Vita:Az élet keletkezése

Lektorsablon indoklása

Rudolf Steiner életről alkotott kutatásai nem tükröznek semmilyen tudományos konszenzust, ekkora terjedelemben felesleges értekezni róla, ahogy olvasom, munkássága inkább az ezotéria tárgykörébe tartoznak, mint a tudományéba. megemlíteni lehet, hogy vannak ilyen elméletek, de nem a fél cikknek erről kell szólnia. Ogodej ^vitalap 2013. február 9., 19:27 (CET)

Antropozófiai megközelítés

Nem a tudományos konszenzust tartalmazó több forrással ellátott cikkbe való, indokolatlanul hosszú szakasz. legyen ebből új cikk, vagy dolgozzuk be az "élet antropozófiai megközelítése c. leendő cikkbe. Ládsd az Élet cikk vitalapját. A lektorsablont levettem, és inkább ide helyeztem a szakaszt, az indoklás megegyezik a lektorsablonnál irtakkal. Ogodej ^vitalap 2013. február 10., 10:21 (CET)

Antropozófiai megközelítés

Az élet keletkezése a kozmoszban

Rudolf Steiner, az antropozófia atyja szerint az élet önmagában megálló princípium, létszféra, amely a fizikai létet áthatva képes az élettelen egy részét élőlényekké szervezni. Az élet tehát a fizikai léttől függetlenül is létezik, és mint ilyen fizikai eszközökkel nem lehet megfigyelni.

Az antropozófia szerint minden lét oka és forrása szellemi[2]. Vannak szellemi szubsztanciák, szellemi erők és szellemi, teremtő lények is. Különböző tudatosságú szellemi lények (a vallások általában isteni lényeknek nevezik őket) léteznek, akik részt vettek a kozmoszban való élet teremtésében és evolúciójának szabályozásában, kialakításában is. A szellemi előbb lelkit, azután élőt, majd élettelen fizikait hozott létre magából, de önmagán belül. Így jött létre a mai lét sokszínűsége. Az élet tehát előbb jött létre, mint az – önmagában halott – fizikai lét, de csak ott jelenik meg az anyagi-fizikai létbe hatóan, ahol ennek lehetőségét a szellemi-isteni lények megteremtették/megteremtik. Az élet teremtéssel keletkezett, de ez a teremtés a szellemi lények tudati fejlődésének, szellemi evolúciójának egyik következménye. Az ún. evolúció kisebb részben a szellemi lények további szabályozó működésének következménye, nagyobb részben a már létrehozott létezőkbe belehelyezett törvényszerűségek továbbműködésének következménye a fizikai létben.

A földi élet keletkezése

A Föld fizikai létezése fokozatosan alakult ki. Rudolf Steiner érzékfeletti megfigyelései szerint a Föld egy korai állapotában még nem tartalmazott élettelen fizikai létet, de már tartalmazott életet. Az anyagivá válás határán még csak fizikai hőből állt. Azután megjelent benne a légnemű halmazállapot, majd a folyékony és a szilárd is. Az élet ugyanebben a sorrendben „hódította meg” fokozatosan a maga számára a fizikai létet. Így keletkezett a földi fizikai élet. Eleinte csak hőből álló lények keletkeztek, azután olyan lények, amelyeket hő és légnemű anyagok alkottak, még később olyan lények is, amelyekben a folyékony halmazállapot is jelen volt, és csak legvégül jelentek meg a szilárd részekkel is rendelkező élőlények. Az élet kezdetben csak a hőt szervezte, majd a légnemű, folyékony és végül a szilárd halmazállapotú anyagokat is. A Föld legelső fizikai lényei tehát hőlények, legelső anyagból is álló élőlényei pedig légnemű lények voltak. Csak ezt követően alakultak ki azok a folyékony-szilárd életfomák, amelyeket a mai biológia az első élőlényeknek gondol.

Mindennek belátását elősegítheti a hő és a többi anyag kapcsolatának átgondolása. Ahogy a hő képes áthatni az anyagokat, a levegőt és a szilárdat is, úgy képes a szellem is áthatni a lelki, az élő és az élettelen létet. Ahogy minden lét az egyetlen szellemi léten belül van, úgy a fizikai anyag az élőn belül is létezik. Az a része, amelyet az élő fel is vesz magába, azt az életben rejlő törvényszerűségek szerint „szervezi” élőlényekké.

