Vita:Márai Sándor

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Irodalmi témájú szócikkek (színvonalas besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2009. március 14.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Ez egy életrajzi szócikk. Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

cikk

Szia, látom ezerel készül a cikk :) Figyelj majd arra, hogy minden múltidőben legyen leírva, mert ezzel régen én is sokat szívtam. Pupika ^Vita 2008. január 18., 10:54 (CET)

Köszi! OK! Hát ami azt illeti, nem kell túlhajatanom magam, mert ez a diplomamunkám egy része, amit a tavasszal írtam, persze van rajta még mit igazítani! :) – OrsolyaVirág^{Beszélj hozzá!} 2008. január 18., 11:41 (CET)

Dógozunk, dógozunk, Kisasszony? Szép, minőségi cikk lesz, az már látszik :-) Nem aprózod el. Várom, mikor lesz "adásban." Gondolom komoly szándékaid vannak vele. Nagyon helyes :-) – Ramirez Ide 2008. április 14., 14:04 (CEST)

Yes, yes... Ez a tavalyi diplomamunkam egy resze, mert Maraibol irtam, szoval ezert nincs elaprozva... :) Igen! Draga vagy, puszi, – OrsolyaVirág^{Beszélj hozzá!} 2008. április 16., 17:30 (CEST)

Üzenet

Szia OrsolyaVirág! Megbeszélésünk szerint elkezdtem a javítgatást. Egyelőre csak az első szakaszt, hogy lásd, mire gondoltam, és hogy hogyan fog kinézni a korrigálás, ha akarod hogy folytassam. A te szövegedből semmit nem töröltem. A zárójelbe tett dőlt betűs szöveg vagy javaslat változtatásra, vagy eleve javítás. Ami tényleg nem jó, azt áthúztam. Idevésem a rákbetegségről a forrást, hogy be tudd tenni. A könyv címe: Márai Sándor üzenete, szerző: Furkó Zoltán, kiadó: Püski Kiadó Kft. Publikálási dátumot a könyvben nem találtam, de a tartalma szerint cca 1990-re teszem.

Odatettem a nevem a szakasz végére, hogy észrevedd, nem vandál ügyködött itt. Szólj ha valami nem érthető, és hogy egyáltalán folytassam-e a javítást. Üdv, Vándormadár ^vita 2008. augusztus 30., 03:14 (CEST)

Nekem tökéletes! Igen, folytasd légy szíves! Nagyon köszönöm! – OrsolyaVirág^HardCandy 2008. augusztus 30., 16:14 (CEST)

Szívesen. Hát akkor lássuk a medvét. A dőltbetűs beszúrásaimat megváltoztattam kövérre, így azonnal észreveszed őket. Vándormadár ^vita 2008. augusztus 31., 20:23 (CEST)

Drága vagy! – OrsolyaVirág^HardCandy 2008. augusztus 31., 21:04 (CEST)

Összefoglaló

Szia OrsolyaVirág! Namost alaposan kidíszítettem neked ezt a cikket. Remélem hasznát veszed a javításoknak. Természetesen nem kell mindent szentírásnak venni -rajtad áll, hogy vagy elfogadod a javaslatokat, stb., vagy nem.

Igyekeztem felhasználni a szerkesztői ablakot, bár tudtam volna több jelet is használni, ha lenne. Mivel a cikk elég hosszú, lehet hogy siettemben elkövettem egy-két apró jelzési hibát, de igyekeztem vigyázni, hogy minden világos legyen. Ha van kérdésed, csak kérdezz nyugodtan.

További jó munkát,Vándormadár ^vita 2008. szeptember 1., 21:35 (CEST)

Én nem értek hozzá, de érdemesebb lett volna egy füst alatt valóban javítani a dolgokat, mert így dupla munka. Peligro ^vita 2008. szeptember 1., 21:51 (CEST)

Peligro: lehet hogy bizony igazad van, de így egyeztünk meg Orsolyával. Ez az ő allapja. Még dolgozik a cikken, és ezt tiszteletben kell tartani. Vándormadár ^vita 2008. szeptember 1., 21:58 (CEST)

