Vita:Lavr Georgijevics Kornyilov
Új téma nyitásaSzerkesztési javaslatok
[szerkesztés]Tekintve, hogy a cikk szerkesztése a következő 9-10 hétre le van tiltva, ide gyűjtöm azokat a változtatásokat, amiket amúgy a cikkben eszközölnék. --Malatinszky vita 2014. augusztus 1., 14:38 (CEST) |
---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
Bevezető[szerkesztés]A bevezető mondatot így egészíteném ki: ...kazak származású orosz gyalogsági tábornok, rövid ideig az orosz hadsereg főparancsnoka, az ellenforradalom egyik vezetője, aki 1917 szeptemberében jobboldali puccsot kísérelt meg Kerenszkij kormánya ellen. --Malatinszky vita 2014. augusztus 1., 14:38 (CEST) Élete[szerkesztés]Említsük meg, hogy Kornyilov a mai Kazahsztánban született, és anyja kazak volt. [1] --Malatinszky vita 2014. augusztus 1., 14:38 (CEST) Katonai pályafutása az első világháború kezdetéig[szerkesztés]Kornyilov 1885-től az omszki katonai középiskolában tanult, majd 1889-ben a pétervári Mihajlovszkij Tüzérségi Akadémián folytatta tanulmányait, kiváló eredménnyel. Itt 1892 augusztusában végzett. Hadnagyi rangot kapott, és 1892 szeptemberétől Taskentba, a turkesztáni katonai körzetbe helyezték, ahol a Turkesztáni Tüzérségi Dandár 5. Ütegénél szolgált. Számos felderítő akciót indított Kelet-Turkesztánba, Afganisztánba, valamint Perzsiába. Több közép-ázsiai nyelvet elsajátított, és részletes beszámolókat írt megfigyeléseiről. 1895-ben jelentkezett a pétervári Törzstiszképző Akadémiára , és a felvételizők közül a legmagasabb pontszámot érte el. Az iskolát századosi rangban végezte el. Miután az Akadémiát elvégezte és megházasodott, 1898 októberében visszatért Taskentba.Alig egy hónappal később az üzbegisztáni Termezbe helyezték, ahol hírszerzői megbizatást kapott. 1899 januárjában két társával átkelt az Amu-darja folyón Afganisztánba, ahol saját kezdeményezése alapján, kihasználva nyelvismeretét, kettős ügynöknek adta ki magát. Életét kockáztatva sikerült fényképet és térképet készítenie több erődítményről. Ettől fogva tevőleges résztvevője volt nagy játszmának, a Brit Birodalom és az Orosz Birodalom közötti, a Közép-Ázsia fölötti hegemónia megszerzéséért folytatott stratégiai küzdelemnek. 1899 augusztusában rövid időre a Turkesztáni Katonai Körzet parancsnokságára helyezték, majd októberben kelet-turkesztáni expedícióra indult. Először Ashabádba vezényelték, majd az év végén Kasgarba érkezett. A következő fél évben megszervezte a postai összeköttetést az Osa folyó vidéke és a Pamír között. Amerre csak járt, információkat gyűjtött, gyakran úgy, hogy kereskedőnek öltözve elvegyült a helyi lakosság között. Jelentéseket és leírásokat készített Kelet-Turkesztán politikai, etnikai és gazdasági helyzetéről, és az összegyűjtött információt egy ötszáz oldalas Kasgaria és Kelet-Turkesztán. Hadászati-stratégiai vázlat (Кашгария или Восточный Туркестан. Опыт военно-стратегического описания) című monográfiába gyűjtötte össze. Taskentba visszatérve Kornyilovot alezredessé léptették elő, és a katonai körzet parancsnokságán kapott beosztást. Hamarosan azonban a Birodalmi Földrajzi Társaság égisze alatt újabb expedícióra küldték, ezúttal Kelet-Perzsiába. Felderítő útja során megállapította, hogy a britek befolyási övezetük kiterjesztésére készülnek. Úti tapasztalatait két könyvben publikálta. 1903 novemberében Kornyilovot Indiába küldték azzal a feladattal, hogy derítse fel a Indus folyó menti brit védvonalakat. Az 1904 elején kitört orosz–japán háborúról Kornyilov Pesavarban értesült. Az expedíciót félbeszakítva Pétervárra utazott jelentéstételre. Itt hivatali beosztást kínáltak neki a vezérkarnál, de Kornyilov a frontra kérte magát, és így egy lövészdandár élén a Távol-Keletre vezényelték. Kiáltvány[szerkesztés]A Kornyilov 1917. augusztus 29-re dátumozott kiáltványát ábrázoló file:Kornilow 29.08.1917.jpg cseréljük le erre: ru:file:Приказ Л.Г. Корнилова №900 от 29 августа 1917 года.jpg, mert ez nagyobb felbontású, és olvasható méretre nagyítható. Világossá kell tenni az oroszul nem tudó olvasók számára azt is, hogy a kép melletti folyószövegben szereplő „Orosz nép, nagy hazánk tönkremegy!” kezdetű idézet nem a képen látható kiáltványból származik. --Malatinszky vita 2014. augusztus 1., 14:38 (CEST) A „kiáltvány” címe amúgy Parancs. Ettől még lehet kiáltványnak venni, a két szónak azonban egészen más a színezete, így nem lesz objektív a szócikk. --Sepultura vita 2014. augusztus 21., 13:09 (CEST) Források[szerkesztés]
|
A szerkesztési javaslatok egy részét beépítettem a szócikkbe. A kiáltvány képe: ru:file:Приказ Л.Г. Корнилова №900 от 29 августа 1917 года.jpg nem illeszthető be a magyar oldalra. Köszönöm a segítséget! --Jávori István Itt a vita 2014. augusztus 2., 21:52 (CEST)
- Dehogynem, csak át kell tenni a Commonsra. --Malatinszky vita 2014. augusztus 3., 07:07 (CEST)