azonban sem történelmi ismereteim, sem a két személy oldala nem hivatkozik, ellenben az október 23-i dátummal. Ez egyszerű hiba, vagy van valami háttere? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sebcsaba (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 23., 13:02

Mandátumok kezdete/vége

A legtöbb esetben a mandátumok kezdete, megegyezik az előző mandátum végével, de nem mindenhol. Vagyis azon a napon, amikor az előző államfőnek véget ér a tisztsége, azon a napon kezdődik a másiké. Van annak valami jelentősége, hogy ez egyezik vagy sem? JSoos ^vita 2022. március 12., 11:55 (CET)

@JSoos: Nem egyezhet, hiszen nem lehet egyetlen napig sem két köztársasági elnök. Áder hivatali ideje május 9-én fog lejárni, elvileg éjfélkor, majd május 10-én 0.00-kor kezdődik Novák Kataliné.– Burumbátor ^{Súgd ide!} 2022. március 12., 12:33 (CET)

@Burumbátor: Persze, nyilván nem lehet egyszerre kettő, de esetleg a folytonosság kihangsúlyozása miatt van ez így más listákban is, mint pl. a Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája esetében is. Nekem itt csak feltűnt, hogy nem következetesen van itt így megadva. JSoos ^vita 2022. március 12., 12:45 (CET)

Ja, lehet olyan, hogy pl. déli 12.00-kor fizikailag adják át az atombőröndöt. Gondolom, hogy minden országban megvan a saját eljárásrend, én a magyart így tudom. De persze ez is lehet másképp, csak a választás környéki kommunikációs rohamban ezt többször leírták. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2022. március 12., 12:50 (CET)

Ennek ellenére, a korábbi Köztársasági Elnökeink tól/ig dátumai is máshol folytonosan van megadva. Vagy követni kellene a hagyományt, vagy máshol is következetesen +1 nap eltérésnek kellene lenni (pl itt: Magyar Köztársaság (1989–) is). Inkább felvetem ezt a Kocsmafalon. JSoos ^vita 2022. március 12., 12:56 (CET)

Igen, ez jó ötlet. Rengeteg munka lesz minden országban felderíteni az eljárásokat és a táblázatokat hozzáigazítani. Nálunk tényleg egyszerű a helyzet, mert a megbízatás 5 évre szól és utána megszűnik. A május 10-én kezdődő 5 évnek pedig május 9. az utolsó napja, mert május 10. már a következő öt év első napja lesz (ahogy a naptári év vége sem január 1-je, hanem december 31.).– Burumbátor ^{Súgd ide!} 2022. március 12., 13:32 (CET)