Ugrás a tartalomhoz

Viktor Boriszovics Sklovszkij

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Viktor Sklovszkij szócikkből átirányítva)
Viktor Boriszovics Sklovszkij
Élete
Született1893. január 24.
Szentpétervár
Elhunyt1984. december 8. (91 évesen)
Moszkva
SírhelyKuncevói temető
Nemzetiségorosz
HázastársaSerafima Suok
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)
Irodalmi irányzatorosz formalizmus
Fontosabb műveiO tyeorii prozi (A prózaelméletről)
Szentimentalnoje putyesesztvie
A Zoo
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Boriszovics Sklovszkij témájú médiaállományokat.

Viktor Boriszovics Sklovszkij (cirill betűkkel: Виктор Борисович Шкловский), (Szentpétervár, 1893. január 24.Moszkva, 1984. december 8.) orosz író, publicista, irodalomkritikus, forgatókönyvíró, az 1920-as évek orosz formalizmusának egyik vezéralakja. Míg a Szentpétervári Egyetemen tanult, alapító tagja volt az OPOJAZ-nak (OПOЯЗ, Társaság a Költői Nyelv Kutatásáért).

A formalizmus híveként úgy vélte, az irodalom lényege nem a tartalom mivolta, hanem a nyelvi forma, amelyet használ. 1925-ös O tyeorii prozi (A prózaelméletről), valamint 1928-as Metod piszatyelszkovo masztyersztva (Az írói mesterség metódusa) című munkáiban kifejtette, hogy az irodalom stilisztikai és formai elemek összessége, melyek segítségével az író-költő régi gondolatokat új, vagy akár meglepő formában tud közölni az olvasóval.

Sklovszkij regényeket is írt, 1917–22 között született az önéletrajzi ihletésű Szentyimentalnoje putyesesztvije (Érzelmes utazás) című műve és A Zoo. Mindkettő 1923-ban, berlini tartózkodása idején jelent meg. 1924-ben visszatért a Szovjetunióba, ahol a hatóságok feloszlatták az OPOJAZ-t és figyelmeztették Sklovszkijt, hogy ezentúl csak államilag elfogadott irodalmi szervezetekben vehet részt. Több történelmi regényt írt, Tolsztoj- , Majakovszkij-, Puskin- és Dosztojevszkij-kritikákat publikált.

Hosszú életet élt, 1984-ben hunyt el Moszkvában.

Magyarul

[szerkesztés]
  • A széppróza. Vélemények és fejtegetések; ford. Lányi Sarolta; Gondolat, Bp., 1963
  • Így éltünk...; ford. Justus Pál; Európa, Bp., 1964
  • Érzelmes utazás / A Zoo; ford. Justus Pál, utószó Botka Ferenc; Európa, Bp., 1966
  • Hol vannak az új kontinensek?; ford. Kulcsár Aurél; inː Élmények és gondolatok. Szovjet esszék; vál. E. Fehér Pál, Király Gyula, bev. E. Fehér Pál, jegyz. Király Gyula; Európa, Bp., 1967
  • Lenin stílusa. Tanulmányok; Viktor Sklovszkij et al., ford. B. Fejér Gizella et al., bev. Csehi Gyula; Kriterion, Bukarest, 1971 (Téka)
  • Öt tárca Ejzenstejnről; inː Ejzenstejn a művészet forradalmára; szerk. Zalán Vince, ford. Berkes Ildikó; Magyar Filmtudományi Intézet, Bp., 1973
  • "A grammatika poétikája és a poétika grammatikája"; ford. Soproni András; inː Korszerűség és hagyomány. Mai szovjet esszék; vál. E. Fehér Pál, jegyz. Fehér János; Európa, Bp., 1973 (Modern könyvtár)
  • Eizenstein; ford. Soproni András; Progressz–Gondolat, Moszkva–Bp., 1977
  • Lenin, a "kánondöntő"; in: Lenin nemzedéke; vál., előszó E. Fehér Pál, ford. Bárány György et al.; Gondolat, Bp., 1977
  • Tolsztoj; ford. Soproni András; Progressz–Gondolat, Moszkva–Bp., 1978
  • Dosztojevszkij; in: Dosztojevszkij, legenda és valóság. Mai szovjet tanulmányok Dosztojevszkijről; vál., szöveggond., jegyz. Bakcsi György, ford. Bakcsi György et al.; Európa, Bp., 1978
  • Filmközelben; ford. Csala Károly; Gondolat–Mokép, Bp., 1987
  • A faktúráról és a kontrareliefekről / A III. Internacionálé emlékműve; inː Tatlin; szerk. Larisza Alekszejevna Zsadova, ford. Hima Gabriella, Benyó Marianna; Corvina, Bp., 1989

Források

[szerkesztés]