Ugrás a tartalomhoz

Vita:Europa/Archív01

Az oldal más nyelven nem érhető el.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Vita:Europa
Legutóbb hozzászólt Bean49 15 évvel ezelőtt a(z) Szócikk elnevezése témában
 Ez egy korábbi vitákat és beszélgetéseket tartalmazó archív vitalap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő vitát, beszélgetést, az aktuális vitalapon tedd!

todo

Untitled

Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt5 hozzászólás2 résztvevő

Tudja valaki honnan származnak a pályaadatok? Csak mert éppen fordítom a szócikket németből, és a magyar változat nem egyezik a némettel ill. az angollal sem (és a német sem az angollal :). Tudom, hogy nem patikamérleggel kell mérni, de ha nincs forrásmegnevezés akkor inkább átírom az egészet az angol verzióra (konkrétan: http://ssd.jpl.nasa.gov/horizons.cgi ). Perihelion 2007. június 5., 22:32 (CEST)

Támogatom, hogy a belinkelt oldal alapján, a NASA adataival legyenek kitöltve az adatok. Bár nincsenek nagy különbségek, de írd át nyugodtan, és add meg a forrást, ahonnan az adatok származnak. Ezt a korábbi szerkesztő is megtehette volna, akkor nem kellene találgatni, hogy honnan vette őket... misibacsi 2007. június 6., 09:37 (CEST)

Betettem a forrást, de a lábjegyzet az istennek sem akar megjelenni :( -- Perihelion 2007. június 6., 18:29 (CEST)

Mert a lábjegyzetek megjelenéséhez kell egy külön szakaszt csinálni, ami csak ennyiből áll: <references/> Még van anyagod a cikkhez? Mert ha teljesnek tekinthető, akkor törölni lehet a "csonk" és a "lektor" sablonokat. misibacsi 2007. június 29., 09:39 (CEST)
Hű, hogy erre nem jöttem rá...
Igen, van még anyagom: a német "Lesenswerte Artikel"-t fordítom, alakítom; kb. a szócikk 2/3-nál vagyok. A lektor szerintem lemehet, és talán a csonk is. Perihelion 2007. június 29., 10:34 (CEST)

Szócikk elnevezése

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt19 hozzászólás6 résztvevő

Az általam használt két magyar könyvben mindenhol rövid "ó"-val írják. Lemaradtam valamiről? Perihelion 2007. október 6., 11:35 (CEST)

Kérdésedre felütöttem a következő könyvet: Gábris-Marik-Szabó: Csillagászati földrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Ebben következetesen a Jupiter esetében az Europé holdról beszél. Másrészt, Európa és Europé a magyarban rokonértelmű szavak, mindkettő egy ókori görög istennőt, kontinensünk névadóját, jelöli. A Google mindenesetre nem sok találatot ad az Européra magyarul.--Mazarin(itt meggyónhatsz) 2007. október 7., 12:03 (CEST)
A legfőbb érvem az Europé használata mellett az, hogy így egyértelműen el tudjuk különíteni a kontinensünket és a holdat. A görög istennőnél meg majdnem mindegy, mindkét megnevezést lehet használni (az Europé régiesebb, görögösebb).--Mazarin(itt meggyónhatsz) 2007. október 7., 12:08 (CEST)
Igen, pont erre találták ki az egyértelműsítő lapot. Legyen Europa, az egy széles körben használt, elterjedt névváltozat. VT 2007. október 7., 12:16 (CEST)
Szerintem is legyen Europa. A nálam lévő SH Atlasz Csillagászatban (1996) ill. a 2002-es Amatőrcsillagászok kézikönyvében is így írják; viszont az is igaz, hogy Európának is átírható a WP:GÖRÖG alapján. Az Europé elnevezéssel nekem az a bajom, hogy elsőre helyesírási hibának nézem, és mondjuk - ahogy Te is írod - nem elterjedt az elnevezés. Perihelion 2007. október 7., 13:07 (CEST)

