Vita:Magyarország/Archív01

---

« előző

1 2

következő »

Untitled

Magyarország még néhány mondatos rövid történetét is szerintem ki kell bővíteni, itt nem elég az angol szöveg, vagy annak tükörfordítása. Az írók, költők, zenészek, színészek listát bővítettem, sajnálattal látom, hogy részletes szócikk szinte senkiről nincs közülük, ha időm lesz, bővítem, és megteszem. Üdvözlöm a wikipedia.hu minden munkatársát.

A Magyarország szócikk bővítése

A szócikknél nem elég az angol szöveg tükörfordítása. Kicsit bővítettem, kérek minden hozzáértőt, hogy dolgozzon rajta, különösen bántó a kultúrális referenciák hiánya, az írók, művészek alig-listája. Üdvözlök mindenkit, jó és felelős munkát.

Üdvözlet!

Köszönjük a segítséget, és szívesen veszünk tüled bármilyen nem tükörfordított anyagot! Ha nem gond, nézd meg a Hogyan jelentkezz be lapot, hogy egyszerűbben tudjunk kommunikálni. --grin 2004 április 10, 09:48 (CEST)

Függetlenség napja

Mit írjunk a függetlenség napjának? Ma, 2004-ben szerintem fontosabb dátum a (III.) köztársaság kikiáltásának a napja (Október 23), vagy mint "függetlenség nap" lehet március 15. is. De ez az 1918-as dátum - bármilyen szép nap az is - sehogy sem illik ide... Szívem szerint én beírnám mindkettőt: (márc. 15. és okt. 23.) ratonyi 2004. július 23., 01:10 (CEST)

Ez aktuális kérdés, mert az angolon is pont erről vitáztunk. Jók az ötletek, lehet akor 1848. márc. 15., 1956. vagy 1989. október 23.? Vélemények? Van esetleg ezzel kapcsolatban valami hivatalos álláspont? (Noha az angolon már mi, európaiak megbeszéltük, hogy ez a fogalom USAn kívül tök értelmetlen.) Nekem 1989 tetszik: függetlenség az oroszoktól. --grin ✎ 2004. július 24., 11:13 (CEST)

• Szavazok: 1989 okt. 23. Gubbubu 2004. július 24., 11:24 (CEST)
• Ja, igen, grin, 1989-re gondoltam, mint október 23. Mivel ezt a napot a Köztársaság kikiáltásaként ismerjük, március 15. pedig "csak" Nemzeti ünnep ezért én is az 1989. október 23-ra szavazok. ratonyi

Adminisztratív egységek

Hi, 22 megyei jogú város van felsorolva (az összes), a fejszöveg mégis csak 20-ról beszél. Javítom. Más: "adminisztratív egységek" nem szerencsés, az "adminstrative units" utánérzése. Szerintem "közigazgatási beosztás" helyesebb lenne. Inokolás: az "adminisztratív" a mai magyar köznyelvben "hivatali", esetleg "hatalmi" értelemben hasnálatos. Az "államigazgatási" szó ugyan ma is él, de 1989 óta a "közigazgatási" kifejezés a hivatalos.

Üdv - Millisits

Jogos, javítottam is Gábor 2004. augusztus 10., 00:08 (CEST)

Hi, Gábor! Köszönöm szépen. Üdv - Millisits

Nevek vég nélküli bővítése

Szerintem félreérthető volt az a néhány név, ami a Kultúra, Tudomány szakaszban szerepelt. Én azt egy kvázivázlatnak néztem, aminek nem volt több jelentősége, minthogy megmutassa milyen irányban érdemes elmenni a szakasz rendes megírásakor (tehát a példa kedvéért: a kultúrán belül érdemes kitérni a magyar színháztörténetre, az irodalmon belül pedig mondjuk a hazai avantgárdra is). De most már azt látom, hogy vég nélkül szaporodnak a nevek, ugyanakkor sem az életrajzok száma, sem maga a szócikk nem bővül... Szóval oda nem neveket kell írni, hanem megszerkeszteni a kultúr- és tudománytörténeti, néprajzi szekciót (méghozzá rendes esszé stílusban, nem felsorolásként), és abban meg lehet említeni néhányat a legfontosabb nevek közül, de nem azért, mert a szócikk szerzője valamiért fontosnak érzi, hanem mert valami újat (új irányzatot, új látásmódot) adtak annak a művészeti vagy tudományos ágnak, melyben ők dolgoztak, alkottak. Ugyanakkor ott van a Magyar írók, fizikusok kategória, ami pont arra való, hogy a már kész életrajzokból adjon ki egy listát. Ezt csak azért írom, mert - szintén csak szerintem - a leendő szerkesztő a nevek többségét törölni fogja, újabbakkal kiegészíteni tehát felesleges... Gábor 2004. augusztus 25., 20:34 (CEST)

Hát, akkor ez elég félreérthető volt. De remélem, a cikk leendő szerkesztője egy nevet sem fog anélkül törölni, hogy előbb valami más listába át ne írta volna. Gubb 2004. augusztus 25., 20:51 (CEST)

Nekem is az a véleményem, hogy ebbe a cikkbe ne kerüljenek nevek, inkább csak hivatkozások a "magyar költők listájára", a "magyar sportolók listájára" vagy az akármire (vagy az ezzel analóg kategóriákra). --grin ✎ 2004. augusztus 25., 22:22 (CEST)

Igen, de gondolom, kérnem sem kell Gábort, hogy mielőtt töröl, azelőtt írja be a neveket máshová. Csak azért félek mégis, hogy nem teszi mert egy sok munkát tartalmazó lista törlésén már összevitatkoztunk (->mo.-i múzeumok listája). Gubb 2004. augusztus 25., 22:35 (CEST)

Gubb, nincs ilyen (ti. törlési) szándékom, ne aggódj, csak azért írtam ide, hogy jelezzem nem érdemes tovább bővíteni, mert szerintem nem erről szól a szakasz. Gábor 2004. augusztus 25., 23:41 (CEST)

:-)) Gubb 2004. augusztus 26., 13:29 (CEST)

Kedves Wikkedélyűek,

Úgy látszik, ha valaki, mint én is, hozzátesz egy-két nevet a csábító listákhoz, rögtön fellángol a dolce vita, kell-e ez nekünk, s ha igen, hol. Egytértek Grinnel, külön listák kellenek, mert ezekből látható, mely szócikkeket kellene megírni. Apropó, bárki elkezdheti ezeket csinálni? Vagy Extra Hungariam non est lista?

Millisits

Szerintem bárki elkezdheti, aki úgy érzi, véghez is tudja vinni a feladatot, és az eredmény is őt igazolja. Gubb

Kedves Akárki, Drew Barrymorehoz írod, hogy "Fél magyar" - ezt hogyan gonodolod? Félig van neki itten a helye? Vagy nono, vigyázzunk, ennek nemcsak a neve idegenszerű, hanem ő tényleg az? (A rossz helyesírás csak "hab a torkán"). Még ha azt írnád, hogy X és Y származású, az tényszerű is lehet. Viszont ha az ilyen kifejezés nem ütközik a semleggesség megsértésébe, hát megeszem a színmagyar sapkámat. --Millisits

Hello,

Az ilyenek miatt nem érdemes a vitalapra írnod: Bátran szerkeszd a lapokat, ami gyanúsan pontatlan, helytelen, valótlan, nem semleges, azt egyszerűen írd át. --grin ✎ 2004. szeptember 10., 22:14 (CEST)

Kiszedtem Drew Barrymore-t (még ha magyar származású is, ilyen alapon Tony Curtist, Bela Lugosit, és még sokakat ideírhatnánk), és Görbe Nórát, szerintem nagyon sok névnek kell ott állnia, mielőtt ő felkerül a listára. --Dhanak 2004. december 16., 20:07 (CET)

Szerintem a többieket is ki lehet, és lecserélni – mint azt tettem – a megfelelő kategóriára. --grin ✎ 2004. december 17., 16:29 (CET)

Térkép

A térkép szerintem nem az igazi. A városok nem világos, hogy mi alapján vannak rajta. Persze ha valaki meg tudja magyarázni, akkor lehet jó, de én nem jöttem rá. Nem kéne valami rendes térkép ide? Juhász Péter ✎ 2005. július 1., 22:16 (CEST)

A városok az alapján vannak rajta, mert ott van a 10 legnagyobb, plusz Dunaújváros, mert szép neve van, plusz Sopron, mert ott lakik a térképész nagymamája. Más szóval: passz. Már én is feltettem a kérdést a kép vitalapján. Alensha  * 2005. július 20., 15:37 (CEST)

A domborzati terkep szerintem nem stimmel. Ha emlekezetem nem csal ugyanez volt a Tudas Faja elso szamaban, csakhogy a Tiszantulon van egy kis kavar: nem stimmel a vizrajz. Bovebben a Korosok rendesen eltevedtek. szu986 2007. december 3., 11:39 (CET)

Hortobágy

Jelenleg üres linkként van ezen a lapon. Hová mutasson? (Van Hortobágy egyértelműsítő lap.)--Linkoman 2006. november 26., 20:00 (CET)

Segítség... Hogyan lehetne feltenni a következő térképeket. Miféle jogi státuszuk lehet?

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/megyek.gif
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/bp.gif
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/telep.gif
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/regiok.gif
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/nregiok.gif
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/kistersegek.gif

--Peyerk 2007. február 16., 17:52 (CET)

"Jelenlegi"

Ne írjunk olyat, hogy "jelenlegi parlamenti pártok", mert a jelenlegi az egy lexikonban megfoghatatlan időpont; egyszerűen azt kell írni, hogy "Parlamenti pártok (2002-2006):"

Kicsit ehhez kapcsolódik: olyat se írjunk, hogy "István királyunk", vagy "hazánk" stb., hanem a megfogalmazást semleges nézőpontból kell megtenni, vagyis: "István király" ill. "Magyarország". --kla 2005. július 19., 18:34 (CEST)

Címer

A címer így most jó, hogy kisebbre lett véve és nem szöszös a széle, de előbb-utóbb kell majd egy szép felbontású címer. (Ha ez is jogvédett, kinyomtatom és megeszem. Komolyan.) Alensha  * 2005. július 20., 15:38 (CEST)

I.István úgy volt államallapító, mint Kun Béla

I István csak egy államformát és államideológiát váltott, akárcsak Kun Béla vagy esetleg Kádár János, de semmiképpen nem mondható az első magyar állam megallapítójának. Előtte is volt államformánk, amelyet fejedelemségnek hívtak. Tehát I István legfeljebb egy keresztény-katolikus államvallású állam megalapításában lehet az első, mint ahogyan Kun Béla az első Kommunista Tanácsköztársasági államforma megalapításában lehetett az első. Azon kívül I István a katolikus hitet véreskezzel, saját trónvárományos rokonainak a megölésével, az ország más vallású lakosságának a jeletős részének a kírtásával, erőszakkal és hatalomvágyból terjesztette el. --81.182.126.180 2005. augusztus 2., 16:14 (CEST)

I. István előtt nem létezett Európa által elismert magyar állam. Ezt ő vívta ki, és ebből a szempontból teljesen lényegtelen kérdés, hogy milyen eszközökkel. Szentnek pedig nem csak a keresztények nevezik, ez teljesen bevett és használatos (természetesen keresztény eredetű) elnevezés, megint független kérdés, hogy csak a keresztények veszik szó szerint. Ne komolytalankodjunk, jó? --DHanak :-V 2005. augusztus 2., 18:48 (CEST)

Kedves anonimunk csak felületesen olvasta el a történelemkönyveket, esetleg nem tud ok-okozati következtetéseket levonni bizonyos eseményekből. Ha István annak idején nem végzi el ezt a valóban véreskezű térítést, mi ma valószínűleg nem beszélünk magyar nyelven és a Kárpát-medence nagy részét Németországnak hívják. De nem ezért szent, hanem mert a katolikus egyház szentté avatta, és ezért mások is így nevezik, függetlenül attól, hogy saját vallásukban elismerik-e a szentté avatást. De lehetséges, hogy ez egyeseknek túl bonyolult... -- Serinde 2005. augusztus 2., 18:58 (CEST)

1) I. Istvan tortenelmi neve az, hogy I. Istvan. Hogy a keresztenyek minek nevezik, az az o dolguk.

