Vita:Gízai nagy piramis

A(z) Gízai nagy piramis egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2010. július 15. és 2010. július 18. (ajánló), valamint 2023. október 9. és 2023. október 12. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a maláj és holland alsószász Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2009. augusztus 19. – 2009. szeptember 8. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

---

Vitaarchívum
	1. 2007. január 27. – 2009. június 19. (A cikk átdolgozásáig)

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Ókori témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2009. szeptember 9.

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Világörökségi témájú szócikkek (kitüntetett besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Világörökség-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2009. szeptember 9.

Világörökségi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A szócikk címe

Mások egyetértése nélkül nem állok neki átnevezgetni, de jelen formájában a szócikk címe nem azt jelenti, amit jelentenie kellene. Ez a mostani alak arra utal, hogy élt egy ember Gízában, akit Nagynak hívtak, és volt egy piramisa. De az embert Hnum-Hufunak hívták, a piramist Ahet Hufunak, és az épület mai közkeletű neve Nagy Piramis, esetleg Gízai Nagy Piramis, de mindenképpen kötőjel nélkül. Fontoljátok meg, és nevezzük át! Szerintem. (Másik kérdés, hogy a tudományos átírású nevek egy enciklopédia szócikkében már túlzásnak tűnnek számomra. Kispista Jóska azt se fogja tudni, hogy mik azok, és sírva fut a mamájához, mert azt hiszi, hogy bántják... Hozzáteszem, hogy hasonlóképp rosszallóan csóválnám a fejem, ha a retorta szócikkben az a magyarázat állna, hogy „göreb”. Egy csomó matematikai és fizikai tárgyú szócikknél is fanyalogtam már ezért magamban. A szakmaiság jó dolog, de a szöveget a témában teljesen járatlannak és is érthetővé és zavarmentessé kell tenni. Ha a tudományos átírással mindenképpen meg akarjuk adni a neveket, akkor folyamodjunk az Igazhangú Kákosy professzor megoldásához, aki a Ré fiai-ban a kötet végén adta meg az átírásos alakokat, hogy ne zavarják a folyószöveget. Jelen állapotában inkább tűnik a mostani gyakorlat kivagyiságnak, mint célszerű és szükséges információmegosztásnak.) – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 27., 22:25 (CEST)

• Az átnevezést  támogatom. A többi megfontolandó. L András ^vita 2009. július 27., 22:27 (CEST)

A helyesírási Kocsmafalon vesd fel a kérdést, illetve a javaslatot. Úgy emlékszem, volt erről annak idején egy vita, hogy mi legyen a szócikk címe és a cím írásmódja. misibacsi*^üzenet 2009. július 28., 11:50 (CEST)

• A laptöriben nincs nyoma, hogy bármikor átnevezésre került volna. Ezt így hozták létre 2006-ban. L András ^vita 2009. július 29., 00:03 (CEST)
• Átnéztem a helyesírási kocsmafalat. Itt van. Csak a Gíza szó szerepeltetéséről és az egyes- többesszámról van szó benne. A kötőjel meg a kisnagybetű nem került szóba. L András ^vita 2009. július 29., 00:18 (CEST)
• Megcsináltam az átnevezést. Az átirányítólapok gyakorlatilag minden létező és lehetséges kombinációban megvannak. L András ^vita 2009. július 29., 00:28 (CEST)

És miért nem lehet Hufu-piramis? Hafré meg Menkauré piramisát se úgy emlegetjük, hogy „második legnagyobb piramis” meg „csak a harmadik legnagyobb, de attól még böhöm nagy piramis”... – Alensha ^sms 2009. július 29., 03:15 (CEST)

reÁtírás: Majd akkor a Pistike az ilyen részeket átugorja. Vagy majd visszajön, ha kiesett a cumi a szájából. S tételezzünk Pistikéről is jókat: hátha épp ez érdekli. Ókori keleti témájú cikkekből hogy lehetne már kihagyni a tudományos átírást? Az ekvivalizáció miatt (is) fontos. Meg hátha dr. az az István-gyerek. ;) Nézd meg a sumer témájú cikkeket. Az egy sumer nyelv-en kívül, mind azért olyan, amilyen, és azért javíthatatlan, mert a tud. átírt. kifelejtették belőle. Meg akkor a hieroglifa is elhagyható. Na az csak az igazán felesleges. Sorminta. 4-ünkön kívül senki nem tudja elolvasni. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 29., 07:37 (CEST)

