Nagytoronya
| Nagytoronya (Veľká Tŕňa) | |||
 | |||
| Görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1220 | ||
| Polgármester | Vojtech Bodnár | ||
| Irányítószám | 076 82 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 457 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 174 m | ||
| Terület | 14,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 04″, k. h. 21° 40′ 43″48.467700°N 21.678600°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 04″, k. h. 21° 40′ 43″48.467700°N 21.678600°E | |||
| Nagytoronya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytoronya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagytoronya (szlovákul: Veľká Tŕňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Tőketerebestől 22 km-re délre, a Kelet-Szlovákiai Alföldön, a Zempléni-hegység délnyugati lábánál, 176 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]1220-ban „Tolna” néven említik először, nemesi falu volt. 1276-ban „Thorona”, 1321-ben „Turuna”, 1336-ban „Toroyna”, 1441-ben „Nagythoronya” alakban említik. 1321-ben Mics bán birtoka, majd 1330 és 1512 között a sárospataki klarisszáké. 1479-ben a Semseyek, 1481-ben a Czékeyek, 1511-ben a Buttkayak szereznek birtokot a településen. A 17-18. században az Aspermont, a 19. században a Széchy család birtoka. 1715-ben pincészete, 50 lakatlan és 12 lakott háza volt. 1787-ben 111 házában 662 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Toronya. Két Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Áspermont, a’ Királyi Kamara, és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sát. A. Újhelyhez mintegy órányira, N. Bárihoz közel; erdeje, szőleje van, rét nélkűl szűkölködik.”[2]
1828-ban 48 háza és 372 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Toronya, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, az elébbeni helységhez közel: 246 rom., 332 g. kath., 8 evang., 314 ref., 30 zsidó lak. Gör. kath. és ref. templom. Szántóföldje 1215 hold. Szőlőhegye jó asztali bort terem, de már a Hegyaljához nem számittatik. Erdő. Hajdan itt az augustinus szerzeteseknek zárdájuk volt.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagytoronya, Sátoraljaújhely közelében fekszik s 156 háza és 751, túlnyomóan tótajkú s gör. kath. vallású lakosa van. Postája és vasúti állomása Csörgő, távírója Sátoraljaújhely. Első nyomát már 1254-ben találjuk, a mikor Balasey nevű ura bizonyos földeket Simon fiától fisszavásárolt. Egyebekben sorsa mindenben összefügg Kistoronyáéval, a hol erről a községről is megemlékezünk. Birtokviszonyaiban csak annyi az eltérés, hogy 1479-ben a Semseyeknek, 1481-ben a Czékeyeknek és 1511-ben a Buttkayaknak is van benne részük. Most gróf Széchenyi Sándor örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A XVII. századbeli pestisnek sok itteni lakosa lett az áldozata. A község határában antraczit és lignit található. Az itteni két templom közül a református a XVII. században s a gör. kath. 1828-ban épült. Ide tartozik a Toronya-fürdő, mely kisebbszerű igényeket elégít ki.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz csatolták.
Nagytoronya még a 20. század elején is híres volt gyümölcstermesztéséről. Garanyból és Hardicsáról szekérszámra hordták Nagytoronyából a lekvárnak való szilvát, cseresznyét és más gyümölcsöt, hogy aztán Hardicsán kenderre paszulyra, kukoricára cseréljék be azt.[1]
Nagy- és Kistoronyát 1964-ben egyesítették. 1991 óta újra önálló település.[5]
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 762-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 511 lakosából 493 szlovák volt.
2011-ben 447 lakosából 432 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma a 13. századi román stílusú templom bővítésével és átépítésével a 17. században épült. 1834-ben empire stílusban építették át.
- Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Harangtornya a század végén készült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Szabó Endre (1849. június 3. – Budapest, 1924. február 4.) költő, író, jeles műfordító, a Petőfi Társaság tagja.
Képtár
[szerkesztés]-
Görögkatolikus templom -
Görögkatolikus templom -
Római katolikus templom -
Feszület -
Községi hivatal -
Felszabadulási emléktábla a községi hivatal falán -
Posta -
-
További információk
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
- ↑ Obec Veľká Tŕňa (szlovák nyelven). velkatrna.webnode.sk. [2018. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
A Tőketerebesi járás települései | ||
|---|---|---|
Tőketerebes (Trebišov) | ||
|  | |