2) I. istvant allamalapitonak nevezni bizony POV. Egy masik nezet szeritn a fejedelemseg is allam, igy a magyar allam alapitasa a honfoglalassal kezdodott. Istvan csupan rendszert valtott. Raadasul valoban sokban hasonlit Kadarhoz vagy Kun Belahoz.

Talalos kerdes: Miert pont Istvan Brodiek rockoperajanak a temaja?! --Math 2005. augusztus 2., 19:25 (CEST)

Math, olvasd el, légy szíves, még egyszer, amit fent írtam. Úgy vélem, mindkét pontra válaszoltam ott. A kedvedért még egyszer, röviden: 1) bevett név, nem csak a keresztények használják, 2) hivatalosan elismert magyar államot először ő hozott létre. --DHanak :-V 2005. augusztus 2., 19:55 (CEST)

3. nem volt más választása, lásd: magyar történelem vitalapja. Data Destroyer 2005. augusztus 2., 20:02 (CEST)

Kádár Jánosnak sem volt más választása. Hirdessük ki Kádárt szentnek. Kádár is csak a nép és az ország érdekei miatt öletett le embereket és hivta be a ruszkikat. Különben megszálszák volna az országot az amerikai lovagok.2005. augusztus 2., 20:53 (CEST)

IGe, ne fussuk a köröket. Indokold meg, hogy mi más választása volt Gézának/Istvánnak a kereszténység felvételén kívül, légy szives. Data Destroyer 2005. augusztus 2., 21:02 (CEST)

Tehát az államalapítás ideje sem stimmel. Előtte is volt államformánk, mégpedig fejedelemség. 81.182.126.117 2005. augusztus 2., 23:54 (CEST)

A dologhoz még annyit tennék hozzá, hogy István nem egészen a kereszténységet vette fel, hanem a római kereszténységet, és valóban a modern magyar állam alapítójának tekinthető (az "államalapító" szót ilyen értelemben értjük). István szerepe valóban vitatott, de ezeket az ő cikkében kellene megjeleníteni, nem a Magyarország cikkben. Ez a "ne nevezzük szent istvánnak" madness pedig kicsit túlmegy a paranoia határán. István hivatalos történelmi neve legfeljebb Rákosi alatt volt I. István, jelenleg a Szent István és az I. István teljesen egyenértékű kifejezések, de a Szent István talán elfogadottabb történészkörökben. Csak azért, mert a keresztények szentnek nevezik, még nem kell deszentségelni. Olyan ez, mint amikor a román nacionalisták azt mondják, hogy Nagyváradot Nagyváradnak is nevezni magyar irredenta propaganda, mert a helyes neve Oradea. Magyarul nagyvárad, oszt jónapot. Ez van. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 3., 00:05 (CEST)

Magyar uralkodók listája jelenlegi állapota szerint is Árpád fejedelem volt az államalapító és egy kicsit korábban.--2005. augusztus 3., 00:12 (CEST)

Ha jól látom, itt az a kérdés, hogy mit tekintünk államnak. Csak a letelepedést (mint Levédiában és Etelközben), vagy a "modern" államszervezet kiépítésének kezdetét? --Yves 2005. augusztus 3., 02:04 (CEST)

Data Destroyernek letiltasa utan fogok valaszolni. --Math 2005. augusztus 3., 08:44 (CEST)

Dhanak: 1) Hiaba bevett nev, ha egyszer kereszteny, es van egy ugyanilyen bevett, NPOV, sot tudomanyos nevunk: I. Istvan. (Es nem csak rakosi alatt) 2) Abbana korban nem volt olyan, hogy "hivatalosan elismert allam". --Math 2005. augusztus 3., 08:45 (CEST)

Gubb:

Az allamalapitasrol: a magyar nep akkori tortenete akkoriban korulbelul egy atmenetet kepezett a torzsi nomad kozossegtol a feudalis allamformaig. ekozben letezett egy olyan koztes allamforma, hogy "fejedelemseg". a "fejedelemseg" egy teljesen normalis allamforma, ilyen allamformaja volt peldaul kesobb Erdelynek. I. Istvan tehat egy fejedelemseg allamformaju orszagbol csinalt egy kiralysag allamformaju orszagot, es egy donto lepest tett, hogy ez az orszag az akkor lehetseges alternativak kozul a nyugati keresztenyseghez csatlakozozon. a dolog kiegesziteseul annyit, hogy I. Istvan ellenfelei( Koppany, Gyula,. stb..) Bizanchozban kerestek a szovetsegeseket. tovabba az is hozzatartozik, hogy a nyugati es keleti keresztenyseg hivatalosan meg nem szakadt el, bar gyakorlatilag mar elkezdtek tavolodni egymastol. mint lathatjuk tehat:

a) I. Istvan csupan rendszert valtott, es csupan az egyik lehetseges alternativa volt b) tulajdonkeppen nem masrol van szo, mint arrol, hogy az orszag egy bizonyos fejlodesi palyan volt akkor mar, amely palyan belul kulonbozo lehetosegek voltak c) I. Istvan es rivalisai kulonbozo tamogatokat kerestek maguknak. nem bizonyithato az, hogy I. Istvan a tobbieknel tudatosabban gondolkodott volna a dologrol. mindegyik vetelytarsrol elmondhato, hogy praktikusan keresett maganak tamogatokat, egyikrol sem mondhato el, hogy tudatosan tortenelmi tavlatokban gondolkodott volna, es hogy ilyen dolgokkal indokolta volna donteseit

osszefoglalva: Istvan se allamot nem alapitott, sem egyetlen lehetseges alternativa nem volt, sem az nemmondhato el, hogy a torteneszek altal megallapitott osszefuggeseket o tudatosan lattta volna. I. istvan egesz egyszeruen egy hatalmi harcban megragadott bizonyos lehetosegeket, emrt ezek biztositottak a hatalmat. semmi nem igazolja, hogy olyan foku tortenelmi elorelatasa lett volna, mint amit itt ra akartok aggatni.

--Math 2005. augusztus 3., 08:44 (CEST)

Istvánnak az a neve, hogy szent, mivel szentté avatták. Ez tény, ez ellen hadakozni fölösleges. Az I. István a POV név, mivel nem tudományos, hanem egyszerűen csak szdsz-es (vagy ha úgy tetszik, antiklerikális, bolsevista, stb.; hasonló a helyzet, mint II. János Pál esetében: keresztények esetében gyakran közismertebb forma az egyházi név, tehát inkább azt használjuk). Tudomásul kell venni, hogy István korában és utána a kereszténység meghatározó volt Európa történetében, és bizonyos királyokat, okkal vagy ok nélkül, szentté avattak. A google-lal több mint 5000 magyar nyelvű találatot találsz az "államalapító istván" keresőszókra, és valóban ma őt tekintjük az akkori modern magyar állam megalapítójának, ő szervezte meg a közigazgatást (apja munkáját folytatva), a modern hadsereget stb. Ezt lehet vitatni (én is szoktam, mellesleg egyáltalán nem tartom én se olyan nagyra Istvánt, mint amennyire körbehallelujázni szokták), de a vitatók véleménye is csak egy POV vélemény. Tehát el kell dönteni, melyik vélemény kerüljön a cikkbe. Vagyis valószynűleg, ha nem alakul ki konszenzus, szavazni fogunk. Bár szerintem az efféle viták helye inkább az I. Szent István cikk. Hasonló a helyzet a történelmi előrelátásával kapcsolatban. Általában a történelem nagy alakítóinak igenis van előrelátásuk, meg el lehet olvasni az Intelmeket is. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 3., 09:10 (CEST)

"Az I. István a POV név, mivel nem tudományos, hanem egyszerűen csak szdsz-es "

Nono, ne ragadtassuk el magunkat! Az I. Istvánnal az a baj, hogy ezen a néven elég sok király, herceg létezett, így a Árpádházi Szent István vagy a Szent István király mindenképp pontosabb. De természetesen lehetne I. István magyar király is. Mégsem értem, mi a baj a Szent Istvánnal, mert csak akkor lenne POV, ha a szentté avatás ellen tiltakozást jelentettek vona be és mondjuk visszavonják, de itt ennek ellenére használjuk. -- Serinde 2005. augusztus 3., 09:18 (CEST)

Gubb: nem. a Szent Istvan a POV neve. Ez egy egyhazi nev, amely valoban elterjedt, de nem NPOV. Es ebben az esetben az I. Istvan legalabb annyira elterjedt, tehat meg ilyen kifogasotok sem lehet.

"Az I. István a POV név, mivel nem tudományos, hanem egyszerűen csak szdsz-es (vagy ha úgy tetszik, antiklerikális, bolsevista, stb."

no ezt is felirtam a sertegeteseid koze.

"; hasonló a helyzet, mint II. János Pál esetében: keresztények esetében gyakran közismertebb forma az egyházi név, tehát inkább azt használjuk)"

azzala kulonbseggel, hogy itt az I. Istvan ugyanolyan jol hasznalhato.

"avattak. A google-lal több mint 5000 magyar nyelvű találatot találsz az "államalapító istván" keresőszókra, és valóban ma őt tekintjük az akkori modern magyar állam megalapítójának, ő szervezte meg a közigazgatást (apja munkáját folytatva), a modern hadsereget stb. Ezt lehet vitatni"

tehat elismered, hogy csupan az egyik nepszeru POV velemenyrol van szo. tehat nem szerepelhet egyoldaluan a szocikkben.

" (én is szoktam, mellesleg egyáltalán nem tartom én se olyan nagyra Istvánt, mint amennyire körbehallelujázni szokták), de a vitatók véleménye is csak egy POV vélemény."

ezert kell mindekettot vagy egyiket sem szerepeltetni. egy rovid szocikkkben egy semlegesebb megfogalmazast valasztani.