• reÁtírás: Kákosynál is találtam sok olyan helyet, ahol a tudományos átírást rögtön a tárgyszó után, zárójelbe írja. L András ^vita 2009. július 29., 14:40 (CEST)

Igazad van, és ha valami konszenzus kialakul, megcsinálom azt a verziót. A Hufu-piramissal csak egy bajom van, azt inkább Kheopsz-piramisnak szokták emlegetni. A Hufu egyáltalán nem elterjedt a köztudatban. L András ^vita 2009. július 29., 07:58 (CEST)

átnevezések

A laptöriben nincs nyoma, hogy bármikor átnevezésre került volna. (L András)

Nem jól nézted:

• 2007. január 17., 22:02 Alensha (vitalap | szerkesztései) a (Gízai piramisok átnevezve A gízai Nagy-piramis névre: Átnevezem, mert gyakorlatilag csak erről van szó benne, a másik kettő később külön szócikk lesz.)

• 2008. január 2., 13:29 Adapa (vitalap | szerkesztései) a (A gízai Nagy-piramis lapot átneveztem Gízai Nagy-piramis névre: szokásainkhoz híven)

A mostani, "Nagy Piramis" név mennyire elfogadott/elterjedt a szakmában? Nekem nagyon furán hangzik "Gíza" nélkül... misibacsi*^üzenet 2009. július 29., 09:47 (CEST)

misibacsi*^üzenet 2009. július 29., 09:47 (CEST)

Tényleg valahogy átsiklottam rajta, sorry. Nincs más olyan piramis, amit Nagy Piramis néven emlegetnek az emberek, következésképp nem kell a gízai jelző. Ha lenne Szakkarában meg Hovarában és el-Lisztben meg Médumban még egy pár, amit Nagynak emlegetnek, akkor kellene. Egyébként nem vagyok ellene, hogy benne legyen, de a Nagy-piramis alak tényleg nem volt jó. L András ^vita 2009. július 29., 09:55 (CEST)

• A Nagy Piramis elnevezés szakmán belül szinte egyeduralkodó, teljesen elfogadott így önmagában. Olyannyira, hogy ha egy piramiskörzet épületeiről szólva hivatkoznak a körzet nagyobb piramisára, akkor is kerülik a nagy piramis megfogalmazást. – HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. július 30., 11:55 (CEST)

Szűklátókörűnek és szakmaiatlannak érzem az érveléseket. Persze nem írtam oda, hogy melyik szakmára gondolok... de az nem az egyiptológia volt. Egy egyiptológus nyilván nem fog Dél-Amerikai piramisokra vagy kínai piramisokra gondolni, ha "piramis"-ról beszél... Lehet, hogy nincs is olyan, amire én gondolok: "régész társadalom"?

Mindenesetre a "nagy piramis" és hasonló elnevezéseket pongyolának, hétköznapinak érzem, amit meg lehet említeni egy egyiptológus konferencián is akár, mert mindenki tudja, miről van szó. Az ilyen embereket nevezzük szakbarbárnak egyébként, ami nem egy dicsérő jelző...

Amit itt páran készíteni próbálunk, az enciklopédia akar lenni, ami nem a szűk szakmai elitnek szól (ahol akár "Hufu piramis"-t is írhatnánk, mindenki tudná, mire vonatkozik).

"A gízai nagy piramis" egy egyértelmű kifejezés volt. Nem ragaszkodom hozzá, ha nyelvtanilag helytelen(?), de azt erősen javaslom, hogy egyértelmű neve legyen a szócikknek, mert a "Nagy Piramis" nem az... Ne abból induljunk ki, hogy a bulvármédia és a kereső mit hoz ki leggyakrabban. misibacsi*^üzenet 2009. július 30., 20:12 (CEST)