Két év szünet után…

Akármerre nézek, mindenhol Europa, és semmi Europé. (Google, Új Magyar Lexikon.) Talán itt lenne az ideje az átnevezésnek. --Bitman vita 2009. október 1., 20:29 (CEST)

A többi Jupiter-hold neve alapján inkább Európa lenne. --Bean49 vita 2009. november 7., 15:27 (CET)
Nem túl meggyőző érv. Pl. az Io sem Ió. :-) Egyebként is mi a fontosabb? Hogy a wikibeli többi (esetleg szintén megváltoztatandó) névhez hasonlitson, vagy arra, ahogy az olvasók ismerik? --Bitman vita 2009. november 7., 15:54 (CET)
Ahogy én észrevettem itt a wikin, ezek közül egyik sem fontos, de még az sem, hogy a szakma hogy írja, csak az fontos, hogy a helyesírási guruk szerint hogy kell írni. Azért mondtam, hogy fel kell vetni, és ha megállapodás születik, át lehet nevezni, addig felesleges 77-szer átnevezni. --Bean49 vita 2009. november 7., 16:13 (CET)

Nem vagyok kibékülve a latinos Europa alakkal. Sokszoros itt a gubanc. Először is a mitológiai alakokról nevezett bolygók/holdak (vagy fordítva) többnyire még csak nem is görögös vagy latinos alakjukban szerepelnek a tanácsadókban, hanem magyaros helyesírással: Merkúr, Jupiter, Plútó, sőt, ezek az alakok kizárólag az égitestek kapcsán használatosak a tanácsadók szerint, ha tehát a mitológiai alakra kívánna utalni az ember, akkor ezek Mercurius, Iuppiter, Pluto/Plutosz stb.

Az Europé/Europával az a gondom, hogy nem merném eldönteni tanácsadó híján (nem szerepel az OH.-ban spec.), hogyan magyarosítandó a neve. Ha tippelni kéne, az ékezetes Európa nyerne.

De van egy jó hír is a rosszban: a csillagászatnak van saját szakhelyesírása. Valakinek, aki teheti, utána kéne néznie. Kizárt, hogy egy ilyen jelentős holdnak ne legyen standard névformája. Addig nem kéne hozzányúlni, elkerülendő a sokszoros átnevezéseket. Bennófogadó 2009. november 7., 17:00 (CET)

V.ö. valószínűségszámítás, ugye? Vigyor --Bitman vita 2009. november 7., 17:51 (CET)
Nem értem, hogy jön ide? Mint azt tisztáztuk több ízben is, matematikai szakhelyesírás nincs. Szakhelyesírások olyan területeken vannak, ahol nagy a nevezéktan (csillag., biol., kém., orvos.), ÉS természetesen azok is mindig az akadémiai rendszeren BELÜL alkotnak szabályokat, tehát nem írják felül a 6 : 3-as szabályt. A valószínűség-számítás ide körülbelül olyan jó példa, mint a mákos bejgli. ;) Bennófogadó 2009. november 7., 17:59 (CET)

Elfelejtettem hozzávésni, hogy a három induló jelölt Europé/Európa/Europa, azaz sorban a görögös, magyaros és latinos alak közül éppen az utolsó, azaz a Bitman szerint kívánatos cél a legkevésbé esélyes. A név görög, ha nem magyarosodott formában jegyezzük, akkor a második lehetőség a görögös, a latinos max. harmadiknak jön, tehát per pillanat a legkevésbé esélyesnek tűnik. Bennófogadó 2009. november 7., 17:06 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Nem én tartom kívánatosnak, hanem bennünket körülvevő világ ezt használja. Vagy mink itten egy elefánycsonttorunyba’ vónánk bezárva? Magunknak csináljuk az enciklopédiát vagy az olvasóknak?
Görög–latin ügyben pedig Galileiéket kellene megkérdezni, hogy miért az utóbbit preferálták. --Bitman vita 2009. november 7., 17:51 (CET)