OrsolyaVirág: még egy dolog. A Szabadkőművesek Kategóriában benne van Márai neve is. Arról, hogy szabadkőműves volt, nem tudtam. Te se említed. Nem kellene ebbe belenézni? Vándormadár ^vita 2008. szeptember 1., 21:58 (CEST)

Ezen én is csodálkoztam, az eredeti cikkben volt benne, aztán én meg átmásoltam, de majd kiveszem. Köszi! – OrsolyaVirág^HardCandy 2008. szeptember 1., 22:05 (CEST)

Üdvözlet, szép cikk lesz. Egy javítást javaslok (tény). Márai újrafelfedezése nem Franciaországban történt, hanem a Gyertyák csonkig égnek új olasz kiadásával. Üdv Athanáz9 ^vita 2008. szeptember 19., 18:35 (CEST)

Köszi! Azt a bekezdést nem én írtam! :) – OrsolyaVirág^HardCandy 2008. szeptember 19., 22:53 (CEST)

Ünneprontás

Egy ilyen szép cikkben ilyen magyartalan mondatnak nem lenne helye: "Az egyik legkülönösebb életúttal bíró 20. századi magyar író." Hogy igazán szépségverseny-nyertességgel "bíró" cikk lehessen.--Linkoman ^vita 2009. április 10., 00:56 (CEST)

Szia Linkoman! Én nem tartom magyartalannak, egyébként ezt a mondatot pont egy irodalomkritikus fogalmazta meg így! :O Majd gondolkozom vmi máson. Vagy Te tudsz jobbat? :) – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. április 10., 07:35 (CEST)

Lehet, hogy Te vagy az egyik legkifinomultabb nyelvérzékkel bíró tapasztalt szerkesztő, de ez akkor is magyartalan. Tulajdonsággal bír = tulajdonsága van, vagyis egyszerűen: valamilyen. Pl. A rózsa nem az egyik tövissel bíró virág, hanem tövises virág, vagy tőmondatban a rózsának tövise(i) van(nak).

Természetesen, van jobb, magyaros megfogalmazási lehetőség. Pl. Márai Sándor életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. (Arany János még úgy mondta volna, hogy "írókéi" között, de ez már tényleg régies.Üdv.--Linkoman ^vita 2009. április 10., 11:18 (CEST)

Megj. a rózsa tövise nem elvont fogalom, mellesleg a probléma, mint ahogy te is megérezted, az "írókkal" van. Sajnálom, habár a tied színötössel és buksisimogatással átmenne a kis világháborús nyelvművelő könyvecske vizsgáján(kerüld a "terpeszkedő" kifejezéseket :):)), de döcögősebb mert egy hatalmas szintagmacsokrot akasztottál rá hátulra. Az írókéi nem régies, egyértelműsítő. De csak hogy beszálljak a szépségversenybe: a legkülönösebb(legegyedibb) életutat futotta be? ;) Na, ki nyer? :):):) Jobb ötlet? Valami motiváltabb kifejezés? :):)– Merdys ^vita 2009. május 27., 20:35 (CEST)

Bevezető

Döntően nem Márai életművét, hanem annak magyarországi politikai értékelését taglalja, meglehetősen homályosan (és tendenciózusan = POV). – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 17:59 (CEST)

Igyekszem átírni, bár ezeket nem a kisújjamból szoptam. A POV azért elég erős kifejezés! – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. április 11., 23:05 (CEST)

Polgári értékrend

"Mind hivatalnokok voltak, jogászok, köztisztviselők, katonatisztek."

Magyar olvasóknak praktikus lenne legalább az utalás szintjén jelezni, hogy ez a nagypolgárság a Beruf-alapú, nem a marxi burzsoá. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 18:08 (CEST)

Szerintem a magyar olvasók nem hülyék! ;) Én nem írom át, ha Te úgy gondolod hogy át kéne, tedd meg! – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. április 11., 23:07 (CEST)

Tanácsköztársaság

"1919-ben a Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett: riportokat készített, könyvekről írt kritikákat, és publikálta műveit."

Ez egy kicsit homályos: ebből még az se derül ki, hogy bebörtönözték, vagy vitézzé avatták volna, ha Magyarországon marad. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 18:16 (CEST)

Felismerés

"Tehetségét külföldön is hamar felismerték, így nem csak Németországban, hanem Prágában, valamint itthon a Kassai Naplóban, (a rivális) Kassai Újságban és Az Újságban is jelentek meg írásai."

