Velős
| Velős (Velušovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Nagytapolcsányi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1389 | ||
| Polgármester | Rastislav Zemánik | ||
| Irányítószám | 955 01 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | TO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 524 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 224 m | ||
| Terület | 5,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″48.630556°N 18.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 50″, k. h. 18° 06′ 00″48.630556°N 18.100000°E | |||
| Velős weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Velős témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Velős (1899-ig Velusócz, szlovákul Velušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Pöstyéntől 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1389-ben "Welys" néven említik először. 1461-ben "Welyz" alakban említik. A nagytapolcsányi uradalomhoz tartozott. 1570-ben 10 család élt a faluban. 1715-ben 11, 1720-ban 23 háztartása adózott. A Colloredo, majd az Erdődy család birtokolta. 1828-ban 34 házában 263 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. és 20. században a Stummer család birtokában állt.
Vályi András szerint " VELUSÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zavadához nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Podhragyáé."[2]
Fényes Elek szerint " Velusócz, Nyitra m. tót falu, Zavada fil., 226 kathol., 6 zsidó lak. Szép erdő; sovány határ. F. u. gr. Erdődy Józsefnő."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Velusócz, az Inovecz-hegység alatt fekvő tót község, Nagy-Jácztól északnyugotra, 305 r. kath. lakossal. Postája Prasicz, táviró- és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Földesura a Colloredo, később az Erdődy család volt. A XIV. század végén azonban még Tapolcsány várához tartozó birtok volt és „Welys” néven szerepelt."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 505 lakosából 502 szlovák volt.
2011-ben 506 lakosából 503 szlovák.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
A Nagytapolcsányi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagytapolcsány (Topoľčany) | ||
|  | |