Azt, hogy mit használ a bennünket körülvevő világ, egyrészt nem olyan könnyű hitelt érdemlően felmérni (sőt egyáltalán nem könnyű), másrészt tényleg nem mindig számít. Nem számít például helyesírási kérdésekben, érthető okokból. Aztán olyan is van, hogy a szakma nyelvhasználatát részesítjük előnyben a köznyelvivel szemben, mondjuk mert olyan terjedelemben tárgyalunk valamit, hogy praktikusabb a szakmai mélységű szóhasználat követése. Ugyanennek a fordítottja is igaz: a közérthetőség kedvéért olykor mégsem a szakmai szóhasználat élvez elsőbbséget. Amúgy nem szeretnélek elkeseríteni, de a legvalószínűbb az, hogy a bennünket körülvevő világnak a leghalványabb fogalma sincs a Jupiter holdjairól. Vigyor Több szempont egyszerre számít tehát. Azt viszont, hogy a szócikkek megtalálhatóak legyenek, a gondos redirrendszer biztosítja. Bennófogadó 2009. november 7., 17:59 (CET)

Galileiék viszont azért nem jó példa, 1) mert latinul gyakorolják a tudományosságukat, és mert 2) ilyen szempontok akkoriban nem nagyon merülnek fel, természetesen alkalmazzák a megfelelő alakokat az éppen aktuális nyelvi környezetben. Ez tehát egy modern probléma. Bennófogadó 2009. november 7., 18:10 (CET)

Ápdét: a görögös alak Európé, mert az az ó hosszú. Annyi tehát már legalább biztos, hogy a mostani nem jó. :-) Ápdét2.: úgy tűnik, a csillagészek tényleg hajlamosak mindent latinos alakban írni, tehát Ganymedesnek és Europának, de a kérdés változatlan az, mit szól ehhez a csillagészeti helyesírás. Tudtommal egy csillagászati helyesírási szótár és szabályzat még csak készülőben van, de ez nem biztos... Viszont itt ajánlanak egy Kozma Juditot, aki saját bevallása szerint épp ennek a szakértője. Akinek van hozzá per pillanat érkezése, föltehetné neki a nagy kérdést. ;) Bennófogadó 2009. november 7., 17:47 (CET)

Valami itt nem stimmel a pályaadatokkal és/vagy a távolsággal: a negyedik mondat szerint: "Távolsága a Jupitertől 6 millió km." utána az pálya adatoknál meg: "...meg a Jupitert, tőle 671 079 km közepes távolságra." – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Csibra (vita • közreműködései)

Átírtam. --Bean49 vita 2009. december 4., 01:20 (CET)

OH. nyilatkoz

Eztet: A csillagászatnak eddig még nem készült el a szaknyelvi helyesírási szabályzata és szótára. Ennek következtében a jelnevek és az átvitt tulajdonnevek magyaros (Titán – az Uránusz holdja), görögös (Phobosz – a Mars holdja) és latinos (Ceres – aszteroida) írásformája keveredést mutathat. Éppen ezért egy-egy névvel kapcsolatban mindenképpen egységesen kell valamelyik megoldást alkalmazni. A Plútó egyetlen holdja az alvilág hajósáról kapta a nevét. Ez a név kétféleképpen írható, görögösen Kharón, latinosan Charon, az istennőről elnevezett aszteroida pedig vagy Júnó, vagy Iuno.

Ebből magyarán szerintem azt a következtetést lehet levonni, hogy itt a kivételes eset, amikor szavazni lehet egy helyesírási részterületen: el kéne döntenünk, hogy a WP-n belül melyik irány legyen követve, de lehetőleg egységesen. Nem az Európé/Europa/Európa hold tehát az egyetlen érintett. Bennófogadó 2009. november 7., 18:07 (CET)

Ref kérése

Legutóbbi hozzászólás: 17 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A következő mondathoz kellene valami forrás (ld. http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Europ%C3%A9_%28hold%29&diff=2239196&oldid=2221767 ), mert én eddig nem találam ilyet és azt hiszem mindenképpen szükséges lenne.

  • A légkör az oxigénen kívül szenet is tartalmaz kis mennyiségben, melyet már nehezebb kimutatni.

Köszi. Perihelion 2007. október 13., 22:48 (CEST)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Europa/Archív01&oldid=22701878”