" Tehát el kell dönteni, melyik vélemény kerüljön a cikkbe."

vagy mindketto, vagy egyik sem, vagy egy semleges. --Math 2005. augusztus 3., 09:43 (CEST)

Serinde: "Nono, ne ragadtassuk el magunkat! Az I. Istvánnal az a baj, hogy ezen a néven elég sok király, herceg létezett"

Az I. Istvan a kiralyok szabvanyos elnevezesi rendszereben egy egyertelmu azonosito. es NPOV. --Math 2005. augusztus 3., 09:43 (CEST)

I. István magyar király az egyértelmű azonosító, I. István nem az. Szent István, mint a király egyik, általánosan és széles körben, nem pusztán egy kis csoport által használt neve elég semleges ahhoz, hogy itt szerepelhessen. - Serinde 2005. augusztus 3., 09:52 (CEST)

Mellesleg István nevű szent is biztosan volt vagy egy tucat. Szerintem legyen a szócikke címe I. István, ahogy a többi magyar királyé is így van, az esetleges külföldi uralkodókhoz pedig egyértelműsítésnek odaírjuk majd az országát (pl. I. István antarktiszi ellenpápa, stb.) A szócikkekben említhető Szent Istvánként, elég elterjedt és ez a „szent” szó amúgy se jelent már semmit. Alensha  * 2005. augusztus 3., 14:13 (CEST)

A szocikkben szerepel meg:

"III. Ottó" , " II. Szilveszter", " IV. Béla". Ezek megfelelo azonositok. Ha ezek megfeleloek, akkor az I. Istvan is az. Ha az I. istvan megfelelo azonosito, akkor semmi szukseg egy csoport masik elnevezesere.

btw. a "Matyas kiraly" tenyleg nem egyertelmu azonosito.

ld. meg. [[1]]

[[2]]

a hivatkozas pedig: "Stephen I of Hungary" [[3]] --Math 2005. augusztus 3., 10:11 (CEST)

" csak akkor lenne POV, ha a szentté avatás ellen tiltakozást jelentettek vona be és mondjuk visszavonják, de itt ennek ellenére használjuk."

ki is tiltakozhatna es kinel? ha kivulallok tiltakoznanak a Vatikanban, akkor bizonyara az lenne a valasz, hogy ez egyhazi belugy. ami jogos, csak akkor POV. --Math 2005. augusztus 3., 10:24 (CEST)

Szent = Kommunista hazáért érdemrend

A szent kifejezés ellen bizony lehetne joggal tiltakozni, csak éppen semmire nem lehet vele menni. Egy adott egyházi kitüntetésforma ez és az kapja meg aki akár emberek tömegeinek az élete árán is előmozdította a Római Katolikus Egyház hatalmát. I. István kiránynál is csak erről van szó. Hiszen élete semmilyen értelemben nem lehet szent, annak ellenére, hogy megkapta a plecsnit. Fejedelmi trónvárományos rokonságát és az ország jelentős népességét ölettete meg, a hatalma érdekében. Nos a NE ÖLJ! És szent lehetsz ha az adott egyház érdekében ölsz, nem fér össze, sem keresztényi alapértelmezésből, sem általános értelmezésből, akit a közember szentnek, tehát példaértékű jámbor és békeszerető embernek gondol. Tehát I.István tetteit és őt magát is éppen ugy helyre kell még rakni, mint az 56-os ellenforradalmat, néplázadást, sima forradalmat. Itt ugyebár eléggé láthatóan lettek a megvetettekből hősök, a hősökből meg megvetettek. Csak egy államideológiai pálfordulat és átideológizálás kellett hozzá semmi több. I. István eesetében elég gondolkozni. Olyan volt ő, mint 56-ban, aki leverte a forradalmat és megkapta érte a Kommunista Hazáért Érdemrendet. Mennyit is ér egy ilyen érdemrend manapság? Kb. annyit ér az RKAT szent érdemrendje is az ő esetében.--2005. augusztus 3., 14:01 (CEST)

IGe, állj már le. A „szent” kb. annyit jelent, mint a gróf, báró, díszdoktor, satöbbi. Senki nem veszi már komolyan, ezért nem is kell neki akkora jelentőséget tulajdonítani, hogy megérdemelne egy irtóhadjáratot. Alensha  * 2005. augusztus 3., 14:13 (CEST)

Az magyar államanak, a magyar tudománynak és bizony egy magát szabadnak illető lexikonnak is illik függetlennek lenni. Nem független az az állam, amely rendőségi és birósági épületeit papok szentelik fel, vagy ott lóg a feszület a falukon. Éppen úgy nem független az a lexikon, amely katolikus szóhasználatokat szabadon elfogad terjesztésre, ott is ahova nem való. --Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 3., 20:22 (CEST)

Szent

A szentek es a papak kozott annyi kulonbseg van, hogy a szentseget mindenki posztumusz kapja. Tehat eleteben senki sem ismeri igy. Aztan van meg olyan is, hogy "boldog2, meg hasonlok. Ha osszehasonlitjuk, akkor:

1) A grof, baro, stb. az vilagi cim. A Wikipedia neveiben nem fog eleofordulni, peldaul Szechenyi Istvan nem Grof Szechenyi Istvan neven fog szerepelni. Pedig megvan ez a rangja. De ha igy szerepelne, akkor sem volna POV, mert mifele vilagnezetet fejez ki az, hogy valakit nemesi rangjan nevez valaki?

2) Dr. dr. PhD. az szinten nem fog szerepelni az emberek neveiben. Neumann Janos nem Dr. Neumann Janos neven fog szerepelni az enciklopediaban. Sot, valoszinuleg egyaltalan nem fog szerepelni ilyen adat. De ha szerepelne, akkor is azt mondhatnank, hogy az illeto megerdemelte, egy visoznylag objektiv, ideologiatol mentes teszten teljesitett.

3) a "Szent" az tulajdonkeppen minden szempontbol baromsag. Sem egy objektiv teszten valo teljesitesrol nincs szo, raadasul a cim jelent valamit, ami az illeto ertekelese, es biza egy vilagnezetileg elfogult szervezet plecsnije. Az illeto raadasul bele se egyezett, utolag aggatjak ra. Mi a feneert kellene nekunk ezt aplecsnit emlegetni, amikor annyi mas plecsnit nem emlegetunk? Mi a feneert kellene nekunk ezt raadasul a szocikk cimeben, vagy az illeto hivatkozasakor emlegetnunk?

kb akkora baromsag, mintha egy szocikk cime, vagy hivatkozasa ez lenne: "Grof Dr. Prof. Lehner Emanuel, Lenin-dijas" --Math 2005. augusztus 3., 15:11 (CEST)

Huh, ezt nem olvastam végig, iszonyat hosszú. Röviden:

1. Gubb, légy szíves, ne bolsevikozz, szdsz-esezz. Hogy az I. István antiklerikális név lenne, érdekes nézőpont. Szerintem egyszerűen „szabályos”.
2. Hogy mi a semleges, a történelem során változik. Attól, hogy a középkorban a keresztény nézőpont számított annak, nem biztos, hogy még ma is az.
3. De mindezek ellenére a Szent István elnevezés (akárcsak az I. István) is NPOV, mégpedig azért, mert rendszeresen használják történelemkönyvekben, lexikonokban, tudományos munkákban. Azt írni, hogy „I. István egy szent volt”, valóban POV, mert itt a szent minőségi jelző. Névként használva kb. olyan, mint „Rőtszakállú” Frigyes, „Oroszlánszívű” Richárd, „Szent” István. (A hasonlat persze sántít, csak arra akartam rávilágítani, hogy egyszerűen csak egy elnevezés. Hogy a keresztényeknek milyen többletjelentést hordoz, az legyen az ő dolguk.)
4. Tényleg olyan lényeges kérdés ez, hogy késhegyre menő vitát kell miatta folytatni?

Uff.

--DHanak :-V 2005. augusztus 3., 19:59 (CEST)

Dhanak! Ha egyes csoportok úgy neveznék rendszeresen I. Istvánt, hogy a Véreskezű István király, akkor annak több történelmi és valós alapja lenne. Akkor így kerülne be ide is? Tehát mikor lehet lecserélni a szentet? Mikor lesz a forradalmárból ellenforradalmár? Jobb lenne az ideológiamentes névhasználat.--Szabadítsuk fel a Wikit! 2005. augusztus 3., 20:45 (CEST)

Géza fejedelem felismerte a tényt

"..., miszerint ha a magyar nép nem veszi fel a keresztény vallást és nem szilárdít meg feudális rendet határain belül, akkor a környező feudális államok előbb vagy utóbb felmorzsolják a népét. "

vita tahozva ide.

1) En tanultam historiografiat, es ott tanultuk, hogy a tortenesznek a kovetkezo forrasai vannak: regeszeti, targyi leletek, es irasos dokumentumok (van meg mas is...)

2) Szigrouan veve teny tehat csak olyasvalami lehet, ami tagrgyi bizonyitek, vagy amit irtak (ott is csak az a teny, hogy azt irtak)

3) lazabban veve a tortenelem tenyei lehetnek meg olyan doglok, hogy mikor hol mi tortent (ezek szigoruan mar tortenelmi hipotezisek, de kozhasznalatban meg teny)

4) nem lehet teny tehat semmifele tortenelmi esemenyekkel kapcsolatos osszefugges, akar kozelfogadott, akar nem

5) ha olvasgatol egy kis filozofiat a tortenelemtudomanyrol, akkor azt is olvashatod sok helyen, hogy a tortenesz sosem kerdezhet olyat, hogy "mi lett volna ha", hasonloan olyat sem mondhat, hogy "nem volt mas valasztasa". ugyanis ilyenekre nem tud egy tortenesz megfeleloen igazolt modon valaszolni

6) az adott resz megfelelo atfogalmazasa tehat minimum valami olyasmi, hogy "bizonyos torteneszek (vagy a torteneszek tobbsege) szerint Istvan kiraly koraban Magyarorszag korulmenyei olyanok voltak, hogy elonyos volt szamunkra a nyugati keresztenyseghez valo csatlakozas..., vagy valamilyen orimas orientacio, peldaul Bizanc fele"

7) aztan azon el lehet vitatkozni, hogy ez a torteneszeknel tobbsegi vagy kissebbsegi velemeny. ezt mar megfelelo forrasok idezesevel tudomanyos modon kellene csinalni.

8) a kovetkezo gond, hogy tudtommal egyetlen tortenesz sem allitja, hogy Geza vagy Istvan tudatosan felismerte volna mindazt, amit (rosszul megfogalamzva) leirsz. a legtobb, amit allitanak, hogy Istvan es Geza ezt az utat valasztottak, mert erdekuk volt. lehet,h ogy volt valami elkepzelesuk is,d e igen valoszinutlen, hogy ennyire kristalytiszta elkepzelesuk lett volna a dolgokrol

9) az alternativakrol: mas orszagok Bizanc fele orientalodtak, Koppany, Gyula es iStvan ellenfelei is altalaban oda orientalodtak. ugy tudom, hogy nem nagyon volt olyan ellenfel, aki egyaltalan ne keresett volna kulso szovetsegest

10) a nyugati es keleti egyhaz ugye meg el sem szakadt egymastol

11) ugy tudom, hogy lokalisan akkoriban eppen Bizanc tunt erosebbnek. a nemet birodalom, es a romai papa eppen igen gyenge volt. tehat Istvan valasztasa eppenseggel nem is tunt olyan jonak. inkabb azert valasztotta, mert neki ilyenkapcsolatai voltak. mindenki sajat erdekebol csinalta a dolgot, nem pedig valami nagy vizio erdekeben

12) a nemetek ugye nemsokara megtamadtak minket, ugyhogy ez a nyugatra orientacio is ketes egy dolgo volt, es jarhatott volna a vesztunkkel is. peldaul nem sokon mulott, hogy ma nem nemet szovetsegi tartomany vagyunk.

