Valódi levéltetűformák

Aphidinae
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Csoport:	Dicondylia;
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Csoport:	Metapterygota;
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Csoport:	Eumetabola;
Csoport:	Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera);
Öregrend:	Condylognatha;
Rend:	Félfedelesszárnyúak (Hemiptera);
Alrend:	Növénytetvek (Sternorrhyncha);
Öregcsalád:	Levéltetvek (Aphidoidea);
Család:	Valódi levéltetűfélék (Aphididea);
Alcsalád:	Valódi levéltetűformák (Aphidinea); Latreille, 1802
Típusnem
	Aphis; L., 1758
Nemzetségek, nemek
	szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Aphidinae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Aphidinae témájú kategóriát.

A valódi levéltetűformák (Aphidinea) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe sorolt valódi levéltetűfélék (Aphididea) családjának névadó alcsaládja két recens nemzetséggel és további négy kihalt nemmel.

Származásuk, elterjedésük

A kozmopolita taxon fajai megtalálhatók mindenfelé, ahol edényes növények élnek, de a leggyakrabban a mérsékelt égövben.

Magyarországon honos fajaik

Ebbe az alcsaládba tartozik a Magyarországon honos levéltetvek többsége. A legismertebb hazai fajok:

fekete levéltetű (Aphis fabae)
Aphis farinosa
zöldfoltos burgonya-levéltetű (Aulacorthum solani)^[1]
uborka-levéltetű (Aphis gossypii)
oleander-levéltetű (Aphis nerii)
zöld alma-levéltetű (Aphis pomi)
bodza-levéltetű (Aphis sambuci)
labdarózsa-levéltetű (Aphis viburni)
Brachycaudus lychnidis
sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi)
mandula-levéltetű (fekete mandula-levéltetű, feketefoltos mandula-levéltetű, Brachycaudus amygdalinus)
levélpirosító ribiszke-levéltetű (Cryptomyzus ribis)
levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta)
szürke alma-levéltetű (Dysaphis plantaginea)
hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni)
tulipánfa-levéltetű (Illinoia liriodendri)
közönséges burgonya-levéltetű (Macrosiphum euphorbiae)^[1]
zöld levéltetű (zöld rózsa-levéltetű, Macrosiphum rosae)
csalán-levéltetű (Microlophium carnosum)
fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi)
Myzus lythri
kajszilevéltetű (Myzus mumecola)
zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae)
Pterocomma pilosum
szürke kéregtetű (Pterocomma salicis)
tündérrózsa-levéltetű (Rhopalosiphum nymphaeae)
fűre váltó zöld almalevéltetű (Rhopalosiphum insertum)
zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi)
gabona-levéltetű (kis gabona-levéltetű, angol gabona-levéltetű, Sitobion avenae)^[2]
nagy bogáncs-levéltetű (Uroleucon cirsii)

Megjelenésük, felépítésük

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Életmódjuk, élőhelyük

Fajaik közül feltűnően sok két gazdanövényes úgy, hogy az elsődleges (áttelelő) gazdanövény valamilyen fa (többnyire gyümölcsfa), a másodlagos (nyári) pedig lágyszárú

Rendszertani felosztásuk

Az alcsaládot két recens nemzetségre és négy nemzetségbe sorolatlan, kihalt nemre bontják.

1. valódi levéltetű-rokonúak (Aphidini) nemzetség két alnemzetséggel:

Aphidina alnemzetség 22 nemmel:
Rhopalosiphina alnemzetség 11 nemmel:

2. Macrosiphini nemzetség 244 nemmel:

3.' Besorolatlan, kihalt nemek:

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aphidinea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Források

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[archive2020.szie.hu-1] Szabó Károly Attila: Invazív gyomok és levéltetvek kapcsolata

[2] Basky Zsuzsa: Gazdaságilag jelentős levéltetű fajok aktivitása, kártétele és a legfontosabb nem-cirkulatív vírusok epidemiológiájában játszott szerepe

[1]

[2]