Mint feljebb említettem volt, a gízai jelzőtől nem zárkózom el. A Nagy-piramis viszont nem volt jó. Korábban egyszer már ezen a vitalapon kifejtettem, hogy piramis csak Egyiptomban van. A világ egyetlen más táján épített építményt sem szabadna piramisnak nevezni. A majáknál nincs olyan építmény, amelyiket Nagy Piramisnak neveznek, sőt sehol máshol, ezért a Nagy Piramis nemcsak helyes, de elégséges jelző is. Ennyi erővel belevehetnénk a címbe azt is, hogy az egyiptomi Gízában található Nagy Piramis, mert hátha nem tudja valaki, hogy Gízában ne keressen maja piramist. L András ^vita 2009. július 30., 20:46 (CEST)

A "Nagy Piramis" az épület köznyelvben használatos neve. Az Eiffel-tornyot sem "A párizsi Eiffel-torony" néven nevezzük, mondván, hogy az Eiffel-iroda építhetett máshol is tornyot, és akkor az is Eiffel-torony. Még szerencse, hogy a Nyugati pályaudvar csarnokának nincs (vasvázas) tornya...

Egyébként nem értem, hogy miért kellett a piramis szót kisbetűsre alakítani, ugyanis - mint az előbb is írtam - ez a neve szegény épületnek. Így mi különbözteti meg attól a nagy piramistól, ami Szakkarában a kis L50 közelében áll? --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 27., 00:27 (CEST)

Azért kicsi, mert ez nem a neve, hanem az elnevezése, ami éppen így különböztetik meg helyesírási szempontból. Viszonylag ritka, hogy piramisok valódi tulajdonnevet kapjanak. Mit szólnál esetleg a Mucikához? De félre tréfa: természetesen kicsi, mint a rosette-i kő, a brit koronaékszerek és úgy általában minden tárgy. A piramis nem intézmény. ;) Hasonló kétségek esetén a helyesírási KF-en készséggel szolgálnak fölvilágosítással. Bennó^fogadó 2009. augusztus 27., 11:14 (CEST)

Így viszont megfontolandó egy újabb átnevezés, Gízai nagy piramis névre, mert szimplán nagy, nagyon nagy meg óriási piramis sok van. L András^{Itt megtalálsz} 2009. augusztus 27., 16:22 (CEST)

Szerintem is ez lenne a jó megoldás. Bennó^fogadó 2009. augusztus 27., 16:37 (CEST)

Más wikik kiemeltjei

(Lásd fent a fejrész sablonokban.) Megnéztem a kiemelt maláj és alsószász cikkeket. Na azokból inkább nem „bővíteném” a miénket. L András ^vita 2009. augusztus 18., 18:45 (CEST)

Méréstechnika (valójában nyelvhelyesség)

Az oldalak merőlegesében is van az egyik sarkon 3,5 fokpercnyi eltérés, amely bőven túl van az ókori egyiptomi mérési technológia elérhető pontosságán.

Ez a megfogalmazás szerintem szó szerint azt jelenti, hogy tudtak ennél pontosabban is mérni, de ezt eltolták. Én azt írtam volna, hogy jóval belül van az ókori egyiptomi mérési technológia által elérhető pontosságon. --Bitman ^vita 2009. augusztus 22., 11:21 (CEST)

Ez a mondat valóban azt jelenti, és azt is akarja jelenteni, hogy tudtak volna ennél pontosabban is mérni! Talán azért nem sikerült olyan pontosra a derékszög, mint amire egyébként képesek lettek volna, mert nem tudtak átlót mérni a középen még kiemelkedő szálkőzet miatt, talán tényleg csak eltolták a mérést, de ennél jóval pontosabb derékszögeket is kitűztek. L András^{Itt megtalálsz} 2009. augusztus 22., 11:26 (CEST)

Ó, értem! Azt hittem a tájoláshoz hasonlóan itt is a méltatásuk történik. Kösz! --Bitman ^vita 2009. augusztus 22., 11:40 (CEST)

Puszta vezetéknevek

Az olyan urakat (hölgyeket?) mint Goyon és Crozat nem puszta vezetéknevükön kellene emlegetni. Tán mégsem annyira közismertek mint Chaplin. Tavasszal volt már egy kis eszmefuttatás erről valamelyik kocsmafalon. --Bitman ^vita 2009. augusztus 22., 11:38 (CEST)

• Igazad van, csak az a probléma, hogy az általam használt források is így emlegetik. Fogalmam sincs a keresztnevükről. Megpróbálok rákeresni a neten. L András^{Itt megtalálsz} 2009. augusztus 22., 11:44 (CEST)