13) ismered az "Istvan akiralyt"? nem mondom, hogy tortenelmi mu, de sok jo gondolat, parhuzam van benne. es nem veletlenul. Kadar es Istvanban sok a kozos vonas. jo parhuzam. --Math 2005. augusztus 4., 11:54 (CEST)

2) Szigrouan veve teny tehat csak olyasvalami lehet, ami tagrgyi bizonyitek, vagy amit irtak (ott is csak az a teny, hogy azt irtak)

istvánt rengeteg mai írásos dokumentum mondja "államalapítónak. Ez valóban tény. keress a guglival egyet.~ 4) nem lehet teny tehat semmifele tortenelmi esemenyekkel kapcsolatos osszefugges, akar kozelfogadott, akar nem

Ezek szerint a (kommunista és a rendszerváltás utáni időszakban is íródott) történelemkönyvek 99%-a nem tényt közöl? Jó vicc. 5) ha olvasgatol egy kis filozofiat a tortenelemtudomanyrol, akkor azt is olvashatod sok helyen, hogy a tortenesz sosem kerdezhet olyat, hogy "mi lett volna ha", hasonloan olyat sem mondhat, hogy "nem volt mas valasztasa". ugyanis ilyenekre nem tud egy tortenesz megfeleloen igazolt modon valaszolni

Ilyesmi nincs a cikkben. 6) az adott resz megfelelo atfogalmazasa tehat minimum valami olyasmi, hogy "bizonyos torteneszek (vagy a torteneszek tobbsege) szerint Istvan kiraly koraban Magyarorszag korulmenyei olyanok voltak, hogy elonyos volt szamunkra a nyugati keresztenyseghez valo csatlakozas..., vagy valamilyen orimas orientacio, peldaul Bizanc fele"

igen, ilyesmit lehet írni, nem törölni. 7) aztan azon el lehet vitatkozni, hogy ez a torteneszeknel tobbsegi vagy kissebbsegi velemeny. ezt mar megfelelo forrasok idezesevel tudomanyos modon kellene csinalni.

Mint történelemkönyveink mutatják, ez nagy valószínűséggel többségi vélemény. 8) a kovetkezo gond, hogy tudtommal egyetlen tortenesz sem allitja, hogy Geza vagy Istvan tudatosan felismerte volna mindazt, amit (rosszul megfogalamzva) leirsz. a legtobb, amit allitanak, hogy Istvan es Geza ezt az utat valasztottak, mert erdekuk volt. lehet,h ogy volt valami elkepzelesuk is,d e igen valoszinutlen, hogy ennyire kristalytiszta elkepzelesuk lett volna a dolgokrol

Erről vitatkozni fölösleges, a cikk nem állít ilyesmit. Szerintem lehet forrásokat találni a szükségszerűség felismerése mellett. 9) az alternativakrol: mas orszagok Bizanc fele orientalodtak, Koppany, Gyula es iStvan ellenfelei is altalaban oda orientalodtak. ugy tudom, hogy nem nagyon volt olyan ellenfel, aki egyaltalan ne keresett volna kulso szovetsegest

Igen, de ennek ellenkezőjét nem állította senki. 11) ugy tudom, hogy lokalisan akkoriban eppen Bizanc tunt erosebbnek. a nemet birodalom, es a romai papa eppen igen gyenge volt. tehat Istvan valasztasa eppenseggel nem is tunt olyan jonak. inkabb azert valasztotta, mert neki ilyenkapcsolatai voltak. mindenki sajat erdekebol csinalta a dolgot, nem pedig valami nagy vizio erdekeben

Most elkövetsz olyasmit, amiért DD-t bírálod. Hogy mi "tűnik" erősebbnek, az nem "tény". A többi mondat inkább személyes vélemény, mint za istván előrelátásáról szóló. 12) a nemetek ugye nemsokara megtamadtak minket, ugyhogy ez a nyugatra orientacio is ketes egy dolgo volt, es jarhatott volna a vesztunkkel is. peldaul nem sokon mulott, hogy ma nem nemet szovetsegi tartomany vagyunk.

István azért fordult a pápához, mert így az ő "felügyelete" alá tartozott, és nem a német császár koronája és hűbére alá. Ez bizony zseniális intézkedése volt, és már csak ezért is megérdemli az "államaéapító" címet. 13) ismered az "Istvan akiralyt"? nem mondom, hogy tortenelmi mu, de sok jo gondolat, parhuzam van benne. es nem veletlenul. Kadar es Istvanban sok a kozos vonas. jo parhuzam. --Math 2005. augusztus 4., 11:54 (CEST)

az efféle interpretációk butaságairól erről annyit, hogy a rockopera készítői (személyesen egy interjúban Szörényi Levente) mosolyogva tiltakozott ez ellen a vélemény ellen. Pontatlanul idézem: "A reformkommunisták úgy akarták beállítani, hogy az István a király" opera Kádárról szóló allegória. E beállításban Kádár felel meg Koppánynak, és István lenne a reformkommunisták vezére, aki megmenti az országot. Szerencsére ezt a nonszensz beállítást elterjeszteni nem sikerült nekik " Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 4., 12:13 (CEST)

Gubb:

"* Ezek szerint a (kommunista és a rendszerváltás utáni időszakban is íródott) történelemkönyvek 99%-a nem tényt közöl? Jó vicc."

a tortenelemkonyvek 100%-a es az osszes tobbi tanykonyv nem csak tenyeket kozol, hanem tudast, amely tenyekbol es elmeletekbol all. ne kekeckedj egy tudomanyfilozofussal!

": István azért fordult a pápához, mert így az ő "felügyelete" alá tartozott, és nem a német császár koronája és hűbére alá. Ez bizony zseniális intézkedése volt, és már csak ezért is megérdemli az "államaéapító" címet."

de a felesege meg bajor kiralykisasszony volt. a papasag meg egyebkent mint lathato, eppen eleg gyenge volt. tehat Istvan eppenseggel valami olyasmit csinalt, ami eleg jol bejott hosszu tavon. de ez meg nem jelenti, hogy zsenialis volt. lehet, hogy csak szerencseje volt.

"* Most elkövetsz olyasmit, amiért DD-t bírálod. Hogy mi "tűnik" erősebbnek, az nem "tény". A többi mondat inkább személyes vélemény, mint za istván előrelátásáról szóló."

nem kovetem el, mivel en nem irtam bele a szocikkbe. es nem is kovetelek ilyenek beleirasat.

"A reformkommunisták úgy akarták beállítani, hogy az István a király" opera Kádárról szóló allegória. E beállításban Kádár felel meg Koppánynak, és István lenne a reformkommunisták vezére, aki megmenti az országot. Szerencsére ezt a nonszensz beállítást elterjeszteni nem sikerült nekik "

pedig a rockopera nepszerusegenek ez a magyarazata, hogy a nep igy ertelmezte. es Koppany dalainal volt mindig a nagyobb orjonges. --Math 2005. augusztus 4., 13:27 (CEST)

A nép így értelmezte hahaha ... ugyanilyen taps fogadta pl. az "Oly távol vagy tőlem" c. dalt is (kétszer is láttam a művet, tudom miről beszélek). Ha Koppány dalainál volt a legnagyobb őrjöngés az maximum azért volt, mert nép nem így értelmezte (akkoriban ugyanis mindenki utálta Kádárt, csak a ballibsi-munkáspárti-szdsz-es propaganda hatására akart kétszázezer idióta szobrot állítani neki). Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 5., 17:30 (CEST)

legalább az István, a királyba ne magyarázzuk bele a kommunizmust. azért Koppány dalainál volt őrjöngés, mert azok a dalok jobbak. ez, hogy Koppány=Kádár jelentősen lerombolná az illúzióimat (mindig Koppánynak szurkoltam...) ha nem lenne ennyire erőltetett belemagyarázás.

Azok a dalok nem jobbak, hanem lendületesebbek, magukkal ragadóak, rockosabbak, azonkívül ugye a rendszerváltás idején hogy mit fejezett ki a "Szállj fel szabad madár" refrén, azt nem is kell mondani (aztán a "szabad madarak" utólag pejoratív kifejezés lett; hisz az szdsz címerül választott három nemzetiszínűre pingált keselyűt; de ez már más kérdés). Szörényiék határozottan elhatárolták magukat mindenfajta ilyen kisajátítástól, jött bár az álliberálisoktól vagy a reformkommunistáktól, amit mondasz, az szimpla belemagyarázás. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 5., 17:30 (CEST)

nekem amúgy mindig az volt az érzésem, hogy Géza az igazi államalapító, mert ő kezdte, és István csak folytatta. csak ugye az elkövetkezendő vallásos koroknak ő nem volt megfelelő „jelkép”, mert voltak ilyen beszólásai, hogy ő elég nagy úr ahhoz, hogy több istent is szolgáljon, meg egyebek. István vagy tényleg keresztényebb volt, vagy ügyesebben játszotta, mint az apja, de őt már születésétől így nevelték és fel sem merülhetett, hogy pogány vagy ilyesmi, ezért őt emlegették államalapítóként. Alensha  * 2005. augusztus 5., 16:31 (CEST)

Valóban, Géza is államalípító.

Alensha: Felejtsd el a rockoperat akkor. Joval erosebb erveim is voltak, amiket ignoraltok azzal az uruggyel, hogy a rockoperarol vitatkoztok. . --Math 2005. augusztus 5., 16:37 (CEST)

Gubb:

"Ha Koppány dalainál volt a legnagyobb őrjöngés az maximum azért volt, mert nép nem így értelmezte (akkoriban ugyanis mindenki utálta Kádárt, csak a ballibsi-munkáspárti-szdsz-es propaganda hatására akart kétszázezer idióta szobrot állítani neki). Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 5., 17:30 (CEST)"

Fatal logical error. Ez nem jott ossze. Keretik rebootolni! --Math 2005. augusztus 5., 17:46 (CEST)

Hibaüzenetedet megkaptam, sajnos most nem tudlak rebootolni, mert más dolgom van. Oldd meg magad a logikai áramköreid fatális hibáját, vagy fordulj a rendszergazdádhoz, esetleg a gyártó(i)dhoz. Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 5., 17:51 (CEST)

00 --Math 2005. augusztus 5., 18:04 (CEST)

Készül a gulyásleves

E vitalap jelenlegi tartalma mutatja, - szerintem - hogy számos részkérdés van a magyar történelemmel kapcsolatban. Módszertani hibának tartom, hogy mindez a Magyarország lapon történik, ami a legszélesebb tartalmú lapok egyike a magyar Wikiben.