Nem szerencsés: a külföldi elimerést nem igazán a kassai megjelenésekkel kéne illusztrálni, ha csak nem arra utalunk, hogy Kassa akkor már csekszlovák megszállás alatt volt. Akor viszont mihez képest itthon? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 17:50 (CEST)

Házasságkötés

"(Férje, hogy meg tudja védeni feleségét, megkérte, hogy térjen át a római katolikus hitre, és csak annak megtörténte után, 1936-ban tartottak egyházi esküvőt.)"

A húszas éveknél értelmezhetetlen mondat. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 18:27 (CEST)

Irodalmi negyed

"Ez a városrész (Krisztinaváros) akkoriban komoly irodalmi negyednek számított."

Mihez képest, meddig, ki szerint stb. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 18:31 (CEST)

Budapest többi részéhez képest! :P X könyv írója szerint! Nem éltem akkor, de elhiszem a forrásnak. Szomszédja egyébként akkor Kosztolányi volt. – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. április 11., 23:03 (CEST)

Csak emlékezetből: Kosztolányi, majd később ugyanebben a milliőben Ottlik, Nemes Nagy Ágnes, csak fejből. Viszont "forrásom nincs", csak tudom hogy hol laktak, mozogtak :) Ja, meg ha Ottlik és Nemes Nagy, akkor az egész későbbi Újhold, mert sűrűn írják, milyen közel laktak egymáshoz, pár saroknyira.

Amerika

"A következőket jegyezte fel naplójába 1953-ban: „Tizedik éve élek itt"

Nem stimmel. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 20:37 (CEST)

Ennek majd még utánanézek, egyelőre kihúztam. – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. április 11., 23:32 (CEST)

Megnéztem újra, ez így van! Nincs rosszul írva! – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 27., 22:55 (CEST)

És ez mit jelent magyarul? Hogy ebbe meg ebbe a könyben ez áll, és hibátlanul másoltad ide? Vagy hogy Márai maga se tudta, hogy mikor került Amerikába, vagy hogy nem tudott számolni, vagy hogy felületesen lektorálták és/vagy korrektúrázták a megjelölt forrásodat? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 23:08 (CEST)

A fenti mondat az '53-as Naplójában szerepel, jól írtam le! Legalábbis jól másoltam ki! Az hogy Márai nem tudott már számolni, más kérdés... – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. május 27., 23:11 (CEST)

Köszi. Mert az 52-es költözéshez 53-55 között sehogy se akart kijönni a tíz év ... Szóval értsül úgy: (ugyan talán egy-két két éve hajóztunk át az őceánon, de én úgy érzem, hogy) "Tizedik éve élek itt ... "

Szépírónál elmegy, nem igazságköteles műfajban. (Csak akkor úgy is köll olvasni ... ) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. május 27., 23:17 (CEST)

Szabad Európa

Nem világos, hogy mikor telefonon, mikor Münchenbe utazva üzent az óhazába. (És az se, hogy ha alig írt Amerikában, akkor miből élt.) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. április 10., 20:44 (CEST)

Kronológia

Nos, mivel egy posztumusz éráról beszélünk, nem tudom ezt a részt folyószöveggel megírni. A forrás sem írta szöveggel. Ez nem egy olyan rész, amiről oldalakat lehetne írni, és én igazából nem is akarok. Nem értem miért baj az, ha egy ilyen hosszú cikkben van 1 kronológikus rész! Nem látom egyáltalán hibának. – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. április 11., 23:32 (CEST)

Apró hibák

Jó cikk lett. Legapróbb hiba: Lola testvére Jacqline (helyesen Jacqueline). A Tanácsközt. idején újságíró. Igen, a Vörös Újságba írt, Tanácsközt.-t helyeslő cikkeket. Athanáz9 ^vita 2009. április 15., 12:04 (CEST)

Köszi! A Vörös Újságra mi a forrásod? Beírom, csak adj meg forrást! Köszi, – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. április 15., 12:19 (CEST)

Német?