Crozatról semmit sem találtam, Goyont pótoltam. L András^{Itt megtalálsz} 2009. augusztus 22., 11:49 (CEST)

Gizeh

Ugyanaz mint Gíza? (Tök hülye vagyok hozzá, csak tippelek. ) --Bitman ^vita 2009. augusztus 22., 11:56 (CEST)

• Valóban ugyanaz. A régebbi irodalom gyakran ezt a formát hozza (vagy el-Gizeh), én meg megszokásból gyakran írom így, miközben tudom, hogy ide a Gíza kéne. Bár talán még felteszem a helyesírási kocsmafalra is, hogy melyik lenne a kívánatos. L András^{Itt megtalálsz} 2009. augusztus 22., 11:59 (CEST)
• Egyértelműen a Gíza a kivánatos ^{(ha már nem csajokról van szó)}, a Gizeh egy régies, és ma már kerülendő alak. ^{(Az előbbi megjegyzéssel ez meg úgy hangzik, mintha valami vén szatírról beszélnék...)}
  

Egyiptomban sehol sem láttam el-Gizának írva, ha jól emlékszem, és a Gizeh alak egy helyről rémlik, egy ütött-kopott "Melcume el Gizeh" tábláról... (Amit az egyiptomiak az angol nyelvvel csinálni tudnak, az több kabarét teltházasra töltene.) --HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. augusztus 27., 00:19 (CEST)

• Az előző apró betűs törölve, hülyeséget írtam. Még a vonatjegyen is el-Giza van. F'give me!^{(by Halászkirály)} - HoremWeb ^{szavak mondása} 2009. szeptember 1., 00:41 (CEST)

Offból

• Piramismag

tudnám igazolni, csak az saját kutatásnak minősül... Ahol a rablójárat becsatlakozik az eredeti folyosóba, ma is az eredeti alapkőzet látható a folyosón. Fotód nincs róla?

• BERKES NEM FORRÁS!!! Elméletgyártó kisiparos!!! Ha ő hivatkozik forrásra, akkor közvetlenül azt kellene megadni!

Ebben a kontextusban forrás, mert lefényképezte, ehhez nem kell senkire hivatkozni. Csak a függőleges sziklafalra vonatkozik a forrásolás! A könyv fényképeinek nincs száma, csak oldalszámmal tudtam betenni.

• ref name="Kálló">Kálló Róbert. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.) NEM SZAKMAI FORRÁS! Az állítás helytálló, de hitelrontó, ha erre a forrásra hivatkozunk!

Kivettem a teljes hivatkozást.

• Királynő kamrája

Pont a frissebb források... Azért ez is jelent valamit ;)

Lehet, hogy jelent, csak nem tudom, mit . Hawass valószínűleg azért tartja így, mert Stadelmann is így mondja (úgy veszem észre, gyakorlatilag mindenben egyetért vele, csak aztán saját kutatásként adja el). Stadelmann-nak viszont az a legfőbb érve az együtemű építkezés mellett, hogy nem tudja elképzelni a királysírról az ad hoc jelleget. Sztem tudományos kutatásban nem érv az, hogy ki mit nem tud elképzelni. Stadelmann tökéletesnek gondolja az egyiptomiakat, lelke rajta.

Itt van egy kérdésem: Gantenbrink mérései hogyan támasztják alá az együtemű építkezést? L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 1., 10:48 (CEST)

NatGeo

Megvan a pontos dátuma a Kheopsz-piramis építése kezdetének

Ez egyelőre csak egy elmélet a sok közül. A datálás módszerének leírása meglehetősen elnagyolt, nem beszélve arról, hogy a Szóthisz-éra alapján már mások is számolgattak, ettől igen eltérő eredményre jutva. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 24., 12:21 (CEST)

Azért is írtam ide, és nem a cikkbe. Gyurika ^vita 2009. szeptember 27., 00:04 (CEST)

A NatGeo bulvártudomány kategória, nem számít, hogy helyes legyen a cikkük, lényeg, hogy eladható :) – Alensha ^sms 2009. szeptember 27., 00:39 (CEST)

a "tájolási elmélet 2." hibái

Ennél azonban lényegesen egyszerűbb, és a megfigyelhető pontosságot szintén garantáló módszerek is elképzelhetők. Ezek legegyszerűbbike egyetlen földbe szúrt botot igényel. A bot köré kört rajzolva a Nap árnyékának két pozíciója - amikor pontosan érinti a körvonalat az árnyék vége - meghatároz egy szöget, melyet megfelezve az északi irányt kapjuk.