Javasolom, hogy amikor egy részkérdésben vita alakul ki, akkor az adott címszó vitalapján vitatkozzunk erről. ([[I. István]). Nekem nincs kedvem vitatkozni olyanokkal, akik István király művét semmibe veszik (miközben mások a Szentkorona-tan kapcsán pont az ellenkező végletbe esnek). A szent szócikket meg kellene írni, de blaszfém, "antiklerikális" futamok nélkül. Összefoglalva: ma a magyar történelmet sokan pártállásuk vagy pártszimpátiájuk alapján ítélik meg. Törekedni kellene, hogy ez ne így legyen.

Az István, a király c. rockopera önálló szócikket érdemelne és a vitákat e műről nem a magyar történelem oldalán, csak kapcsán kellene lefolytatni.--Linkoman 2005. augusztus 5., 12:14 (CEST)

Tatarjaras

A tatarjarasrol, ha NPOV modon akarunk irni, akkor nem nevezhetjuk oket "Hordanak", mert ez leminosito, sertegeto jelzo. Azt sem mondhatjuk, hogy "feldultak" az orszagot.

Ha megnezzuk, akkor a mongoloknak hadseregeuk volt. Ez a hadsereg az akkori kor szintjenek regularis hadseregeihez hasonlo hadsereg volt. 300 evvel korabban a magyar hadsereg is pont ugy nezett ki, sot, a tatarjaras idejen sem volt sokkal kulonbozobb.

A Mongolok a vilag valaha letezett legnagyobb birodalmat hoztak letre,e s tartottak fent egy ideig. A harcmodorukba beletartozott nemi pusztitas, mint minden nep hadseregenek strategiajahoz. Az hosszabb tavon elfoglalt teruleteken magas szintu kultrurat, birodalmat alakitottak ki, amelybe a kinai kulturatol, az arab kulturaig mindenfele elemek voltak. Termeszetesen 1 ev megszallas alatt ebbol Mo.on mi sem latszott, de semelyik hadsereg 1 eves megszallasa eseten nem varhatunk ennel jobbat az adott korban.

Tehat az a bizonyos megszallas a korulmenyekhez a korhoz kepest egy teljesen normalis dolog volt. Az, hogy mi ezt tartarjarasnak es dulasnak erzekeltuk, az amagyar nep sajatsagos nezopontja. Ebben az osszefoglalo szocikkkben egy NPOV megofgalmazas a jo megoldas.

A "Tatarjaras" szocikkben lehet ecsetelni, hogy a magyar nep szemszogebol ez hogy festett, es a mongol hadviselesi strategia szemszogebol viszont ez mennyire termeszetes volt.

Figyelni kell arra, hogy egy NPOV lexikon nem lehet a magyar nezopont iranyaban SEM ELFOGULT. --Math 2005. augusztus 5., 16:48 (CEST)

Egy pici idézet: Az Arany Horda elnevezés csak az európai forrásokban fordul elő, a török nyelvű munkákban továbbra is kettős megjelölést használnak: az Uraltól nyugatra fekvő részeket Kék Horda, az attól keletre lévőket Fehér Hordaként emlegetik.

Math, a mongol hadsereg elnevezése horda úgy az európai, mint a keleti hagyományban. Ne kötekedj ott, ahol nincs mibe belekötni, illetve olvass előbb utána a dolgoknak. Data Destroyer 2005. augusztus 5., 17:01 (CEST)

Az, hogy "Arany Horda", es az, hogy "tatar hordak dultak fel..." eg es fold. Nagyon messze vannak egymastol. --Math 2005. augusztus 5., 17:25 (CEST)

Ez magánvélemény és mint ilyen, POV. A tatár seregeket hordának nevezték és több volt belőlük, ez tény. Fel is dúlták Magyarországot. Mi ebben a sértő? Legfeljebb annyi, hogy tatár, mert nem tatárok voltak, hanem mongolok, de mivel "hivatalosn" tatárjárásnak hívják az 1240-es évek elején történt mongol támadásokat, ezért maradtunk ennél a terminológiánál. -- Serinde 2005. augusztus 5., 19:37 (CEST)

"A harcmodorukba beletartozott némi pusztítás". Ehhez annyit jegyeznék meg, hogy tudomásom szerint a pusztítást általában nem a mongol reguláris csapatok végezték, hanem azok a "szemétnépek", akiknek földjét elfoglalták és akiket maguk előtt tereltek (teutonok, kozákok, baskirdok meg ilyenek, a részletekre már nem emlékszem). A pusztításhoz nem utolsósorban keresztzény, német "szövetségeseink" is hozzájárultak - nyugatról ... Telitalálat Felügyelő 2005. augusztus 5., 19:43 (CEST)

Wikipedia:Wikiportal/Hungary

• Most láttam elkészült egy portál az angol wikin:
• http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Wikiportal/Hungary

Gyógyfürdőország

Mintha ezt a linket valaki már többször bepakolta volna ide és egyéb cikkekbe, néhol ki is szedtük volna. Vagy nem jól emlékszem? -- Serinde 2005. augusztus 29., 15:48 (CEST)

Most is ki lett véve. Külföldi "spam-vadászaink" ma is éberek voltak. ;-) --Ali 宮 合 2005. augusztus 29., 18:19 (CEST)

Nem mertem kivágni, de azért csodálom a tömörítő képességét az alábbi mondat szerkesztőjének: "A II. világháború és a visszakapott (I. Bécsi döntés, II. Bécsi döntés), visszafoglalt (Jugoszlávia német megszálásával) területek elvesztése – és néhány éves többpárti parlamentáris demokrácia – után az országban egypártrendszer alakult ki." Erről Rejtő Jenő (= a két bécsi dömtés sok áldozatából az egyik) egy mondata jut eszembe: "Bementünk a bakerházba, azután elhelyeztük a baktert az ágy alatt". Hát igen, filmszerűen vágott stílus.--Linkoman 2005. szeptember 30., 23:00 (CEST)

Külső linkek - mind kell?

Kicsit sok Open Directory link jelenik meg a mostanában a cikkeinkben, anonim szerkesztők által bepakolva. Valahogy nem vagyok meggyőződve a szükségességükről, hisz csak gyűjtőlapok, amik ráadásul nem is olyan nagyon eismertek, mint pl. a startlapos verziók. Itt próbálják reklámozni? - Serinde 2005. október 21., 10:48 (CEST)

Az utolsó linket nézze már meg valaki; vannak rajta ugyan hasznos infók, de nem sok olyan, ami a WP-n nincs vagy nem lesz fent, és nem is mind pontos. Alapvetően valami szállodás weboldal az egész. Kell ez? – Alensha 寫 词 2006. március 10., 16:04 (CET)

Népesség - 2006 július

Érdekes adatot láttam a world factbookban: poluláció 9,981,334 (July 2006 est.). Egyrészt durva (mert szerintem igaz is lehet), másrészt érdekes lehet, hogy honnan vehették, mert a KSH-nál ilyen adat közelítőleg sincs. --grin ✎ 2006. április 21., 23:05 (CEST)

Tájegységek

Tudtommal a történelmi Hegyhát tájegység legnagyobb része Baranyában van és Tolnai-hegyhátról csak pár évtizeddel ezelőtt kezdtek el beszélni, teljesen tévesen [4]. Ha senki nem száél vitába, egy-két hét múlva átjavítom simán Hegyhátra. Tolnai-hegyhát fogalom ettől természetesen még létezik, lehet is szócikkben elmagyarázni, de a Magyarország cikkben ne egy áltájegység szerepeljen. Üdv, --Korovioff 2006. július 4., 13:32 (CEST)

1945-ig

>>Magyarország 1941-ben a náci Németország oldalán lépett be a II. világháborúba, és nagy emberáldozatot hozott a németek Szovjetunió elleni háborújában, amiért „jutalmul” a területéhez csatolhatta a szomszéd országok zömében magyarlakta területeit.<< Tudtommal ekkor csak a Délvidék egy részét kaptuk meg valamint a Baranya-háromszöget és a Muraközt. Az összes többi korábban történt... Üdv: Tamaas 2006. november 7., 21:56 (CET)

Gazdasági adatok

"Szénbányászat 2005 évben az ország 1 földalatti és 11 külszíni szénbányájából 2,44 Mt barnakőszenet és 8,31 Mt lignitet termeltek ki. A feketeszén-bányászat megszűnt. Az összesen kitermelt 10,75 Mt szén 11 %-át mélyművelésű bányából termelték ki. Az év során 2 mélyművelésű szénbányánál és egy külfejtésben befejezték a kitermelést. 4 megszűnt szénbánya tájrendezését folytatták, illetve kezdték meg. A szénbányák műszaki-biztonsági állapota az előző évekhez viszonyítva számottevően nem változott. Az év során egy föld alatti bányában két súlyos üzemzavar (tűz, illetve metángáz meggyulladása) következett be, valamint szállítási tevékenység során egy halálos munkabaleset történt.

Ércbányászat Az ágazatban 2005-ben csak bauxit és mangánérc kitermelés volt. Az év során 2 föld alatti és 3 külszíni bauxitbányában, valamint 1 földalatti mangánérc-bányában végeztek érckitermelést. A kitermelt 535 kt bauxit 77 %-a, valamint a 48 kt mangánérc 100 %-a mélyművelésből származik. Az ércbányák állapota megfelelő, a fő bányaveszélyek elleni védelem színvonala kielégíti az elvárásokat, halálos bányászati munkabaleset nem történt. A három napon túli keresőképtelenséget okozó munkabalesetek száma 41 volt, 40 %-kal kevesebb, mint az előző évben.

Egyéb szilárd ásványok és nyersanyagok bányászata (kő, kavics, homok, agyag, gipsz, perlit, talkum, stb.) bányászata Az ásványbányák termelési volumene (3,03 Mt) az előző évek szintjének megfelelően alakult. Az év során tovább folytatódott a bányászati és a feldolgozási technológiák korszerűsítése, automatizálása, melynek eredményeként még kedvezőbbek lettek a porkibocsátási értékek. A kerámiai nyersanyagok (7,36 Mt) kitermelése a piac megélénkülése miatt mintegy 25 %-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A kavics-, homok- és agyagbányák termelési volumenét ebben az évben is elsősorban a térségi nagyberuházások - utak, ipartelepek, ipari parkok - és a magánerős építkezések befolyásolták. Elsősorban az autópálya építések tervezett nyomvonala mentén került sor új bányatelkek megállapítására (21 db). Az autópálya-építési program a megnyitott, vagy már korábban is üzemelő bányákra is kedvező hatással volt. A kavics- és homokbányák kiermelése (58,5 Mt) jelentősen (27 %-kal) nőtt az előző évhez viszonyítva. A piaci igények a feldolgozott, osztályozott kavicstermékek felé tolódtak el, aminek eredményeképpen tovább bővült a minőségi, osztályozott termékeket előállító bányák száma. Az építő és diszítőkő, valamint a cement- és mészipari kőbányák termelése (26,46 Mt) stagnált, mindössze 3 %-kal haladta meg a 2004. évi kitermelés mennyiségét.