Kiszedtem a "magyarországi németek" kategóriát, már a szülei sem voltak azok. Attól, hogy a családnak részben szász felmenői vannak, még nem lesz Márai német. Nekem is van sváb nagyanyám, ettől még ugyanolyan magyar vagyok, mint bárki más magyar. – Zimmy 2009. szeptember 23., 08:27 (CEST)

Köszi! Nem én raktam be. – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. szeptember 23., 08:39 (CEST)

Megkeresés újrakiadás ügyben

„1988-ban az (MTA, Magyar Írók Szövetsége) nevében többen is megkeresték műveinek újrakiadása ügyében” – most akkor kinek a nevében keresték meg? Mindkettőének? Csak az egyikének, de még nem eldöntött, hogy melyik volt az?

Ebben a formában ez értelmezhetetlen, egyelőre elrejtettem „az (MTA, Magyar Írók Szövetsége) nevében” részt. Megya ^vita 2010. június 9., 21:36 (CEST)

Már javítottam. – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. június 9., 21:38 (CEST)

Törölt idézet

Azt szeretném kédezni, miért törölték a következő, Márai naplójából származó idézetet, amit bemásoltam?

"Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a 'jobboldaliság' címkéjével ismert különös valamit; a tudatot, hogy ő mint 'keresztény magyar ember', előjogokkal élhet e világban; egyszerűen azért, mert 'keresztény magyar úriember', joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem 'keresztény magyar' vagy 'úriember', tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság igazi értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt harmincéves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen; talán megalkuszik, fogcsikorgatva, s mert önző és gyáva: bizonnyal hajlong majd az új rend előtt; de szíve mélyén örökké visszasírja a 'jobboldali, keresztény, nemzeti' világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni és aladárkodni a nagyvállalatokban, képzettség és hozzáértés nélkül. (...) Ez a fajta soha nem változik meg. De amíg ezeknek szavuk van vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet."

Szerintem helye van itt, jól bemutatja, hogyan gondolkodott Márai közvetlenül a háború után. Mintha kissé elfogult lenne a kedves moderátor. 82.1.248.62 (vita)

Formai okokból. Eltér a körülötte levő idézetek formátumától és forrásmegjelölés sincs. Igaz, ezt nekem is írnom kellett volna indoklásként. Márai azt írt, amit írt, annak kell megjelennie, de a forrásmegjelölés nem hiányozhat, hogy más is megkereshesse. Különösen vonatkozik ez a kényesebb témákra. Amúgy elég gyakori, hogy valaki hasból belemesél a wikibe. Ha van kedvem megkeresni és megtalálom a forrást, akkor beírom én és kijavítom, de van úgy, hogy didaktikusabb, ha a szerkesztőtársat szorítja rá erre az ember. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. április 20., 13:22 (CEST)

Jellemző, hogy amit Márai itt ír, az manapság inkább az elvtársakra vonatkozik. Tévedett tehát; ez a mindenkori pozícióját vesztett, elvek nélküli megélhetési karrierista, nem csupán a jobboldali, „keresztény magyar úriember”. Voxfax ^vita 2015. január 9., 19:12 (CET)

Szabadkőművessége

Lehet kétségbe vonni, de akkor ezek is tévednek: http://www.galilei.hu/hires/hires.html http://www.origo.hu/kultura/20120627-megmutatnak-magukat-a-szabadkomuvesek.html http://lexikon.katolikus.hu/S/szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g.html --Voxfax ^vita 2015. január 9., 19:05 (CET)

Pontosan így van. Ezek mind tévednek.

A legmegbízhatóbb, bár azért hibákkal terhelt Palatinus lista (Palatinus 1939-II: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.) nem tartalmazza sem Márai, sem Grosschmid néven.

Csupán a Palatinus könyv 3. kötetében (Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei III: A hazai és külföldi páholyokban illegálisan működő szabadkőművesek névsora 1920-tól 1938-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939) szerepel "Márai Sándor író, hirlapíró. Budapest. Rendőrhatósági nyilvántartásban. (új tag)." Ez valószínűleg arra utal, hogy besúgói jelentés alapján vették fel a nyilvántartásba. Afelől, hogy egy besúgói jelentés mennyire mérvadó, mindenesetre kétségeim vannak.

Valakiről csak akkor lehet biztosan állítani, hogy szabadkőműves, ha meg van adva a páholy neve is, amelyikbe felvették. (És a páholy taglistájában ellenőrizhető.)