Ezt a részt kivenném a cikkből, mert több sebből vérzik:

• Egyetlen botnak sem pontszerű az árnyéka (tessék kipróbálni)! (még a hegyes botnak sem - ennek az az oka, hogy a Nap a Föld távolságában nem tekinthető pontszerű fényforrásnak, hanem egy igencsak terjedelmes gömbnek). Az árnyék leolvasása emiatt bizonytalan, ami több fokos eltérést okoz, itt pedig ennél sokkal kisebb eltérést értek el.
• A Nap árnyéka a fenti módszerrel meghatározva sem mutat minden nap észak felé! (sajnos ez egy közkeletű, széles körben elterjedt tévedés)
• Nincs forrás jelölve, az elmélet feltehetően "saját kutatás". misibacsi*^üzenet 2009. szeptember 27., 13:18 (CEST)

A forrást megkeresem, nem titkolom, hogy én ezt a módszert preferálom, de nem én találtam ki. :Például Mark Lehner is ezt írja, csak most nem vagyok a könyv közelében.

A bot árnyékvégének nem kell pontszerűnek lenni. Csak az iránya a lényeg.

Nem teljesen értem, miért ne mutatna észak felé a kelő és a nyugvó irány szögfelezője. Ezt kifejthetnéd kicsit bővebben is. Az év minden napján egyforma északkal bezárt szög alatt kel és nyugszik a Nap, ami csak a földrajzi szélességtől függ, semmi mástól. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 27., 14:13 (CEST)

---

Orientation

Pyramids, unlike many other types of religious structures, required strict orientation to the cardinal points. Pyramid alignment may have been carried out through a number of different means, including some methods we have probably never thought of. The primary theory of how the ancient Egyptians oriented most any building that had to conform to true primary coordinates has been by stellar measurements. This involved building a small, circular wall of perhaps mudbrick that had to be perfectly level at the top. Within the circle, a man would stand and through a straight pole with a forked top called a bay, sight a circumpolar star as it rises. A second man at the perimeter of the small circular wall would then "spot" the wall where the star rose. Using a type of plumb line, or merkhet, he would also spot the mark at the bottom of the wall. When the star set, the process would be repeated. Measuring between the two spots would then provide true north from the center sighting pole.

Recently several other theories have been raised, all of which involve some sort of astronomical measurements. A British scholar named K. Spence believes that the Egyptians used two circumpolar stars (Delta Ursae Majoris and Beta Ursae Minoris or Epsilon Ursae Majoris and Gamma Ursae Minoris).

Another theory set out by a Slovak Egyptologist, D. Magdolen, believes that the ancient Egyptians oriented their monuments using the sun, by means of wooden stakes and ropes. There is in fact a reference in ancient text referring to "the shadow" and the "stride of Ra".

The sun rises and sets in equal but opposite angles to true north. Using a plumb line, a pole would have been set as vertically as possible. Then, about three hours before noon, its shadow would be measured. This length then becomes the radius of a circle. As the sun rises higher, the shadow shrinks back from the line and then becomes longer in the afternoon. When it reaches the circle again it forms an angle with the morning's line. The bisection of the angle is true north. However, this method would be less accurate then the stellar method, but could be fairly accurate during the solstices. (kiemelés tőlem - misibacsi)

A teljes szöveg itt olvasható: http://www.touregypt.net/featurestories/pyramidorientation.htm

Az utolsó (kiemelt) mondatra hívnám fel a figyelmet, ez ugyanis azt jelenti, hogy "a Nap árnyéka" módszer használható ugyan, de megfelelő pontosságot csak az év 2 (kettő!) napján biztosít (a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségkor). A többi napokon pontatlanabb, mint a "csillagmegfigyelési módszer".

Sajnos a pontatlanságot sehol nem találtam meg számszerűleg, illetve egy könyvben igen, de az sem adja meg, hogyan számította ki: "Sticks, stones, and shadows: building the Egyptian pyramids - Martin Isler, University of Oklahoma Press, 2001" Martin Isler "a Nap árnyéka" módszert preferálja.