CH termelés 2005. évben a MOL Rt.. valamint az El Paso Magyarország Kft. végzett szénhidrogén (kőolaj, földgáz) kitermelési tevékenységet engedélyezett műszaki üzemi tervek alapján. Kőolaj és földgázbányászati célú mélyfúrási tevékenységet (mélyfúrás, rétegvizsgálatok) a MOL Rt. számára az év folyamán a Rotary Rt. végzett: (4 db vízszintes fúrás az algyői mezőben, 10 db kutatófúrás, és 6 db kutat mélyítettek le és képeztek ki a földalatti gáztárolóknál) .A kútszerviz munkálatokban részt vett a Kelly Kft is. A TXM Kft. számára a CROSCO cég végezte a kutatófúrások (Pusztaszer-1 és a Makó-6) mélyítését. Összességében az év folyamán 22 db kutat mélyítettek le, ezek közül 8 db meddő, 2 db áthúzódó (2004-ról), 6 db földalatti gáztárolás céljára mélyült. Elvégeztek 160 kúton végeztek kútmunkálatot (átképzés, perforáció módosítás, kútjavítási-, tisztítási-, és rétegserkentési műveletek, mélyszivattyú csere, kútfelszámolás), és 14 kúton próbatermeltetést.

Magyarország ásványi nyersanyag termelését 1995-2005. években a mellékelt táblázat tünteti fel.

Ásványi nyersanyag Mértegys 2005

Feketekőszén Mt 0,00

Barnakőszén Mt 2,44

Lignit Mt 8,31

Bauxit Mt 0,50

Mangánérc Mt 0,06

Uránérc Mt -

Ásv.bány.-i nyersanyag Mt 3,03

Cem. és mész nyersanyag Mt 5,96

építési és diszitőkőip. nyersanyag Mt 20,50

Építési homok és kavics Mt 58,50

Kerámiaipari nyersanyagok Mt 7,36

Összes szilárd Mt 106,66

Kőolaj Mt 0,95

Földgáz* Gm3 3,17

CO2 gáz* Gm3 0,12 "

Ezt most kaptam a GKM-től hírlevélben, a 2005 évi adatok!Kata 2006. december 7., 15:27 (CET)

Az Adapa által leleplezett vandál

IP címe: 80.252.54.94 Születéskor várható időtartam helyett halálkor várható időtartamot írt. Amúgy nem is lenne rossz, ha az ember ráadásként kapna még egy életet.Mazarin07 2007. február 7., 14:18 (CET)

Orcaimázs

Mezőgazdaság

csonk

Ipar

csonk

Kereskedelem

csonk

Hol itt a csonk? Én csak a helyét látom az akárminek, nem a darabjait... (Off: a csonk szó szerintem egyébként nem a kezdetét jelöli valaminek, hanem a maradékát: ld. falcsonk.)

Vagy mindez csak fantomfájdalom?:)--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 7., 09:51 (CET)

Nem tudom, mikor raktam ide ezeket az adatokat kicsit feljebb (minisztériumi közlés, hírlevél), de még nem kapott rá senki - azóta se. Kata 2007. március 7., 10:34 (CET)

Előbb meg kell vitatni, hogy milyen legyen az itteni szakaszcsonkok helyébe majdan bekerülő Főszócikk-sablon, és az is időbe kerül ám!...--Mihasznay-Kibitz Godson ^fóruma 2007. március 7., 11:30 (CET)

Turisztikai régiók

A turisztikai régiók beosztása csak majdnem azonos a statisztikai-területfejlesztési régiókkal. Ezért külön cikkeket érdemelnének. Igaz?

--Peyerk 2007. március 16., 08:00 (CET)

Lásd a Magyarország.hu oldalon. Idegenforgalmi felosztás (gondolom fejlesztési, látogatottsági és minden egyéb alapon). Kata 2007. március 16., 08:12 (CET)

Egyetemek

Itt nem kellene felsorolni az egyetemeket, elég a hivatkozás a listára (főiskoláknál is).--Linkoman 2007. március 24., 18:25 (CET)

Bőven. – Alensha ^üzi 2007. március 24., 18:47 (CET)

Magyarország sportélete

Szépen bővül az anyag, de a Magyarország szócikkbe nem ez kellene, hanem a magyar sport történetének lényegretörő ismertetése + a legfontosabb egyéniségek, a Hajós Alfrédok, Papp Lászlók, Egerszegi Krisztinák és Puskás Ferencek megemlítése.

A jelenlegi szöveg NEM LEXIKON-szinvonalú, inkább egy Magyarországról szóló útikönyv nívója.

Pl. mit keres itt, Magyarországnál, a Dakarról egy kép? Magyarok nyerték eddig a Dakart? Erről híres az ország? Nyilvánvalóan nem.

A jelenlegi szöveget átteszem a jelenleg nem létező Magyarország sportélete szócikkbe, ott tessék bővíteni és ne itt. Szépen kérem.--Linkoman 2007. április 16., 14:44 (CEST)

Ok. Persze. Mondjuk én is így gondoltam, hogy magyarország sportéletébe kerüljön csak elkapott a munka heve. De a kép már itt volt, gondoltam csak írok oda valamit, ne legyen ott üresbe, és nem tudom ki rakta föl a képet.

Köszi a választ és a megértést. Jó munkát kívánok az anyag bővítéséhez, az új helyén. Nem akarom én a Dakart bántani, dehogy. Csak egy képzeletbeli piramist ajánlok: a részletek sportáganként, klubonként, sportolónként, sportrendezvényenként stb., számos ilyen szócikkünk van - ezek lényege a Magyarország sportélete szócikkbe, próbáltam hozzá szempontokat írni fejezetcímként - és ha ez megvan, tömör szöveg jöhet a [[Magyarország]g szócikkbe. Szerintem ez a helyes munkamenet.

Jó munkát kívánok. Üdv.--Linkoman 2007. április 16., 15:04 (CEST)

Köszönöm. Igyekszem ezek szerint az elvek szerint dolgozni. :D

Vallás és alkotmány

Az alábbi szöveget törlöm a szócikkből:

"Magyarország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is."

Az első mondat felesleges információt közöl. Hogy egy európai állam alkotmánya a 21. században szavatolja a vallásszabadságot annyira természetes, hogy csak az ellenkezőjét kellene megemlíteni.

Továbbá, ha a kisebb felekezeteknek lenne annyi taga, hogy meg lehetne szervezni számukra is a hitoktatást országos szinten, akkor bizonyára lehetséges lenne számukra is a hitoktatás Magyarország iskoláiban. De ez így nonszensz, hiszen, ha a kisegyházaknak több tagja lenne, akkor nem számítanának többé 'kisegyháznak'. Itt nem kedvezményekről és hátrányos megkülönböztetésről van szó, hanem logikáról és kivitelezhetőségről.

Részesedés az adóbevételek: Ez így nem egészen semleges álláspont: "Kedvezményekben részesülnek ... az egyház részesedik az adóbevételekből" És mi van, ha megfordítjuk ezt az állítást: "Az állam beszedi a vallásos emberek pénzét". Nyílván való, hogy az állam az emberek pénzéből él, azaz közpénzből. Nomármost, Magyarországon a vallásos emberek aránya 74.6%! Ez tény, nem időszakos közvéleménykutatás eredmánye, hanem hivatalos népszámlálási adat. És ezek az emberek, úgy látszik, akarnak vallási intézményeket, idősek otthonát, egyházi iskolákat, kollégiumokat, templomokat. Köz-társaság lenne egy állam, ha nem venné figyelembe az emberek véleményét, elvárásait? A demokrácia persze nem jelenti, hogy a vallások intézményes formája (egyházak) és az állam, mint intézmény, egybemosódnak, de radikális szétválasztásuk ellentmondás lenne. --Vedran.b 2007. május 16., 01:58 (CEST)

Nem biztos hogy ide tartozik, de azért mégis...

A népszámláláskor nem arra kérdeztek, hogy mi a szándéka a kérdezettnek az adója felhasználását illetően. Semmi alapja nincs annak a vélekedésnek, hogy aki valamely felekezethez tartozóként azonosította magát a cenzuson, az az adójából egyházakat (vagy egyházi intézményeket) akarna támogatni. Ezeknek semmi köze egymáshoz. A közpénzekről való döntésnek megven a maga rendje. Ráadásul mi az hogy "az állam beszedi a vallásos emberek pénzét"?!? Az állam adót szed a polgáraitól, felekezeti különbségtétel nélkül!

Miért lenne ellentmondás állam és egyház szétválasztása?!? Szerintem Franciaország köz-társasági hagyományait egyáltalán nem csorbítja a merev szekularizmus. SőT!

Hogy konkrétum is legyen: az tény, hogy az egyházak és intézményeik kedvezményekben részesülnek az állam részéről. Ezt nem tagadni kellene, inkább talán megköszönni. Egy enciklopédiában pedig tárgyszerűen ismertetni.

--Peyerk 2007. május 16., 07:51 (CEST)

Valójában Franciaország a kakukktojás. Európában sehol sem a francia modell van. Egy rakáés osrzágban eleve államegyház van. Máshol vannak kivételezett vallások. Magyarország valahol középúton van, Magyarországon nincs kivételezett vallás, teljes jogi egyenlőség van a felekezetek között. A gyakorlatban persze egyes felekezeteknek több joguk van a gyakorlatban, de ennek nem jogi alapja van, hanem ez egyszerűen az illető felekezetek nagyobb létszámból következik. --maxval 2007. május 16., 10:24 (CEST)

Az a baj, hogy ez ma már nem a szekularizációt, hanem az egyházi intézmények diszkriminációját jelenti, ami egy demokráciában valóban ellentmondás. És mi az a hülyeség, hogy "kedvezmény" a hittan oktathatósága az iskolákban? Logikus, hogy az iskolában azt kell tanÍtani, amire társadalmi igény van. A hittanra pedig van (az óriási suttogó propaganda ellenére, amely a csoportnyomás eszközével a hittantanuló gyermekeket nevetségesnek, maradinak, homokosnak stb. szeretné beállítani). Ezt igen sanda dolog (de mindenklépp pov) úgy interpretálni, mintha valami olyan kedvezményről lenne szó, ami kizárólag az egyházakat mint intézményeket érinti, és nem az egyházak tagjait, mint akiknek ugyanolyan joguk van a demokráciával élni, mint a materialistáknak. ♥♥♥: Gubb  ✍    2007. május 16., 09:36 (CEST)

Egy dolog az egyházak közötti jogegyenlőség, és másik a szekularizáció. Én az utóbbiról beszélek. Azon belül is egy szűk kérdésről: közpénzeknek egyes egyházak és intézményeik működtetésére fordításáról.

Az általam visszaállított szöveg valóban vitatható volt, de mégis fontos. Szóval farigcsálást érdemel.