Szerinted melyik páholyba vették fel Márait? Ráadásul 1920-1938 között, amikor be volt tiltva a szabadkőművesség.

--Lalo5555 ^vita 2015. január 9., 19:38 (CET)

A szócikkből kikerült, de azért tegyük el a Márai állitólagos szabadkőművességével kapcsolatos információkat:

Márai és a szabadkőművesség

Márai Sándorról elterjedt, hogy részt vett a szabadkőműves mozgalomban. Számos szabadkőműveseket felsoroló listában szerepel a neve. Ezek azonban jobbára egymás kompilációi és nem adnak pozitív megerősítést Márai tagságára. A legmegbízhatóbb, bár hibákkal is terhelt ún. Palatinus lista viszont nem tartalmazza sem Márai, sem Grosschmid néven. Csupán a Palatinus könyv 3. kötetében szerepel így: „Márai Sándor író, hírlapíró. Budapest. Rendőrhatósági nyilvántartásban. (új tag).” Ez valószínűleg arra utal, hogy besúgói jelentés alapján vették fel a rendőrségi nyilvántartásba. Az, hogy egy besúgói jelentés mennyire mérvadó, mindenesetre kétséges.

Valakiről csak akkor lehet biztosan állítani, hogy szabadkőműves, ha meg van adva a páholy neve is, amelyikbe felvették. Ekkor a páholy felvételi listájában, jelenléti ívein ellenőrizhető a tagsága. Máraival kapcsolatban egyetlen páholynév sem merült fel, neve egyetlen páholy listájában sem szerepel.

„Mindig Nyugatra tarts. De ne feledd el soha, hogy Keletről jöttél." – írta A kassai polgárok című drámájában, s ez a másik érv Márai szabadkőművességére, mivel rímel az egyik szabadkőműves szertartás szavaira. Viszont a keleti eredetet és nyugati célt nem lehet kizárólagosan szabadkőműves gondolatnak tartani.

Maga Márai ironikus jelzőként használta a szabadkőműves szót pl. Churchill irodalmi Nobel-díja kapcsán: „Zsenik ... megkapták a díjat, de ugyanakkor megkapta több tucat orvos, kutató, akikről később soha nem hallott a világ: lehet, hogy afféle szabadkőműves, rotariánus bratyizás segítette a Szentgyörgyi- és Bárány-féle tudósokat ehhez a kitüntetéshez."

Mindenesetre, amíg egyértelmű bizonyíték elő nem kerül Márai szabadkőműves tagságára, annak tekinteni nem lehet.

--Lalo5555 ^vita 2015. június 27., 22:03 (CEST)

A felvetésére vonatkozóan az egy korábbi hozzászólásban találtam:

„Márai Sándor író, hírlapíró. Budapest. Rendőrhatósági nyilvántartásban. (új tag).” Ez valószínűleg arra utal, hogy besúgói jelentés alapján vették fel a rendőrségi nyilvántartásba. Az, hogy egy besúgói jelentés mennyire mérvadó, mindenesetre kétséges.

Valakiről csak akkor lehet biztosan állítani, hogy szabadkőműves, ha meg van adva a páholy neve is, amelyikbe felvették. Ekkor a páholy felvételi listájában, jelenléti ívein ellenőrizhető a tagsága. Máraival kapcsolatban egyetlen páholynév sem merült fel, neve egyetlen páholy listájában sem szerepel. (...) Mindenesetre, amíg egyértelmű bizonyíték elő nem kerül Márai szabadkőműves tagságára, annak tekinteni nem lehet.” Lobogóm.m ^vita 2024. április 8., 13:42 (CEST)

Ratkovszky származás

A Ratkovszky családot még nem kutatta senki? Pontosabban Márai vonatkozásában. Már csak azért is, mert a jihlavai anyakönyvek elérhetőek online is, csak ember legyen a talpán aki ezt a kurrentet (?) kibetűzi. Tudom nem lehetetlen. Taz ^vita 2021. augusztus 12., 21:27 (CEST)

Forrásokkal kapcsolatos kérdések

Tóth Kálmántól kaptam ezt az üzenetet, és vele egyeztetve át is hozom ide, mert a szócikk szerkesztőihez szól; a gyakorlatban egy szaklektorálási felajánlás, ami szerintem mindig öröm. (A hivatkozott tanulmány a Napút Online weblapja szerint szerzői joggal védett, így azt közvetlenül mi nem, de a szerző fel tudja használni, hacsak nem írattak alá vele kizárólagos felhasználási szerződést.)