Google Books találat:

http://books.google.hu/books?id=Ip-tqz1xGkoC&pg=PR3&lpg=PR3&dq=Sticks,+stones,+and+shadows:+building+the+Egyptian+pyramids&source=bl&ots=MB5Zizf_S2&sig=unRJMh8LEiFXwjp4tYXYC7QpIWE&hl=hu&ei=tQDCSo7gKML8_Aacv62jBw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1#v=onepage&q=&f=false

A kérdések az összes elképzelhető módszerrel kapcsolatban, amikhez források kellenének:

• ismerhették-e a módszert az ókori egyiptomiak? (vagyis birtokában lehettek-e a szükséges tudásnak?)
• van-e a módszer alkalmazásáról bármiféle bizonyíték? pl. rajz, felirat, tervrajz, elbeszélések, (esetleg más népek feljegyzéseiben...)
• meg tudták-e valósítani a rendelkezésükre álló, ismert tárgyi eszközökkel, az adott körülmények között?

misibacsi*^üzenet 2009. szeptember 29., 15:34 (CEST)

Sztem épp az a szemléletbeni probléma ebben a kérdésben, hogy egyfelől túlzó ismeret-követelményeket állítunk fel, mondván hogy mi már nem tudjuk elképzelni mérőállomás nélkül a földmérést, másfelől általában ügyet sem vetnek arra, hogy milyen eszközök azok, amikről biztosan tudomásunk van. Ezek az eszközök pedig mérőlécek, derékszögek, függők, csomózott kötelek - nagyjából ennyi. Vagyis ezekkel az eszközökkel kellett megoldani a kérdést. Megoldották, mint a mellékelt ábra mutatja. Ezért én amondó vagyok, hogy az ismert szerszámok alapján kell elméleteket felállítani, és nem azt találgatni, hogy mi hogyan oldanánk meg. Egyébként még az sem befolyásolja a dolgokat, ha az év két napja alkalmas erre, mégpedig két okból. Egyfelől a nagytömegű munkát egyébként is csak az áradás 100 napján végezhették, és ha történetesen egyik évben lekésték a megfelelő napot, legfeljebb azon a 100 napon depóra dolgoztak, és csak a következő évben kezdték meg a tényleges építést. Másfelől a falazott megfigyelőállás alkalmazásához éppúgy csak az a két nap áll rendelkezésre, mert ha a Nap nem pontosan ugyanolyan szögben kell mint nyugszik, akkor igaz ez minden más égi objektumra. Ráadásul a falas megfigyelésnél sokkal több körülményre kell figyelni, így a megfigyelést végzőnek ugyanabban a testhelyzetben kell lenni, ugyanolyan fejtartással kell nézni, ugyanabból a magasságból, és ehhez már olyan kisegítő berendezések szükségeltetnek, amilyeneket tényleg nem ismerünk abból a korból. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 29., 19:03 (CEST)

Újra átfutottam az angol szöveget, az érveket és magát a módszert: az a tévhit, hogy tévhit a módszer alkalmazhatósága. A Nap delelésekor mindig feltétlenül északra mutat az árnyék. A bot köré húzott kört az árnyék a delelés előtt és után ugyanannyi idővel érinti, következésképp a szögfelező a déli árnyék, azaz észak felé fog mutatni. Az év minden napján. L András^{Itt megtalálsz} 2009. október 6., 22:48 (CEST)

Igen, úgy tűnik, ebben az egyetlen dologban igazad van... :-) itt tévedtem, mert másra gondoltam.

A Nap árnyékának leolvasása azonban egyszerűen nem elég pontos a ténylegesen elért pontosság magyarázatához, mert az árnyék vége nem pontszerű, hanem minden esetben elmosódott. Ha vastag a bot, nem jelöl ki pontot a vége, ha vékony, akkor meg túl halvány az árnyéka. Az nem elég, hogy a bot oldala északi irányba mutat, mivel a bot közepe nem onnan indul, tehát ezzel nem kötheted össze. Itt végső soron két geometriai pontot kell összekötni, ezek által meghatározott egyenes adja az északi irányt. Arra persze alkalmas a Nap árnyéka, hogy meghatározza vele egy turista vagy egy katona az északi irányt vészhelyzetben, néhány fokos pontatlansággal, de piramis tájolására ez a pontosság nyilván nem elég.