--Peyerk 2007. május 16., 12:10 (CEST)

Közpénzek: a katolikus, református, vallásos zsidó, illetve minden vallásos ember pénze, amelyet az állam beszed, az köz-pénz. Az állampolgárok pedig (szeretem ezt az absztrakt kifejezeést), szóval, Magyarország "állampolgárai" többségükben mégis vallásosak, nyílván való, különböző mértékben, de mégis. Miért zárnák hát akkor ki őket a köz-pénzek felhasználásából? Ha közpénz, akkor az a pénz az övéké is, és nem csak bizonyos pártpreferenciával rendelkezők, illetve a funamentalista szekularisták pénze. Hogy egy országban pedig hányan élnek, milyen nemzetiségűek, vagy történetesen milyen vallásúak, a legbiztosabb és legelfogadottab referencia nemzetközi szinten a hivatalos népszámlási adatok. Kivéve Magyarországon, mert itt nálunk egyesek kitalálták, hogy ez így nem jó, mert azok a számok mégsem fedhetik a valóságot. Miért nem? Az egyházak nem valami elvont intézmények amelyeket "vatikáni szerződések" hoznak létre, hanem adózó állampolgárok, akiknek vannak intézményeik, akik saját gyerekeik számára kívánják a hitoktatást az iskolákban, egyházi szociális intézményeket kívánnak, médiákat, ahol a vallásos emberek értékrendjét minimum tiszteletben tartják, stb. Szóval, mirefel ez a riogatás a Vatikáni szerződéssel, mintha az egyházaknak az égvilágon semmi más küldetésük nem lenne, mint hogy rátelepedjenek az államra és milliárdokat vegyenek el az emberektől. Nem az egyházak, hanem az állam lenne az igazi parazita, ha nem venne tudomást arról, hogy az "állampolgárok" részben, méghozzá jórészben vallásos emberek, és a közpénzek az ő pénzük is. Nem lenne végre ideje már venni egy jó nagy lélegzetet és átböngészni a KSH adatait? Ez itt a 21. század, és lám, nem hogy Rákosy ötéves terve nem bírt el az egyházakkal, hanem éppen az ellenkezője történik világszerte, mint amit az agresszív szekularisták nyomatnak: vannak vallásos emberek és vannak egyházak. Helyzetüket rendezni kell egy államon belül, tehát kellenek Vatikáni szerződések, meg hasonlók, amelyek regularizálják az állam és egyház kapcsolatát. Az állam és egyház radikális szétválasztásának a politikája azért egy blöff, mert sohasem valósulhat meg anélkül, hogy az embereket (állampolgárokat!), akik történetesen vallásosak, elválasztanák az államtól, azaz hátrányosan megkülönböztetnék őket azoktól, akik abszolút szekuláris alapon kívánnak rendelkezni közpénzekkel. Franciarszágre hivatkozni állam és egyház viszonyában pedig tényleg szélsőségesség, de meg kell hagyni, nagyon tudják nyomatni a maguk politikáját. Bár, mintha már ott is mozgolódna valami. --Vedran.b 2007. május 16., 16:32 (CEST)

A Vatikáni szerződés szerintem azt bizonyítja, hogy nem minden egyház részesül azonos bánásmódban. A „történelmi egyházak” több lehetőséget kapnak, hivatalos fórumokon meghallgatják a véleményüket, pl. törvényjavaslatok kapcsán. Kapnak állami támogatást, de kevesebb kötelezettségük van pl. a kötelező beiskolázással kapcsolatban. -nagytibi ^{üzen, ?} 2007. május 16., 12:15 (CEST)

A több lehetőség egyetlen oka: több embert képviselnek. A vallásegyenlőség nem azt jelenti, hogy a 20-tagú Boszorkányszövetség és a többmilliós katolikus felekezet kap ugyannyi perc időt és ugyannyi forintot. Valójában pontesan ez lenne az egyenlőtlenség. Mindnesetre tény: pozitav diszkrimináció nincs, jogilag teljes a felekezetk egyenlősége. --maxval 2007. május 16., 13:33 (CEST)

Hiába ismételgeted, attól nem lesz igaz. Közpénzek egyházi célra való felhasználása a kérdés, nem az, hogy ebből az egyházak „igazságosan” részesednek-e. A vallásegyenlőség azt jelenti, hogy nem kap senki semmit az én adómból.

--Peyerk 2007. május 16., 15:54 (CEST)

Nem az országról szóló lapon kellene az egyházak finanszírozásának kérdésével foglalkozni, főleg nem különböző ideológiai felállásból. Az ország lapja legyen már közös, azután egy külön lapon szépen meg lehet ezt vitatni.

De ne essünk már abba primitív hibába, hogy minden, ami Magyarorszggal kapcsolatos, erre a lapra legyen összezsufolva, összes vitáinkkal együtt.

Kéretik másik terepet keresni.--Linkoman 2007. május 16., 15:58 (CEST)

Ezen az alapon semmilyen nem-közfeladatra nem kellene semmilyen közpénzt adni. Pl. ne kapjon pénzt a Fővárosi Nagycirkusz, a színházak, se a horgászszövetség. Ahogy te nem akarod, hogy a te adódból az egyházak kapjanak, mivel a téma nem érdekel, ugyanúgy egy színházba nem járó ember meg a színházaknak adott közpénzeket nem helyesli. Dehát a rendszer nem így működik! A rendszer úgy működik, hogy a kormány az éppen aktuális közmegállapodás alapján, a törvények betartásával, minden évben eldönti, hogy mire legyenek költve az adók, majd ezt a parlament megszavazza költségvetési törvény név alatt. A magyarországi egyházellenes gondolkodású erők abba a hibába esnek, hogy az egyházakat külön választják az összes többi szervezettől, céltól, melyek szintén kapnak közpénzeket! Pedig ez egy elvi kérdés. Vagy senkinek semmi közpénz, vagy az egyházaknak is! Megjegyzem: a jelenlegi 5 parlamenti párt egyike sem kívánja az egyházfinanszírozást megszüntetni. A vita a módon és a felosztási rendszeren van. Az egyébként - tévesen - egyházellenesnek mondott, valójában csupán szekuláris SZDSZ sem a francia modellt propagálja, hanem csupán azt akarja, hogy legyen megnövelve a SZJA felánlható hányada, s ezzel együtt minden más pénzkifezetés szűnjön meg. Tavalyelőttig még én voltam a vezetője az egyik történelmi kisegyháznak, van bizonyos rálátásom ezért a kérdésre. Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb "ne menjen közpénz a papoknak" című lemez ismételgetői általában egyáltalán nem ismerik a témát, csak demagóg módon ismételgetik ezt, mert divatosan hangzik... Ha van kérdésed, szívesen válaszolok, de inkább az én user vitalapomon, ne itt... --maxval 2007. május 16., 16:18 (CEST)

Maxwal, hiába kértelek, hogy ne itt folytassátok? Ráadásul megbontottad a sorrendet és a hozzászólásom fölé írtál. Ismét javasolni fogom, hogy az adminok csináljanak rendet ilyen esetben. Nem lehet megérteni, hogy ne ezen a lapon vitatkozzatok??--Linkoman 2007. május 16., 16:38 (CEST)

Annyira téves volt a hozzászólás, hogy nem lehetett nem válaszolni rá. Többet nem írok erre a részre. --maxval 2007. május 16., 16:41 (CEST)

Kedves vagy, én csak azt kértem, hogy ne ezen a vitalapon folyjon a vita. Lehetne pl. Egyházak finanszírozása Magyarországon címmel egy lapot kezdeni és annak a vitalapján mehetne tovább ez a ddiskurzus- az elejétől oda átmásolva.

higyjétek el, nem abba akartam beleszólni, hogy vitatkoztok. Üdv.--Linkoman 2007. május 16., 16:44 (CEST)

Nem értek egyet. Mi az hogy ne itt "vitatkozzunk"? A szócikk tartalámáról van szó, Magyarországot érintő alapvető információkról. Légyszi ne fújd le a vitát, amíg nem rendeződik a kép. A magyar wikin van már majdnem 60 000 szócikk, de "Magyarország" még mindig csupa vázlat, adathalmaz. Két nappal ezelőtt a vallási életről Magyarországon még csak két hülye mondat volt bizonyára valamilyen régi kézikönyvből még a rendszerváltás előttről. Most végre elinudult valami, miért kell lefújni?

Itt van például ez a mondat, amely bekerült a szócikkbe:

"Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.

Hogy is van ez? Hogy kell ezt érteni? Hol a forrás? ... Ezt meg KELL vitatni, és szerintem éppen itt. --Vedran.b 2007. május 16., 17:19 (CEST)

2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről 31.§ „(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A (3) bekezdés alapján kiszámított támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 145 000 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a 3. számú melléklet 15.1. és 16.4.1. pontjaiban 2007. augusztus 31-éig, a 15.2. pontjában 2007. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.” -nagytibi ^{üzen, ?} 2007. május 16., 17:35 (CEST)

Köszönöm, ma nem volt időm napközben. De lám itt is van.

Az viszont meglep, hogy erről nem tudnak a vita egyes aktív résztvevői, hiszen elsősorban ezt vitatják, akik a Vatikánnal kötött megállapodást vitatják, ugyanis a kiegészítő támogatás azon alapul. --Peyerk 2007. május 17., 17:14 (CEST)

GDP

A GDP-vel itt nagyon nagy keverés van. Ott vannak a számok, de nem tudom frissítteni, mert fogalmam sincs, hogy melyik adatot lessem. Az en:List of countries by GDP (PPP) listán, meg többin is több szerepel, az IMF, a Világbank, meg a CIA WFB-je. Melyik szerint kell? Ugyanígy a nominális GDP-nél, meg ezek egy főre jutó variánsain. Amúgy nem lehetne megoldani, hogy lenne egy-egy lista, amit évente frissítenénk, és arról tenné be a wiki minden országhoz az aktuálisat? -- puncsos (→ Mi'la tu'tu?) 2007. május 16., 03:40 (CEST)

Függetlenség 2.