Az antropozófiai nézet szerint az anyag nem szerveződik magától. Az élet fizikai létben való első megjelenésében nem játszottak oki szerepet a gének, mert a gének éppen azután jelenhettek csak meg, amikor az élet már génekké szervezte az anyag egy részét. A gének eszerint nem okai, hanem okozatai, és mint ilyenek anyagi közvetői az életműködésnek. A gének az élet olyan „lenyomatai” a sejtekben, amelyeken keresztül az élet szabályozza és szervezi a fizikai anyagot és a hőt a fizikai élőlényekben.

Az önmagát szervező anyag tana

Tisztelt szerkesztők, a fenti címet viselő bekezdésben szereplő elméletek mindegyike figyelmen kívül hagyja a Termodinamika második főtételét, ezért vagy törölni kéne, vagy pedig megjelölni, hogy alapvető fizikai törvényeknek mondanak ellen.

Ezenkívül feltételezhető, hogy ha biokémiai úton alakul ki az élet, akkor ez egy állandó folyamat, tehát találnunk kéne olyan szerkezeteket, amelyek a sejtek elődjei.

Nem mond ellent, mivel a termodinamika II. főtétele csak zárt rendszerekre igaz, az élővilág viszont kap kívülről energiát, jelesül a Napból. Tombenko ^vita 2018. szeptember 11., 23:44 (CEST)

@Tombenko: A termodinamika második főtétele a következő mondja: "A természetben olyan (irreverzibilis) spontán folyamatok valósulnak meg, melyek során a termodinamikai rendszer entrópiája növekszik." Az élet annyiban több, mint a nem élet, hogy az élő anyag szervezett, rendezett molekulákból épül fel, míg halál esetén ez a szervezettség megszűnik, a test felbomblik. Ugyanaz élőlény tehát plusz információt hordoz a halotthoz képest. A második főtétel szerint a rendezetlenség folyamatosan nő. Amennyiben a nap melegít egy adag molekulát, akkor attól nő a rendezettségük? Hol és mikor figyeltek meg ilyet? Kísérletileg sikerült ezt igazolni? Köszönöm a válaszokat. Hidvégi Gábor ^vita 2023. augusztus 28., 22:27 (CEST)

Zárt rendszerben az entrópia nem csökkenhet. Az entrópia csökkenéséhez ugyanis energiát kell befektetni. Például a hűtőszekrény is ezért fogyaszt áramot. A feltett kérdésed több szempontból is téves. Először is az entrópia csak részben a rendezetlenség jellemzése. Sokkal inkább egy állapotjelző, ami meghatározza a spontán makroszkopikus folyamatok irányát. Lásd hűtőszekrény. Ha a hűtőt kikapcsoljuk, és magára hagyjuk, akkor felmelegszenek a benne lévő táplálékok. Ahhoz kell energiát befektetni, hogy a folyamat az ellentétes irányban menjen végbe. És akkor itt jön a másik tévedés. Az energiabefektetésnek nem a rendszerbe kell történnie, azaz a „nap melegít egy adag molekulát, akkor attól nő a rendezettségük” téves szemlélet. A Nap melegít egy csoport molekulát, így azok egy másik csoport rendezettségét tudják növelni. Ilyet figyelünk meg minden nap. Például a növények esetén folyamatosan történik. Vita_{Szerkesztő:Tombenko} 2023. augusztus 29., 09:07 (CEST)

• Ui.: A teljes Nap-Föld rendszer entrópiája amúgy összegezve növekszik. Szóval a földi élet okozta lokális entrópiacsökkenést a Napban végbemenő entrópianövekedés ellensúlyozza.

Vita_{Szerkesztő:Tombenko} 2023. augusztus 29., 09:07 (CEST)

A főld egy mag !

mi 1-mag vagyunk amit azért kaptunk hogy meg értsük!  a tőbbi civiziláciot ha létezik ! gondolkozunk tehát vagyunk ? létezünk ? létezünk ! itt vagyunk se egyház se hitt vallás nem érinti azt a kérdést 

mik vagyunk mi ? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Spigi (vitalap | szerkesztései) 2019. május 20., 17:11‎