Az előbb néztem át a Márai Sándorról készült wikipédia összefoglalót, amit rendben lévőnek találtam.

Ezzel szemben a Márairól szóló irodalom felsorolásában „Források” cím alatt komoly hiányosságokat fedeztem fel. A lista Beke Albert „Az emigráns Márai Sándor a magyarságról és önmagáról” című meglehetősen vitatható művével kezdődik, majd Czetter Ibolya szakmai jellegű, inkább bennfenteseknek szóló tanulmányával folytatódik, ezt követően két inkább népszerűsítő jellegű mű következik a sorban. Ezek után Rónay László nagymonográfiája Márairól, amelyből furcsa módon az ilyen szintű műveknél bevett gyakorlatnak számító hivatkozások nincsenek feltűntetve.

A sort két inkább népszerűsítő jellegű mű követi, amelyek közül az első nehezen hozzáférhető, a második, Furkó Zoltán könyve viszont szerény véleményem szerint kiváló. Tudom, az ilyen listák tájékoztató jellegűek, esetlegességek is közrejátszhatnak, hogy éppen mi kerül fel rájuk, különösen egy ilyen író esetében, mint Márai Sándor, akiről rengeteg publikáció látott napvilágot. Mégis van egy szerző, akit mindenképpen ajánlok felvenni a listára. Fried István: „Márai Sándor. A 20. század koronatanúja”, Szépmíves Kiadó, 2018-ban megjelent összegző művére gondolok. Fried Istvánnak számos tanulmánya, könyve jelent meg Márai Sándorról az utóbbi évtizedekben, egészen biztosan ma ő Márai életművének egyik, ha nem a legjobb ismerője, ezért is ezt az – mint említettem – összegző jellegű művét mindenképpen javaslom felvenni a listára.

Megvallom, a források átnézésének apropója számomra az volt, hogy nem szerepel-e esetleg egy a közelmúltban az én szerzőségemmel megjelent tanulmány Márairól. Tudtam, hogy erre rendkívül kicsi az esély, de azért ellenőriztem. Ennek nyomán tűnt szembe ez a véleményem szerint súlyos hiányosság, hogy Fried István neve nem szerepel a Márairól íródott fontosabb források között, amit mindenképpen korrigálni javaslok. Egyben megvallom, amikor a felsorolt listát láttam, az volt az érzésem, az én tanulmányom is felkerülhetne a jelenlegi források közé. Külön érvelés helyett mellékelem a tanulmányom Napútonline oldalán megjelent elérését, arra gondolva, hogy egy illetékes, aki valamennyire képben van Márairól, meg tudja ítélni, van-e alapja az észrevételemnek. Annyit azért még megemlítek, az alábbi érvek miatt vélem úgy, hogy a tanulmányom felkerülhetne a listára: eleget tesz a tudományosság követelményeinek, mivel pontos hivatkozásokkal van ellátva, továbbá nem valamilyen szakzsargonban íródott (számomra ez elvi kérdés), hanem olyan stílusban, ami akár egy Márai Sándor életművében nem különösebben tájékozott potenciális olvasó számára is érthető, végül de nem utolsó sorban, hogy friss áttekintésnek felel meg mind Márai életművének korábbi recepcióját, mind az újabbakat tekintve is. Márai munkásságát – az emigrációja miatti évtizedeket kivéve – igen komoly kritikai visszhang kísérte, amelybe meglehetősen sok nem adekvát nézetet tartalmazó publikáció is keveredett, már csak ezért is érdemes minél lenne lehetőséget adni arra, hogy tiszta víz kerüljön a pohárba. A tanulmányom online elérése: http://www.naputonline.hu/2024/02/05/toth-kalman-lobogom-marai/

Tisztelettel üdvözlöm: Tóth Kálmán

(2024-03-25/FB) grin ✎ 2024. április 8., 10:48 (CEST)

---