Látom, régebben már felmerült ez a függetlenség-kérdés. Itt most egész jó, de az angol wikiben valamit kezdeni kellene, mert jelenleg ez van:

Függetlenség

• Magyar Fejedelemség: 896
• Magyar Királyság: 1000 decembere
• Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása: 1918
• Magyar Köztársaság: 1989

Na most ebből a 4 évszámból háromnak semmi köze a függetlenséghez. 896 egyrészt elég önkényesen lett évszámként a honfoglaláshoz rendelve, mert nem volt az kész egyetlen év alatt, egyébként meg előtte se függtünk senkitől. Szent István koronázásával megint nem lettünk függetlenebbek, az államforma változott. 1989-ben szintén. Szerintem az egyedüli dátum, ami ott függetlenségként szerepelhet, az 1918, ezzel viszont az a gond, hogy úgy néz ki, mintha azelőtt sose lettünk volna független állam. Szerintem a legjobb megoldás lenne egyszerűen kivenni az infoboxból ezt a függetlenség dolgot, ezt le is írtam az ottani vitalapra, akit érdekel, szóljon hozzá. – Alensha ^üzi 2007. május 16., 17:39 (CEST)

update: Zello közben megcsinálta. – Alensha ^üzi 2007. május 17., 01:21 (CEST)

Szerintem a helyes dátum 1000. --maxval 2007. május 17., 08:33 (CEST)

ott is erre a következtetésre jutottunk, most függetlenség helyett alapítás van az infoboxban és az 1000 van mellette. – Alensha ^üzi 2007. május 17., 11:53 (CEST)

Tegyünk alá zenét is? :) Kettő (na jó, három) közül lehet választani: [5], [6], [7] :)) --Vince ^blabla :-) 2007. május 17., 17:28 (CEST)

Legészakibb település

Magyarország legászakibb települése nem Hollóháza!!!!!!!!!!!!!!! Északabbra van Fűzér, Kéked, Pusztafalu, Felsőkéked és legészakabbra Lászlótanya!! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.76.15 (vitalap | szerkesztései)

nem tudom, én térképen néztem, vonalzóval, legjobb lenne, ha tudnánk a koordinátáikat... – Alensha ^üzi 2007. május 20., 15:07 (CEST)

Ez a névtelen hozzászólás is jól illusztrál egy általánosan levonható tanulságot: féligazságot közöl... Google Earth-szel nézve valóban nem Hollóháza a legészakibb település, azonban a felsorolt települések lemaradnak Bódvaszilas illetve Hidvégardó mögött, ezek ma Magyarország legészakibb települései a térkép szerint. Lászlótanyával az a probléma, hogy nem település, legfeljebb az, aminek a neve is mutatja: tanya (legfeljebb kastély), tehát ez kiesik, bár valóban északabbra van.

Google Earth szerinti koordináták észak felől sorbarendezve: (az első adat)

• Bódvaszilas 48,560 N, 20,766 E
• Hidvégardó 48,560 N, 20,840 E
• Felsőkéked 48,555 N, 21,350 E
• Pusztafalu 48,549 N, 21,493 E
• Hollóháza 48,547 N, 21,405 E
• Füzér 48,537 N, 21,451 E

Persze ezt is fenntartással kell kezelni, egyrészt az adatok szempontjából, másrészt a 0,005 északi koordináta-különbség nem nagy... (nagyjából 100 méter) valamint a leolvasás is csak nagyjából középre mozgatott egérrel történt... Mindjárt megnézem, hogy a cikkben ez hogyan szerepel, és javítom, ha szükséges. misibacsi 2007. május 21., 11:09 (CEST)

na, így jó, köszi :) most nézem Hollóháza és Hídvégardó cikkeit (amiket én írtam), ott jól volt, pedig csak térképen néztem... – Alensha ^üzi 2007. május 21., 15:53 (CEST)

Ne írjatok már be hülyeségeket!!! Vegyetek már elő egy térképet!!!!! A csudába már!

Hogy jön ide Eperjes?!?!?!? Csongrád megye ÉK-i sarkában van szegény...

Bódvaszilas meg Hidvégardótól is vagy 10 km-re DNy-ra.

Most nagyon vörös ám a fejem!!!

--Peyerk 2007. május 21., 20:43 (CEST)

Google Earth

Megnéztem. Tragédia. Hogyan lehetne a rajta lévő piros településpöttyöket a helyükre tenni?!? Van amelyik 10 km hibával szerepel...

--Peyerk 2007. május 21., 23:17 (CEST)

Meg fogom nézni térképen. Te egyébként milyen térképen nézted? Ha a GE tényleg ennyire rossz adatokat használ, és ezt bizonyítani is tudjuk, akkor írhatunk nekik és megkérdezhetjük, hogy miből dolgoztak. Nyilván nem jött ide valaki a Google-tól, hogy felmérje Mo. összes településének koordinátáját, tehát valakitől kapták ezeket az adatokat, csak az a kérdés, hogy kitől... A KSH honlapján kerestem volna a települések koordinátáit, de nem találtam meg, kicsit csodálkozom is... Tudtok földrajzi koordinátákra megbízható online forrást? misibacsi 2007. május 22., 11:41 (CEST)

Érdemes lenne megkeresni az erre illetékes FÖMIt, [8]. Nekik ez a szűkebb területük. – Bennó  ^(beszól) 2007. május 22., 11:53 (CEST)

Képek

Egy-két kép még elkéne.--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. július 9., 01:40 (CEST)

Tájékoztatás-túladagolás

Több szakaszban is ilyesmi látható:

Hagyományok

csonk

Ilyen leszek, ha nagy leszek?? --MerciLessz ^BalhéLessz 2007. július 19., 16:06 (CEST)

Nagyon helyes, hogy előre jelezzük, mit kell még megírni ide. A "túladagolás" inkább abból származik, ha bárki ideírja, ami hazánkról eszébe jut. Tehát: várjuk meg, hátha megírja valaki.--Linkoman 2007. július 19., 16:09 (CEST)

Harmadik köztársaság

Egyszerűen nem fogadom el, hogy a jelenkort bizonyos irányultságú emberek sajtónyelvi megfogalmazásával számozott köztársaságként elemezzük, helyesírási és nyelvi hibával, ráadásul teljesen felesleges vitát provokálva az őszirózsás forradalom utáni Magyarországról.

A hazánkról szóló szócikkből ajánlatos minden olyan kifejezést mellőzni, amellyel kapcsolatban ma bármilyen vita folyik.

Legyen ez a lap felemlekedett, legyen ez hazánk lapja - maugnknak és a külvilágnak - kicsinyes politikai viták nélkül. Mert ha van 3., akkor érthető, egyesek miért beszélnek 4.-ről. Erről ne itt szóljunk.

Tehát 1989. októberétől Magyar Köztársaság, számozás nélkül, alfejezetként. És a "harmadik köztársaság" legfeljebb említést érdemel és talán lábjegyzetet. Többet nem. Ez a lap nem a politikai viták lapja. Ez hazánké.--Linkoman 2007. augusztus 11., 16:41 (CEST)

Azt hiszem a számozás máshol is szokás, így konkrétabb, nincs baj vele szerintem. --Beyond silence 2007. augusztus 11., 23:30 (CEST)

Az ilyen nagyon részletekbe menő dolgokat, mint hogy hány másodperckor kiáltották ki a köztársaságot, meg találgatások, hogy hányadik is ez valóban, áttettem a Rendszerváltás Magyarországon cikkbe, mert inkább odavaló. Egyébként egyetértek abban, hogy ez a cikk legyen a politikai megosztottság fölött álló cikk, amit mindenki tisztelettel szerkeszt, akármelyik párt szavazója is.

Én is úgy tudom, hogy elfogadott a harmadik köztársaság megnevezés, bár igaz, amit nemtudomki beleírt, hogy az egyik, amit beleszámolnak, az a népköztársaság, viszont ha jól tudom, az 1848-as forradalomkor kikiáltottat meg nem számolják bele, szóval elvileg számra így is, úgy is megvan a három...

Amúgy idézetben nincs meg valahol ez a köztársaság kikiáltása? Csak kíváncsi lennék, hogy ez hogy hangzott el, „ezennel kikiáltom a Magyar Köztársaságot”, vagy hogy? – Alensha ^üzi 2007. augusztus 12., 00:14 (CEST)

Nekem az a gondom csupán a harmadik köztársaság kifejezéssel, hogy nem hivatalos elnevezés, hanem egy spekuláció. Nem ismétlem, mit ajánlok gyakorlatilag, mert fent megírtam. Alenshával egyetértek.

Én ugyan ott voltam, amikor Szűrös Mátyás az Országház ablakából kikiáltotta a köztársaságot, mindenféle ünnepi műsor és körítés nélkül, de idézni nem tudnék. Hol a beszéd szövege? Jó kérdés.--Linkoman 2007. augusztus 12., 06:28 (CEST)

Pl. itt. --Csanády 2007. augusztus 12., 07:42 (CEST)

Valójában a meghonosodott "haramdik köztársaság" kifejezés téves is, hiszen ez a MÁSODIK köztársaság 1989 óta, az első 1946-1949 között volt. --maxval 2007. augusztus 12., 08:24 (CEST)

Amerikai zászló

A Magyar Honvédség fogadja az Egyesült Államok elnökét

Lehet, hogy megköveztek, de a mellékelt kép helyett nem lehetne valami mást betenni!? Miért kell mindenhol ott lobogni egy amerikai zászlónak, miért kell, hogy a Magyarországot bemutató oldalunkon is ott legyen Amerika? (Nem vagyok túlzottan amerikafób, ha más lenne az sem tetszene túlzottan.) De azt kifejezetten durvának tartom, ahogy a magyar honvédek körbeállnak egy idegen zászlót! Vannak nagyon szép állami ünnepeink, ahol ilyen jellegű képek készülnek, stb. Szerezzünk egyet és cseréljük le! Mennyivel szebb a díszszázad a történelmi zászlósor előtt! (Vagy akár ugyanez amerikai zászló nélkül.) Kabóca 2007. november 26., 22:13 (CET)

Kedves Kabóca, remélem, Te se gondolod komolyan, hogy ekkora elefántot kell csinálni egy bolhából.

Kissé túlreagálod azt, hogy tényleg nem szerencsés a mi Magyarország szócikkünket ezzel a képpel illusztrálni. Ebben teljes mértékben egyetértek.

Csak nem kellene ez a drámai kommentár hozzá.--Linkoman 2007. december 3., 11:51 (CET)

Tökéletesen egyetértek Kabócával, ez a zászló nem illik ide! – Lassi ^vita 2007. december 12., 15:28 (CET)

Bólogatok. Énisénis. Magyar oldal magyar zászló elöl (max. aztán a többi), ez a minimum. Kata ^vita 2007. december 12., 16:01 (CET)

Kidobtam.Kata ^vita 2007. december 12., 16:09 (CET)

• ATYAÚRISTEN! Magyar Wikipédia magyar Magyarország szócikkének magyar Védelmi rendszer alcíménél lévő, magyar honvédséges képén minimum hogy nagyon magyar magyar zászló legyen, nagyon elől! Magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar magyar... nem vagytok kicsit magyarmániások? Ha ennyire zavar, csináljatok jobb képet, addig meg nem, nem lehet más képet kirakni, úgy hogy nyugi, egy kis tolerancia nem árt más nemzetek zászlaja felé. Egyébként tényleg, annyival szebb a magyar díszszázad magyar történelmi zászlósor előtt, hogy azt el sem tudom mondani magyarul... – Beyond silence 2007. december 17., 17:37 (CET)
•  megjegyzés és ha elvágjuk a képet ott, ahol az amerikai zászló van? – Alensha ^{üzi m} 2007. december 17., 17:51 (CET)

Hát nagyon szép lenne... menne a őrmester jobb vállával.– Beyond silence 2007. december 17., 17:53 (CET)

Wikipédia:Véleménykérés#Magyar konyha: content forking?

Miután User:Kata úgy kezeli, amit mondok, hogy egyik fülén be, másikon ki, véleménykérést indítottam. Kérlek, szóljatok hozzá, ill. segítsetek rendezni a helyzetet. Ádám ✉ 2007. december 17., 17:20 (CET)