A másik gépemen elmentettem egy linket, amit még csak 1x olvastam át, be fogom szúrni ide, mert érdekes eszmefuttatást közöl arról, hogy mi indokolja a csillagokhoz való tájolást, és a lehetséges jelöltekre is javaslatot tesz.

Mivel valóban nem maradtak tárgyi eszközök vagy leírások, csak a jelenlegi tudásunkból kiindulva tudunk hipotéziseket gyártani arról, hogyan is történhetett a tájolás, figyelembe véve, hogy ebből a tudásból mit ismerhettek már az egyiptomiak. Szerintem semmilyen plusz ismeretet nem használtunk fel. A falas módszer nehézségeit eltúlzod (egyébként ez csak egy hipotézis), hiszen vízszintest tudtak készíteni (egy másik izgalmas kérdés, hogy hogyan?? pl. egy piramis méreteiben - ez nincs benne a cikkben). misibacsi*^üzenet 2009. október 7., 14:43 (CEST)

Itt a link: http://www.culturediff.org/english/astroegypto2.htm "The astronomical orientation of the pyramids of Egypt" Több oldalas, részletes leírás, számításokkal, adatokkal alátámasztva. misibacsi*^üzenet 2009. október 7., 15:41 (CEST)

Felesleges volt?

Én vagyok a bolond, hogy szavaztam egy kiemelt cikkre, de ha egyszer tetszik!!! --Ronastudor ^{a sznob} 2010. január 6., 12:23 (CET)

Bocsánat, ezt itt nem nagyon értem. Hol szavaztál rá? (Amúgy köszönjük az elismerést, mindenki másnak a nevében is, aki hozzájárult a cikkhez.) L András^→ 2010. január 6., 12:33 (CET)

Piramis építés

Elég szép és részletes levezetés van az építésről. Akkor hát megoldódott a nagy rejtély? Mégiscsak meg lehetett építeni az akkori technikával? – B.Zsolt ^vita 2010. július 15., 23:05 (CEST)

Ez sosem volt igazán rejtély. Csak Däniken csinált belőle azt. Sem a bányászat, sem a szállítás vagy a beépítés nem problémás. Egyetlen vitatható pont van: hogyan juttatták el a piramis lábától az építés helyszínére az anyagot? Ennek létezik számtalan magyarázata a rámpástól a az emelőkön keresztül a Sörös-féle vizesig. Nekem őszintén szólva leginkább Illig megoldása tetszik, mert nem igényel semmilyen eszközt, amit ne ismernénk, nem igényel óriási többletmunkát és a leghatékonyabb változat. Kár, hogy Illig többi elmélete miatt ez sem túlságosan ismert. L András^pankuš→ 2010. július 15., 23:08 (CEST)

Királynő vagy királyné

Furcsa számomra a Királynő Kamrája elnevezés. Nem királynénak kéne lennie inkább? Másrészt nem lennék benne biztos, hogy csupa nagybetűvel kéne írni a Nagy Galériát, a Király Kamráját, a Királynő Kamráját. (Ez már csak azért is furcsa, mert maga a gízai nagy piramis kisbetűs.) Tudtommal magyarul csak az intézmények és periodikák nevét írjuk csupa nagybetűvel. – Tkarcsi ^vita 2010. november 7., 18:07 (CET)

A Királynő Kamrája azért királynő és nem királyné, mert ez a név terjedt el. A korai felfedezőknek fogalmuk sem volt a kamrák funkciójáról meg családi viszonyokról és ilyesmikről. A helyesírás kérdésében nem foglalok állást. L András^pankuš→ 2010. november 7., 18:10 (CET)

Értem. De nem lehet, hogy a queen angol szó hibás fordításaként terjedt ez el? Mert király és királynő egymás mellett még félreértésnek is elég vaskos. – Tkarcsi ^vita 2010. november 7., 18:21 (CET)

Könnyen lehet, de a magyar irodalom mégis rendszeresen királynőnek nevezi. Egyébként lényegtelen kérdés, mert sem királynő, sem királyné nem játszik az ügyben. L András^pankuš→ 2010. november 7., 18:24 (CET)